Hirdetés

A multik vagy a tagállamok járnak jól?

Immár két esztendeje foglalkoztatja a közvéleményt az évszázad szerződéseként emlegetett, az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás. Fogadtatásáról és a várható hatásokról erdélyi és magyarországi politikusokat kérdeztünk.

Makkay József

2015. május 16., 07:122015. május 16., 07:12

2015. május 16., 16:062015. május 16., 16:06

Amióta az Európai Bizottság 2013 júniusában mandátumot kapott a tagállamok részéről a tárgyalások elkezdésére az Egyesült Államokkal, a megkötendő szabadkereskedelmi egyezményt nagyon sok találgatás és gyanú lengi körül. A TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership) név alatt elhíresült megállapodás egyelőre csak különböző titkosított tervezetek formájában létezik. Sokak szerint a készülő egyezmény a multinacionális cégek érdekeit védi, háttérbe szorítva az uniós tagállamok egyéni és közösségi elvárásait.



Európai parlamenti támogatás

„Az Európai Bizottság idén, februárban tette közzé az Egyesült Államoknak átadott uniós álláspontot. Az átláthatóságot az amerikai fél részéről is növelték, a jövőben a tagállami kormányok illetékesei az amerikai nagykövetségeken belenézhetnek a tárgyalási jegyzőkönyvekbe. A tárgyalási fordulók nem nyilvánosak, az EB képviselői, konkrétan Cecilia Malmström kereskedelmi biztos azonban többször is egyértelművé tette, hogy nem fognak alkuba bocsátkozni a közszolgáltatásokról, továbbá az európai környezetvédelmi, egészségügyi és fogyasztóvédelmi szabályok terén sem lesz semmiféle visszalépés” – mondta megkeresésünkre Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője.

Az EP-képviselők többsége támogatja a TTIP-et. A szabad piac, az egyéni teljesítmény és a verseny értékeit elsősorban a jobb és a jobbközép vallja magáénak Európában, ezért ideológiailag ezek a pártok állnak közelebb az amerikai szemlélethez. Sógor szerint minél inkább balra haladunk a politikai spektrumon, aszociális szabványok terén, annál erősebbek a politikusoknak az amerikai megközelítéssel szembeni fenntartásai. Ez magyarázza, hogy a TTIP legalacsonyabb támogatási szintje a francia képviselők között mutatkozik, míg a legmagasabb a kelet-európai államokban és az Egyesült Királyságban. Legkevésbé Németország, Ausztria és Luxemburg lakosai vannak meggyőződve a TTIP előnyeiről, míg az egyezmény az erős transzatlanti kapcsolatokat ápoló Lengyelországban és Romániában, illetve Hollandiában, Dániában és Írországban örvend a legmagasabb támogatottságnak.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi kapcsolatok jelenleg is rendkívül élénkek. A vámjellegű korlátok jelentős részét már lebontották, a vámtarifák átlagos mértéke 3 százalék, ugyanakkor a szabályozási akadályok, a bürokrácia, az eltérő szabványok nagy költségeket jelentenek elsősorban a kis- és közepes vállalatok (KKV-k) számára. Sógor szerint az európai kisvállalatok gyorsabban és kevesebb költséggel léphetnek be az amerikai piacra egy jó egyezmény megkötését követően. Az európai autóipar szintén óriási nyertese lenne egy ilyen megállapodásnak, az uniós járműexport – egy hatásvizsgálat szerint – akár 149 százalékkal is nőhet. Az amerikai közbeszerzési piachoz való szabad hozzáférés szintén előnyt jelentene az európai cégek számára. A hátrányok kapcsán inkább az az álláspont kezd felülkerekedni, hogy addig kell tárgyalni a feleknek, míg a hátrányokat minimalizáló megállapodást lehet tető alá hozni. „Ha globálisan nézzük a kérdést, mindenképpen meg kell említenünk: az elkövetkező évtizedek növekedési motorjának nem a mi kontinensünk, hanem Ázsia ígérkezik, az Államok pedig sorra készíti elő hasonló megállapodásait az ázsiai térséggel. Tetszik vagy sem, Európának érdeke, hogy felpörgesse a kereskedelmét az Egyesült Államokkal. Ez lehet az egyik kitörési pont a lassuló gazdasági növekedéssel, kedvezőtlen demográfiai folyamatokkal és számos más, akut problémával szembesülő öreg kontinens számára”– fogalmaz Sógor Csaba.

Az Európai Parlamentben az egyezmény legerősebb támogatója az Európai Néppárt, amelynek Magyarország nagyobbik kormánypártja, a Fidesz is tagja. „A frakcióban az az általános vélekedés, hogy a TTIP ösztönözné a foglalkoztatást és a gazdasági növekedést Európában, ezért is törekszünk arra, hogy elősegítsük a kölcsönös hozzáférést egymás piacaihoz, növeljük a beruházásokat, a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a kereskedelmi akadályokat, és olyan globális kereskedelmi normákat hozzunk létre, amelyek nem sértik meglévő szociális és környezetvédelmi sztenderdjeinket. Közös reményre ad okot az, hogy az Európai Bizottság kereskedelemért felelős biztosa, Cecilia Malmström által bemutatott egy új, átláthatóbb és erőteljesebb beruházás-vitarendezési mechanizmust, amelynek segítségével talán sikerül eloszlatni a TTIP-hez kapcsolódó félelmeket és tévhiteket.” Sógor azt is elmondta, hogy Románia aktív támogatója a TTIP-nek: Klaus Johannis államfő hivatalos véleményét osztja a néppárt romániai frakciója is.

Periférián maradva

Magyarországon idén februárban a Lehet Más a Politika (LMP) kezdeményezésére tartott vitanapot a kérdésben az Országgyűlés. „Erre azért volt szükség, mert mind az Európai Bizottság, mind a kormány leginkább a multinacionális vállalatok lobbistáival, nem pedig az állampolgárokkal, civil szervezetekkel vagy a választott képviselőkkel konzultált TTIP- ügyben. Európai szinten mozgalom indult annak érdekében, hogy a bizottság átláthatóbban tárgyaljon az Egyesült Államokkal, és ehhez az LMP is csatlakozott, aláírásokat gyűjtünk” – nyilatkozta lapunknak Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő. Az ellenzéki politikus úgy látja, a jelenlegi állapot még messze van az átláthatóságtól, ezért is fordult közérdekű adatigényléssel az Európai Bizottsághoz. A TTIP által érintett szabályozásokat – például az élelmiszer-biztonság, a természetvédelmi vagy a munkajog területét – kettős támadás éri. Először is az úgynevezett szabályozásharmonizációval az alacsonyabb szintű amerikai szabályozásokhoz konvergálhatnak az uniós szabályozások, másfelől pedig az offshore-vitarendezési eljárás miatt az összes létező, illetve a jövőben meghozandó szabályozás támadhatóvá válik a multinacionális cégek által.

Schmuck Erzsébet szerint az alapvető probléma nem a szerződés részleteiről szól: „A korlátlan szabadkereskedelmen alapuló világrend megbukott, láthatóan nem a többség, csak egy szűk elit számára jelent gazdasági előnyöket. Egy olyan egyezmény, amely a tőke szabad mozgása elől minden akadályt lebont, a gazdagabb országokat gazdagabbá, a szegényeket szegényebbé teszi, miközben az egyes társadalmakon belül is növeli a különbségeket.”

A TTIP támogatói két másik egyezménynyel szoktak példálózni, a NAFTA-val (USA, Kanada és Mexikó között jött létre), illetve az európai közös piaccal, hogy ezek mekkora jólétet teremtettek a résztvevő országok számára. Ezzel szemben, az európai közös piac csak azért működik úgy-ahogy, mert a kelet-európai országokba jelentős fejlesztési pénzek áramolnak nyugatról. A TTIP-ben ilyen kiegyenlítő mechanizmus nem létezik. A NAFTA-ban pedig Mexikó a fontosabb kutatások szerint rosszul járt, mára egy szétesett, bukott társadalom képét mutatja. „Mi egy USA-EU kereskedelmi paktumban hasonlóan periférián lennénk, mint Mexikó a fenti esetben. A hatástanulmányok, amelyekre a magyar kormány hivatkozik, maximum 0,2 százalékos GDP-növekedést mutatnak, de várhatóan ez is néhány multicég környékén jelentkezik majd. Ráadásul ez az előrejelzés is ellentmond a szlovén hatástanulmánynak, ami – főleg a mezőgazdaságban – jelentős veszteségeket jelez előre a régióban. Az európai polgárok nem fognak profitálni ebből a megállapodásból!” – szűri le a végkövetkeztetést az LMP országgyűlési képviselője.

Multik perelhetnék az államokat

A TTIP a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt, a Jobbik számára is elfogadhatatlan. „Azt látjuk, hogy a TTIP és párja, a Csendes-óceán környéki államokat tömörítő Csendes-óceáni Partnerség (TPP) kizárólag az USA gazdasági „hátországának” biztosítását szolgálja az olyan feltörekvő nagyhatalmakkal és szövetségeseikkel szemben, mint például Kína. Jacob Kirkegaard, a washingtoni Peterson Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet kutatója egy interjúban úgy fogalmazott, hogy mivel e szerződések rendkívül különböző fejlettségű régiókat egységesítenének, könnyen lehet, hogy egyes országok veszítenének a partnerségen. „Azt is megmondom, hogy amely államok lennének ezek: többek között a gyenge, külföldi tőkének végzetesen kitett gazdasággal rendelkező közép- és dél-európai országok és nemzetek. Az itteni cégeknek ugyanis esélyük sincs versenyezni az amerikai vagy akár nyugat-európai trösztökkel” – fogalmaz Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik alelnöke. Az Országgyűlésben tartott vitanapon Balczó Zoltán jobbikos EP-képviselő elmondta: képviselőként betekinthetett a dokumentumokba, de azokat nyilvánosságra nem hozhatta. Pedig az egyezmény mindenkit húsbavágóan érint majd, hisz az kiszivárgott, hogy az amerikai felet biotechnológiai cégek irányítják. Ők pedig meg akarják szüntetni Európa GMO-(génmódosított élőlény) mentességét, és szeretnének olcsóbb génmódosított élelmiszert, takarmányt és húst juttatni az európai piacokra. Ez tönkreteheti a mezőgazdaságot, egészségügyi következményei pedig ma még nem láthatók.

A Jobbik szerint sem Magyarországnak, sem Közép-Európának nem származik előnye a szabadkereskedelmi szerződésből. Miközben a magyar kormány a magyar érdek védelméről beszél, Szávai szerint látni kell, hogy a kettő nem egyeztethető össze. „Remek példa erre a nemzeti bíróságok joghatóságának korlátozása, amelynek következtében amerikai GMO-vállalatok perelhetnék majd a magyar államot, mert alkotmányában tiltja a génmódosított élelmiszerek forgalmazását. De a román államot is beperelhetik – mint ahogyan egy kanadai vállalat már meg is tette –, mert tiltja acianidos bányászati technológia alkalmazását. Ezekben az ügyekben a cégek által választott bíróság dönthetne, az eddigi precedensek szerint inkább e cégek mellett. Világossá kellene tenni, hogy ha ez benne marad az egyezményben, akkor azt a magyar kormány nem tudja támogatni!”. Szávay szerint a TTIP legnagyobb problémája, hogy a senki által meg nem választott Európai Bizottság döntheti majd el, hogy a nemzeti parlamenteknek meg kell-e majd szavazniuk az egyezményt. Mindezt nyilván annak fényében, hogy számíthat-e elutasításra bármelyik tagállamtól.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
2026. augusztus 12., szerda

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet

Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet
2026. augusztus 09., vasárnap

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől

Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől
Hirdetés
2026. augusztus 05., szerda

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen

Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen
2026. augusztus 02., vasárnap

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán

A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán
2026. augusztus 01., szombat

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász

Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással

A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással
2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Hirdetés
Hirdetés