
Fotó: Boda L. Gergely
A jóhiszemű adófizetőknek kedvez a leköszönő Ponta-kormány idén októberben elfogadott sürgősségi rendelete, miszerint elengedik a rossz adófizetők büntetőkamatát, amennyiben az érintettek megadott határidőre befizetik a tartozást és a késedelmi kamatokat.
2015. november 26., 19:452015. november 26., 19:45
Noha az intézkedés eredetileg csak a jogi személyekre vonatkozott volna, a kabinet végül úgy döntött, hogy a rendelkezést a magánszemélyekre is kiterjesztik. Habár Victor Ponta volt miniszterelnök korábban hangsúlyozta, hogy nem kifejezetten amnesztiáról van szó, hiszen nem magát az adósságot engedik el, a nehéz helyzetbe került érintetteknek mégis jókora könnyebbséget jelenthet az intézkedés. A 2015/44-es számú, a Hivatalos Közlönyben október közepén megjelent rendelet szerint azok a cégek és személyek, akik ez év szeptember 30-ig nem fizették ki a rájuk kirótt adókat és illetékeket, megúszhatják a büntetőkamatok kifizetését, amennyiben 2016. március 31-ig az államnak járó hozzájárulásokat, június végéig pedig a késedelmi kamatokat is leróják. Egy másik feltétel ugyanakkor, hogy a büntetőkamat eltörlésére vonatkozó kérés leadásának pillanatában minden adóbevallást be kell nyújtaniuk.
A büntetőkamat eltörlésére vonatkozó kérést legkésőbb 2016. június 30-ig kell benyújtani az adóhivatalnál. A sürgősségi rendelet arra is kitér, hogy a helyi önkormányzatok is elrendelhetnek hasonló jellegű intézkedést, azaz megadott feltételek mellett elengedhetik a helyi adókat és illetékeket határidőre be nem fizető jogi és magánszemélyek kamatját. Nem ez az első ilyen jellegű intézkedése a leköszönő kabinetnek, amely az elmúlt években többször hirdetett pénzügyi amnesztiát különböző kategóriákba tartozó személyek számára. Egy évvel ezelőtt, tavaly ősszel lépett hatályba az az intézkedés – a 2014/124-es számú törvény nyomán –, amelynek nyomán minden érintett közalkalmazott mentesült egy korábban kapott bérpótlék visszafizetése alól. A kormány ezt a rendeletet is módosította, eredetileg ugyanis az intézkedés csak egyes pedagógusokra vonatkozott volna, végül azonban Traian Băsescu akkori államfő felszólítására minden közalkalmazottra kiterjesztették.
Az érintetteknek egy 2009-ben elfogadott törvény alapján odaítélt bérpótlékot kellett volna visszafizetniük az államnak, amelyről a számvevőszék, valamint más ellenőrző szervek is megállapították, hogy jogtalanul utalták ki az állami alkalmazottaknak. „A rendszer által okozott hibát javítottuk ki, az indokolatlanul kiutalt juttatásért nem okolhatók a közalkalmazottak. Olyan összegekről beszélünk, amelyeket egy ostoba törvény alapján kellett volna visszafizetniük az állami beosztottaknak” – fogalmazott akkor az amnesztiát kezdeményező Liviu Pop szociáldemokrata (PSD) szenátor. A kormány tagjai egyébként nem részletezték, hogy az intézkedés hány személyt érintett, az erre vonatkozó kérdésre annyit közöltek, hogy mindez körülbelül 300 millió lejbe kerül az államnak.
Tavaly ősszel ugyanakkor nemcsak a közalkalmazottak, hanem a kismamák és a nyugdíjasok is „jól jártak”, hiszen a kormány az esetükben felszámolt adósságot is elengedte. A kismamák amnesztiájára vonatkozó dokumentum a 2010/111-es számú jogszabályt korrigálta, amely szerint az anyáknak vissza kellett volna fizetniük a hibásan kiszámított, így jogtalanul odaítélt gyermeknevelési segélyt (gyes). A parlament az amnesztia biztosítása mellett arról is döntött, hogy a már visszafizetett gyest a kormány ez év január elsejétől öt éven belül megtéríti a kismamáknak.
Az intézkedésre vonatkozó tervezetben a kezdeményezők ugyancsak arra hívták fel a figyelmet, hogy a kialakult helyzet miatt nem a kismamák, hanem a rendszerhibák okolhatók, az érintettek pedig önhibájukon kívül részesültek pluszjuttatásban, ezért nem kötelezhetőek annak visszafizetésére. Az intézkedés egyébként több mint 12 ezer fiatal anyukát érintett.
Hasonló helyzet alakult ki a nyugdíjasok kapcsán, akik szintén rendszerhiba miatt jutottak pluszösszeghez, amelyet végül nem kellett leróniuk. A parlament ugyanakkor ebben az – összesen 21 ezer nyugdíjast érintő – esetben is úgy döntött, hogy a már visszafizetett juttatást öt éven belül megtérítik, mindezt a 2014/125-ös számú jogszabályba foglalták bele.
A kormány az elmúlt időszakban nemcsak magánszemélyeknek kedvezett, hanem egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA) rendelkezőkre vonatkozó amnesztiát is kihirdetett. Idén nyáron lépett hatályba a 2015/209-es számú törvény, amely bizonyos adókötelezettségek eltörlésére ad lehetőséget, ugyanakkor elfogadták a 2015/225-ös számú jogszabályt is, amely a megadott kategóriába tartozó személyeket mentesíti az egészségbiztosítási hozzájárulás kifizetése alól. A két jogszabály előírja, hogy nem kell egészségbiztosítási hozzájárulást fizetnie annak, akinek a jövedelme 2012 eleje és 2014 decembere között nem érte el a bruttó havi minimálbér értékét.
Az intézkedés azokat az egyéni vállalkozókat, illetve szerzői jogdíjból jövedelmet szerző személyeket is érinti, akik korábban átlépték a megadott jövedelemhatárt, és emiatt általános forgalmi adót (áfa/TVA) kellett volna fizetniük, ennek nyomán viszont amnesztiában részesültek. A dokumentumok emellett arról rendelkeznek, hogy a 2015 júliusa előtt belföldi vagy külföldi kiküldetésben dolgozó alkalmazottnak biztosított napidíj immár bérkiegészítésnek minősül, így ez után a fizetésekre vonatkozó adókat kell felszámolni.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!