2014. május 09., 12:022014. május 09., 12:02
Az Európai Bizottság „áldása”, s az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának beleegyezése után már csak a kínai versenyhatóság vizsgálatának eredménye kellett, hogy hivatalosan is lezárják a Microsoft és a Nokia készülékgyártó tevékenységének az összeolvadását. Így búcsút inthetünk a Nokia márkanévnek, s jöhet helyette a Microsoft Mobile.
A tavaly szeptemberi megegyezés értelmében a Nokia név megszüntetéséért a Microsoft 5,44 milliárd eurót fizetett ki a Devices and Services divízióért, valamint a Nokia-szabadalmakért, aminek járulékos haszna is volt. A Microsoftnak Európában „penészedett” a sok készpénze, s a vásárral legalább két legyet ütött egy csapásra: úgy repatriálta az Amerikán kívül keletkezett profitját, hogy nem kell otthon adót fizetnie utána. Az összeg léptékéről még csak annyit: Románia tavaly összesen 4,4 milliárd eurót költött oktatásra és kutatásfejlesztésre. Ez a magáncég meg csak simán bevásárolt.
A készülő tranzakciót 2013 őszén a Mobiltechnika fórumán guruk, szakemberek és egyszerű felhasználók így kommentálták: „És akkor vissza 1984-be: új fronton indul meg az Apple-Microsoft csata.”; „Ez kb. olyan mintha itthon egy veszteséges telefonboltot eladnának 100 millió forintért, ez még a Microsoftot is be fogja dönteni. Az egyetlen ember, aki értett a munkájához, ki is lépett azonnal (Marko Ahtisaari, a Nokia formatervező részlegének vezetője tavaly novembertől kilépett – szerk.). Mióta ott van, azóta vannak normális kinézetű nokiák. Most már az sem lesz.”; „Mindenesetre nem tudom elképzelni, hogy emberek tömegei windowsos Microsoft okostelefonokat vásárolnának (10-ből 8 ismerősöm inkább megszabadulna tőle), meg aztán van Samsung, LG, Huawei, ZTE stb., amelyekre jóval nagyobb a kereslet, mint a zárt rendszerű Windowsra.”
Vagyis a szakma meg a piac vegyes érzelmekkel fogadta a Nokia nevű egyéniség távozását, azon belül meg a Marko Ahtisaariét, aki egyedi formatervvel járult hozzá a Lumiák elterjedéséhez, és folyamatosan dolgozott a vonzó ipari dizájnok kialakításán. Mert ez a történet az úttörésről meg az egyediségről is szól, hiszen a Nokiából még vicc is született a Székelyföldön, tehát a legfontosabb márkajellemezőnek, azaz az ismertségnek nem volt híján.
A 2006-ban még 68 ezer embert foglalkoztató Nokia cég 1865-ös alapítása óta sok mindennel foglalkozott, de mobiltelefonos korszakát talán azzal vezette be, amikor az 1970-80-as években kifejlesztette a finn védelmi erők számára a kimondhatatlan nevű Sanomalaitejärjestelmät (ennyit a nyelvrokonságról), ami digitális, hordozható, titkosított, szöveg-alapú kommunikációs eszköz volt. Ezzel párhuzamosan a Salora Oy céggel együtt fejlesztették ki az ARP-szabványt, s a ráépült gépkocsialapú mobil rádiótelefon rendszer lett az első üzleti célú mobiltelefon-hálózat, ami 1978-ra már 100 százalékos lefedettséget kínált Finnországban.
A világ egyik első maroktelefonját, a 800 grammos Mobira Cityman 900-at 1987-ben mutatták be, és attól volt különleges, hogy az elődje, a Mobira Senator még 9,8 kg-ot nyomot, ezért a Cityman fogyott, mint a cukor, pedig mai áron kb. 4560 euróba került. Ők dobták piacra 2002-ben az első 3G-t támogató modellt, a Nokia 6650-est, s a világ legnépszerűbb mobiltelefonját, az 1100-ast 2003-ban, de legendás volt a Nokia 6310i is – „az üzleti telefon”, amely akár egy hétig bírta akkuval. Csak telefon volt, de annak igazi.
Arról már aligha érdemes vitát nyitni, hogy miért került ki vesztesen a Nokia a mobiltelefon-gyártás világából. Annyit tudunk, hogy az iPhone és az Android megjelenése, s a Symbian versenyképtelenné válása után fordult 2010 végén a Windows Phone felé, amikor még nem látszott, hogy az Android mekkora fölényt szerez az elkövetkező években. A finneknek volt ugyan egy saját kísérletük Linux-alapú rendszer kiépítésére, de azt maguk sem ítélték versenyképesnek, s lecövekeltek a Windows Phone mellett. Ezzel lecsúsztak, a piaci részesedésük az 5 százalékot sem érte el, amikor megérkezett a Microsoft vételi ajánlata. Pletykák szerint azért, mert a finnek végül az Android felé tapogatóztak, s a redmondi óriás ezt nem nézhette tétlenül, így letették a pénzt az asztalra.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!