Növénybemutató a tangazdaságban. A mezőgazdasági mérnökképzés 52 százaléka gyakorlat
Fotó: Sapientia.ro
Marosvásárhelyen a kertészmérnöki szak 12. évfolyama, Sepsiszentgyörgyön az agronómusok első évfolyama végez idén. Miközben a mezőgazdasági szakemberek iránt egyre nagyobb a kereslet, a diákok nem tolonganak ezekért a diplomákért.
2019. március 02., 08:492019. március 02., 08:49
2019. március 02., 08:512019. március 02., 08:51
Idén végez a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kara keretében működő agrármérnöki szak első évfolyama. A magyar állami költségvetésből fenntartott magyar egyetem legújabb háromszéki telephelyén pár éve tervezték el újabb magyar nyelvű szak, az erdőmérnöki indítását, és amennyiben megkapják a hatósági engedélyeket, ősztől az erdőgazdálkodás iránt érdeklődő fiatalok is jelentkezhetnek.
A Sapientián 2002-ben indult el a mezőgazdasági képzés: a marosvásárhelyi kar 2007-ben bocsátotta útjára az első kertészmérnök-évfolyamot, és idén végez a 12. évfolyam. Itt működik a tájépítészképzés is, összesen tehát három mezőgazdasági profilú szakon bocsát ki mérnöki diplomát a Sapientia.
A kolozsvári agrártudományi egyetem keretében a negyvenes évek második felétől újrainduló magyar nyelvű mezőgazdasági szakoktatás megszűnése egyidős a Bolyai és a Victor Babeș Tudományegyetem 1959-es egyesítésével. Ezzel párhuzamosan a kolozsvári agronómián is felszámolták, illetve a román tannyelvű évfolyamokba olvasztották be a magyar nyelvű képzést.
A két évtizedes távoktatást váltotta fel a Sapientia nappali tagozatos marosvásárhelyi képzése.
Dr. Nyárádi-Imre István dékánhelyettessel, a Sapientia tudományegyetem keretében a mezőgazdasági képzés felelősével járjuk körül a két székelyföldi helyszínen beindult mérnökképzés helyzetét. Amely napjainkban a magyar egyetemen jobban működik, mint több román nyelvű felsőoktatási intézményben. Ennek elsősorban a marosvásárhelyi campus közvetlen térségében berendezett 20 hektáros tangazdaság a titka, ahol új telepítésű gyümölcsös működik részletes faj- és fajtagyűjteménnyel. A diákok rendelkezésére áll mintegy ezer négyzetméter fóliasátor, 40 árnyi gyógynövénykert, 12 hektárnyi szántóföldi növénytermesztés, illetve egy szőlészeti tankert 70 szőlőfajtával.
Számítógépes növényismeret. A hallgatók különböző laboratóriumokban sajátítják el a gyakorlati és elméleti tudást
Fotó: Sapientia.ro
A romániai egyetemi képzést leggyakrabban az a vád éri, hogy a gyakorlati képzés kárára kínál túl sok elméleti oktatást. A marosvásárhelyi egyetemi tanár szerint ezt az arányt az agrárképzésben sikerült megfordítani: 55 százalék a gyakorlati óra, ami szaklaboratóriumi munkát, sok terep- és tömbösített nyári szakgyakorlatot jelent. Sok hazai és külföldi partnerintézménnyel kötöttek szerződést, zömében a legmodernebb agrártechnikát alkalmazó farmokkal, mezőgazdasági nagyüzemekkel, ahol a diákok rendszeresen megfordulnak. Vannak tanárok, akik saját üzemükbe viszik gyakorlatra a diákjaikat:
„Az egyetemi évek alatt legalább egy alkalommal mindenki részt vesz magyarországi, illetve hazai tanulmányúton. Diákjaink tavaly Lakitelek és Kecskemét környékén jártak, itthon pedig ellátogattak Olténia és a Bánság csúcstechnológiával működő néhány mezőgazdasági farmjára” – magyarázza az oktató.
Míg Marosvásárhelyen nagy az érdeklődés a két mezőgazdasági szak iránt, a sepsiszentgyörgyi négy évfolyamon a beiskolázási számhoz képest jóval kevesebb a diák. A legnépesebb negyedik év 15 fiatallal működik (ennyien maradtak fenn a rostán), de a harmadévesek csak heten vannak, az első és másodév pedig 11–13 diákot számlál. Az oktató elismeri, hogy egyetemi városként Sepsiszentgyörgy nem hasonlítható össze Kolozsvárral vagy Marosvásárhellyel. Aki Székelyföldről vagy Erdély más vidékeiről egyetemre akar menni, az inkább az egyetemi nagyvárosokba vágyik, függetlenül attól, hogy milyen szakot választ. Kolozsvárhoz viszonyítva Sepsiszentgyörgynek mégis az az előnye, hogy jóval olcsóbb diákéletet kínál, így a szegényebb sorsú szülők gyerekei is diplomát szerezhetnek itt.
Vendéglátóm egy felvételiztető élményét meséli el, amikor Marosvásárhelyen olyan diákkal is találkozott, aki egyszerre jelentkezett kertészeti szakra, kommunikációra és színművészetire. Az enyhén szólva sem rokon szakmák iránti „érdeklődés” azt jelzi, hogy sok diák számára teljesen mindegy, hova iratkozik, mert egyik szakma iránt sem érez elhivatottságot. Az ilyen mentalitású fiataloknak a mezőgazdasági mérnökképzés nem lesz egy sikertörténet, amikor rájönnek, hogy a gyakorlati képzés földmunkát, traktorvezetést és sok más hasonló teendőt is jelent, ami elüt az irodai okostelefonos és lakkcipős álmoktól. Ez meglátszik a képzés ideje alatt: vannak diákok, akik mind az elméleti, mind a gyakorlati elvárásokat teljesítik, de az egyetem elvégzése után biztos, hogy nem a mezőgazdaságban kötnek majd ki. Van viszont több elhívatott hallgatójuk is, akik jól menő mezőgazdasági cégekben viszonylag rövid idő alatt eljut a csúcsvezetői szintig, mégsem mindenki erre vágyik.
Az egyetem utáni elhelyezkedés már rég nem kérdéses. Egyre több, csúcstechnológiával foglalkozó mezőgazdasági üzem keresi a kertész- és az agrármérnököket, de többen a polgármesteri hivatalokban kötnek ki mezőgazdasági szaktanácsadóként. „Amikor diákjaink mesterképzésre jönnek vissza, elbeszélgetünk velük munkájukról, eredményeikről, munkahelyükről. Mindenki nagyon jól tudja, hogy mit akar” – fogalmaz a szakember, aki egy statisztikát is mutat a kertészmérnöki szak végzőseinek elhelyezkedési arányáról: a diplomás mérnökök 83 százaléka dolgozik a szakmában, beleértve azokat is, akik oktatónak maradnak vissza az egyetemen.
Engedélyeken múlik az erdőmérnöki szak indítása
A már jóval korábban eltervezett erdőmérnöki szak indítása a romániai bürokrácia útvesztőjében várja sorsa rendezését. Kérdésemre, hogy a brassói román nyelvű erdőmérnöki kar korifeusai a konkurenciától tartva, esetleg késleltethetik-e a magyar nyelvű sepsiszentgyörgyi képzés elindítását, Dr. Nyárádi-Imre István szerint még annyira az elején vannak a szak engedélyeztetési folyamatának, hogy ilyesmit nem állíthat. A 183 mellékletből álló, mintegy ezeroldalas dosszié sorára vár, hogy végigjárja a bukaresti tanügyi engedélyeztetés folyamatát. Egyelőre nem ütköztek akadályokba, és időbe telik, amíg megérkeznek a szak indításához szükséges engedélyek. Felvételi vizsgát csak ezután lehet hirdetni. Az már fogasabb kérdés, hogy a Sapientia keretében lesz-e állattenyésztési szak is, amely minden agráregyetem fontos láncszeme a teljes körű agrárképzési csomagban. Megvalósítása túl nagy befektetést jelentene, hiszen egy állattenyésztési tangazdaság olyan pluszköltségekkel jár, amit az egyetem mai kerete aligha bírna meg. A most épülő sepsiszentgyörgyi saját tangazdaság elsősorban a szántóföldi növénytermesztésre fókuszál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!