Papp Csaba tartott előadást a mangalicatartásról a partiumi gazdáknak
Fotó: Sütő Éva
Mangalica- és lúdtartásról, pályázati lehetőségekről és az Érmelléki Gazdák Egyesületének mintegy 40 programot kínáló tavalyi évéről esett szó azon a szalacsi konferencián, ahol a környező megyék 120 gazdája vett részt.
2018. április 03., 18:402018. április 03., 18:40
2018. április 03., 18:432018. április 03., 18:43
A Kárpát-medencében mindig jól érezte magát a mangalica. Évszázados sikere ellenére miért tűnt el a hazai piacról, és manapság miért népszerű újra? Milyen lehetőségeket kínál a magyar és a román kormány az új állományok kialakítására? Ezekre a kérdésekre próbáltak magyarázatot adni a szalacsi (Bihar megye) agrárkonferencia szakemberei. Az Érmelléki Gazdák Egyesülete (ÉGE) által szervezett fórumon Bihar, Szatmár és Szilágy megyei gazdák képviseltették magukat.
Néhány évtizeddel ezelőtt még úgy tűnt, a mangalica végleg kipusztul a Kárpát-medencéből. A sok takarmányt fogyasztó és lassan hízó, ezért korszerűtlennek tartott fajta tartásában alig néhány agrártermelő látott lehetőséget. A kilencvenes évek elején váratlanul komoly külföldi érdeklődés támadt a magyar sertésfajta iránt. A megváltozott piaci viszonyoknak köszönhetően a mangalica ma már azon kevés agrártermék egyike, amely tisztességes jövedelmet biztosít a vele foglalkozó gazdák számára, főleg azoknak, akik ismerik tartásának új technológiáját.
Azoknak a gazdáknak tehát, akik a tápon szeretnének spórolni, megéri ezzel a sertésfajtával foglalkozni. Télen elegendő a jó minőségű lucernaszéna is számukra. Másrészt ez a sertés jól bírja a hideget és a viszontagságos időjárást: télen a mínusz 20 fokot is könnyen elviseli. Bár az istállózott körülmények között zajló takarmányozással magasabb hozamokat lehet elérni, az így tartott mangalica húsának a minősége meg sem közelíti azt a szintet, amelyet a szabadabb körülmények között végzett tartással elérünk. „Amennyiben a gazda állattartásra felhasználható, szabad területtel rendelkezik, ajánlatos külterjes körülmények között tartani a mangalicaállományt” – összegezte előadásában Papp Csaba, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete részéről.
Terefere partiumi gazdák között a konferencia szünetében
Fotó: Sütő Éva
A fajta iránti piaci kereslet nagy. Értékét növeli az úgynevezett jóindulatú koleszterin: a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők számára is ajánlott a fogyasztása, bár egykor ennek ellenkezőjét rótták fel a fajtának.
A mangalica malacainak ára a normál házi sertés árának a háromszorosa. Kicsit borsos, de a fajta számos előnnyel kecsegtet. A mangalicának több típusa van: szőke, vörös és fecskehasú. A szőke mangalica a leggyakoribb változat. Jól hasznosítja a táplálékot, kül- és belterjes tartásra egyaránt alkalmas, zsír- és hústermelése is bevált. A vörös mangalica a szőke mangalica és a göndör szőrű szalontai sertés keresztezéséből jött létre, valamivel nagyobb súlyú és szaporább a szőke változatnál. A fecskehasú mangalica a szőke és a 20. század elején kipusztult fekete mangalica kereszteződéséből származik. Az állat hasa szőke, háta fekete. Kisebb termetű, de szaporább típus, mint a szőke – fogalmazott Papp Csaba. Csomortányi István, az ÉGE ügyvezetője arról beszélt, hogy február közepén Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban megtartott Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének (MOE) konferenciáján az Érmelléki Gazdák Egyesülete képviseletében közös szándéknyilatkozatot írt alá. Ennek értelmében
A magyarországi mangalicatenyésztési lehetőségekkel párhuzamosan Marius Ştefan, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság aligazgatója a bukaresti mezőgazdasági minisztérium mangalicaprogramját ismertette. Elmondta: a hazai állomány korlátozott, a tenyésztés még gyermekcipőben jár. A kormányprogramba bekapcsolódó tenyésztőknek a felhizlalt mangalicaállomány felét előre meghatározott áron, élősúly-kilogrammonként 11 lejért kell eladniuk egy húsfeldolgozónak: Bihar megyében a belényesi és a nagyszalontai feldolgozó veszi át a vágóállatot. A szakminisztérium helyi képviselője szerint a tenyésztők többsége az elmúlt évtizedekben lemondott a mangalica tartásáról, de szerencsére voltak olyan lelkes állattartók, akik megőrizték állataikat. Jelenleg kicsi a hazai mangalicaállomány, de abban reménykednek, hogy a kormány részéről érkező támogatással gyarapodni fog – vélte az aligazgató.
A Bihar megyei Hegyközújlakon Kovács Attila farmján szépen gyarapodik a mangalicaállomány. Övé a megyében az egyetlen nagyobb létszámú hagyományos disznófarm. A mesterséges tápszerek nélkül nevelt, külterjes tartású mangalica húsának nagy a keletje.
– magyarázta a tenyésztő, akinek elég hamar kialakult a vevőköre. Elismeri, hogy a mangalicával sok a munka, de mégis úgy tartja, megéri ezzel foglalkozni. Még akkor is, ha a többi fajtától eltérően sokkal lassúbb, és emiatt hosszabb ideig tart a fejlődése.
Marius Ştefan aligazgató nemcsak elméleti mezőgazdasági szakember, hanem maga is sikeres agrárvállalkozó. Előadásából kiderült, bélfenyéri farmján hortobágyi fehér ludakkal foglalkozik, amelynek nemcsak a húsát, de a tollát is értékesíteni lehet. A hortobágyi fehér liba őse az olasz parlagi lúd, és több mint két évezredes tenyésztői múltra tekint vissza. A gúnárok 4,5–6,4 kg, a tojók 3,6–5,4 kg közötti testtömegűek. A fajta középnehéz változata terjedt el, bár a farm gazdája a nagy fajtára esküszik, amelynek hízott példánya elérheti a 10–11 kilogrammot is. Kedvező tulajdonságai miatt Európa több államában tenyésztik.
A hortobágyi fehér lúdfajta tollazata fehér, teste viszonylag hosszú és széles, a mell telt és kerek. Évi tojástermelése 45–50 darab, és nagy előnye, hogy a megtermékenyített tojások keltethetősége nagyon jó. További előnye, hogy már fiatal korban jó húsformákat mutat. Májtermelő képessége közepes, egy-egy libamáj eléri a 0,5–0,7 kg-ot. A bélfenyéri libafarm tulajdonosa nem győzte hangsúlyozni, hogy
A libatömés – vagy ahogy manapság szakszerűen kényszeretetésnek nevezik – szintén kivesző hagyomány, hiányzik a hozzáértő munkaerő. A szakember mégis úgy látja, hogy aki lúdtartásra adja a fejét, és ehhez megfelelő legelővel rendelkezik, annak megtérül a befektetett pénz és munka.
Az Érmelléki Gazdák Egyesületének az elnöke, Ványi Attila beszámolója szerint szervezetük sikeres évet zárt. Egy év alatt mintegy negyven programot hoztak tető alá. Ezek közül a legfontosabbak: részvétel az AgroMash Expón, a Magyarok kenyere programban, az OMÉK-on és a hagyományőrző napokon. Az egyesület több gazdaképző tanfolyamot is szervezett a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Karával, a Partium Keresztény Egyetemmel és a Partium–Debrecen Agrárklubbal közösen.
Kun Attila bihardiószegi pályázatíró az egyesület célkitűzései között fontos szerepet játszó pályázati lehetőségekről szólt. Elmondta:
Czaholi Tibor, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) képviselője munkatársával, Bereczki Erikával közösen tartott részletes ismertetőt az idén elérhető mezőgazdasági támogatásokról. A gazdák szórólapokat kaptak a megpályázható támogatásokról. A rendezvényen részt vett dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja is.
Az V. Agrárkonferencia főszervezője, Csomortányi István ÉGE-ügyvezető elmondta: a szalacsi szakmai fórumon 23 településről 120 gazda és mezőgazdasági vállalkozó vett részt, ez a régió legnépszerűbb mezőgazdasági konferenciája, amelyet anyagilag a magyar Földművelésügyi Minisztérium támogatott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!