A mangalica és a lúdtartás reneszánsza

Azoknak a gazdáknak tehát, akik a tápon szeretnének spórolni, megéri ezzel a sertésfajtával foglalkozni. Télen elegendő a jó minőségű lucernaszéna is számukra. Másrészt ez a sertés jól bírja a hideget és a viszontagságos időjárást: télen a mínusz 20 fokot is könnyen elviseli. Bár az istállózott körülmények között zajló takarmányozással magasabb hozamokat lehet elérni, az így tartott mangalica húsának a minősége meg sem közelíti azt a szintet, amelyet a szabadabb körülmények között végzett tartással elérünk. „Amennyiben a gazda állattartásra felhasználható, szabad területtel rendelkezik, ajánlatos külterjes körülmények között tartani a mangalicaállományt” – összegezte előadásában Papp Csaba, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete részéről.

A magyarországi mangalicatenyésztési lehetőségekkel párhuzamosan Marius Ştefan, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság aligazgatója a bukaresti mezőgazdasági minisztérium mangalicaprogramját ismertette. Elmondta: a hazai állomány korlátozott, a tenyésztés még gyermekcipőben jár. A kormányprogramba bekapcsolódó tenyésztőknek a felhizlalt mangalicaállomány felét előre meghatározott áron, élősúly-kilogrammonként 11 lejért kell eladniuk egy húsfeldolgozónak: Bihar megyében a belényesi és a nagyszalontai feldolgozó veszi át a vágóállatot. A szakminisztérium helyi képviselője szerint a tenyésztők többsége az elmúlt évtizedekben lemondott a mangalica tartásáról, de szerencsére voltak olyan lelkes állattartók, akik megőrizték állataikat. Jelenleg kicsi a hazai mangalicaállomány, de abban reménykednek, hogy a kormány részéről érkező támogatással gyarapodni fog – vélte az aligazgató.

A hegyközújlaki jó példa

A Bihar megyei Hegyközújlakon Kovács Attila farmján szépen gyarapodik a mangalicaállomány. Övé a megyében az egyetlen nagyobb létszámú hagyományos disznófarm. A mesterséges tápszerek nélkül nevelt, külterjes tartású mangalica húsának nagy a keletje.

– magyarázta a tenyésztő, akinek elég hamar kialakult a vevőköre. Elismeri, hogy a mangalicával sok a munka, de mégis úgy tartja, megéri ezzel foglalkozni. Még akkor is, ha a többi fajtától eltérően sokkal lassúbb, és emiatt hosszabb ideig tart a fejlődése.

A hortobágyi fehér lúd

Marius Ştefan aligazgató nemcsak elméleti mezőgazdasági szakember, hanem maga is sikeres agrárvállalkozó. Előadásából kiderült, bélfenyéri farmján hortobágyi fehér ludakkal foglalkozik, amelynek nemcsak a húsát, de a tollát is értékesíteni lehet. A hortobágyi fehér liba őse az olasz parlagi lúd, és több mint két évezredes tenyésztői múltra tekint vissza. A gúnárok 4,5–6,4 kg, a tojók 3,6–5,4 kg közötti testtömegűek. A fajta középnehéz változata terjedt el, bár a farm gazdája a nagy fajtára esküszik, amelynek hízott példánya elérheti a 10–11 kilogrammot is. Kedvező tulajdonságai miatt Európa több államában tenyésztik.

A hortobágyi fehér lúdfajta tollazata fehér, teste viszonylag hosszú és széles, a mell telt és kerek. Évi tojástermelése 45–50 darab, és nagy előnye, hogy a megtermékenyített tojások  keltethetősége nagyon jó. További előnye, hogy már fiatal korban jó húsformákat mutat. Májtermelő képessége közepes, egy-egy libamáj eléri a 0,5–0,7 kg-ot. A bélfenyéri libafarm tulajdonosa nem győzte hangsúlyozni, hogy

A libatömés – vagy ahogy manapság szakszerűen kényszeretetésnek nevezik – szintén kivesző hagyomány, hiányzik a hozzáértő munkaerő. A szakember mégis úgy látja, hogy aki lúdtartásra adja a fejét, és ehhez megfelelő legelővel rendelkezik, annak megtérül a befektetett pénz és munka.

Pályázati lehetőségek

Az Érmelléki Gazdák Egyesületének az elnöke, Ványi Attila beszámolója szerint szervezetük sikeres évet zárt. Egy év alatt mintegy negyven programot hoztak tető alá. Ezek közül a legfontosabbak: részvétel az AgroMash Expón, a Magyarok kenyere programban, az OMÉK-on és a hagyományőrző napokon. Az egyesület több gazdaképző tanfolyamot is szervezett a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Karával, a Partium Keresztény Egyetemmel és a Partium–Debrecen Agrárklubbal közösen.

Kun Attila bihardiószegi pályázatíró az egyesület célkitűzései között fontos szerepet játszó pályázati lehetőségekről szólt. Elmondta:

Czaholi Tibor, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) képviselője munkatársával, Bereczki Erikával közösen tartott részletes ismertetőt az idén elérhető mezőgazdasági támogatásokról. A gazdák szórólapokat kaptak a megpályázható támogatásokról. A rendezvényen részt vett dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja is.

Az V. Agrárkonferencia főszervezője, Csomortányi István ÉGE-ügyvezető elmondta: a szalacsi szakmai fórumon 23 településről 120 gazda és mezőgazdasági vállalkozó vett részt, ez a régió legnépszerűbb mezőgazdasági konferenciája, amelyet anyagilag a magyar Földművelésügyi Minisztérium támogatott.