
Az újonnan létrehozott emlékfal. Nyiszli Miklós orvos tiszteletére táblát avattak a szilágysomlyóiak
Fotó: Nánó Csaba
A hegyektől körülölelt, a Kraszna folyótól kettészelt Szilágysomlyó gyakorlatilag egybeforrt a helység legismertebb szülöttjének, Báthory Istvánnak a nevével. Emlékét ma is hűséggel őrzik a városka lakói. Idén a XXVIII. Báthory Napokat tartották meg a városban.
2020. október 08., 08:402020. október 08., 08:40
Erdély fejedelme és Lengyelország királya Somlyó várában született 1533. szeptember 25-én. Bölcsője itt ringott a Meszes aljában, ahol a 16. században már állt a Báthory család vára. Miután az 1600-as évek derekán Nagyvárad török kézre került, a somlyói vár végvárként működött, és a fejedelem zsoldosai laktak benne. Az évtizedek során vesztett jelentőségéből, így az 1711-es szatmári béke után a várat a katonaság élelmiszerraktárként használta. Állaga a századok folyamán folyamatosan romlott, számos épület hiányzik már.
A vár kertjében állították fel a turulmadaras emlékoszlopot az első világháborúban hősi halált halt szilágysomlyóiak emlékére, ezt 1990 után átalakították, most román függetlenségi emlékmű.A kommunizmus idején Szilágysomlyó legjelentősebb műemlékegyüttesének területén vendéglő és nyári kert működött, a vár és a birtok sorsa senkit nem érdekelt.
A tavaly Jerzy Popiełuszko emlékére állított kopjafa mellé idén emléktáblát avattak Witold Pileckinek
Fotó: Nánó Csaba
A városka lakói már a rendszerváltás után elkezdték tervezgetni, hogy valamilyen formában emlékezzenek meg híres szülöttükről. 1993 elején született egy olyan elképzelés, hogy a római katolikus templom falára kétnyelvű feliratot helyezzenek. Őszire azonban az aprónak tűnő gesztusból az alapítvány szervezésében megszülettek a Báthory Napok. A somlyói magyarság büszkeségére, valamint néhány lelkes helybéli nem mindennapi küzdelmének köszönhetően immár a 28. kiadásához érkezett.
Idén kissé rendhagyó körülmények között rendezték meg a Báthory Napokat. A fejedelem születésének napja majdnem egybeesett a helyhatósági választások dátumával, így az ünnepségeket a szervezők egy héttel elhalasztották. Ami Isten segedelmével – ahogyan Széman Péter EMKE-elnök fogalmazott – a Báthory Napok javára vált, hiszen október első hétvégéje nyárias idővel köszöntött ránk. Ám a korlátozások miatt még e verőfényes őszi napokon sem tudtak jelen lenni a magyarországi és lengyelországi testvérvárosok küldöttségei, a somlyóiak azonban szép számban eljöttek az eseményre. A járványhelyzetre való tekintettel a rendezvények a szabályok szigorú betartása mellett zajlottak, az eseményeken való részvétel előzetes bejelentkezéssel történhetett. A szervezők semmit sem bíztak a véletlenre, a szigorú intézkedések ellenére mégis sokan regisztráltak a programokra. Bár a járvány Szilágysomlyón is keresztbe tett a terveknek, a rendezőnek mégis sikerült néhány igen jelentős eseményt megszervezniük.
A várkert. A hagyományőrzők műsorát idén a járvány miatt csak online követhették az érdeklődők
Fotó: Nánó Csaba
Kevés olyan erdélyi város van, amelyik akkora jelentőséget tulajdonítana az évszázados hagyományoknak, mint Szilágysomlyó. Köztudott, hogy Báthory István Lengyelország királya volt, így a kapcsolat Báthory két népe – a lengyel és a magyar – között főleg a rendszerváltás után indult virágzásnak. 2017-ben már magyar, lengyel, román zászlók lobogtak egymás mellett a városháza homlokzatán,
Az emlékoszlop-állítást a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület valósította meg elnökük, Okos Márton kezdeményezésére. A szépen faragott kopjafa mellé idén többnyelvű emléktábla került, amely Witold Pileckire, a lengyel ellenállás hősi alakjára emlékeztet. Pilecki volt az egyetlen ismert fogoly, aki önként vállalta az auschwitzi rabságot, hogy ott felderítést végezzen és konspirációs szervezetet létesítsen. A sors kegyetlen iróniája, hogy 1948-ban merénylet előkészületének és a népi demokratikus Lengyel Népköztársaság elleni kémkedés vádjával a kommunisták halálra ítélték és kivégezték.
A Magyar Ház udvarán található emlékhely a Lengyel kert nevet kapta. Ugyanott október 3-án a somlyói magyarság régi álmát is sikerült megvalósítani:
A Báthory Napok lezárásaként minden évben megkoszorúzzák a fejedelem és király mellszobrát
Fotó: Nánó Csaba
Anyagiak hiányában a fal még nem számít befejezettnek, az ünnepélyes avatás mellett Szilágysomlyó egyik szülöttének, dr. Nyiszli Miklósnak is emléket állítottak a város lakói. A somlyói születésű orvosnak, memoárírónak 1964-ben jelent meg Orvos voltam Auschwitzban című megrázó műve, amelyben egy doktor szemével (a szerző Mengele boncnoka volt) írja le a lágerben átélt borzalmakat. „Az már az eljövendő generációkra vár, hogy Báthory István, Mártonfi István mellett a város többi nagy szülöttje is – mások mellett Gáspár Ferenc, Bölöni György, Joe Pasternak – megkaphassa majd emlékhelyét ezen a falon” – tette hozzá Széman Péter.
Bár a Báthory Napok egyik fő attrakciója, a „várostrom” elmaradt, hagyományőrzőkkel mégis találkozhattunk a várudvaron. Igaz, műsorukat csupán online lehetett követni a közösségi médiában, de így is színt adtak az eseménynek. Nem mondható el ugyanez magáról a várról és környékéről… Másfél évtizede kezdődtek el a vár felújítási munkálatai, de a városvezetők azóta sem értek el haladást. A helyzetre Széman Péter, a Báthory István Alapítvány elnöke szolgált magyarázattal lapunknak. Elmondta, Szilágy megye más várat jelölt meg az uniós pénzekből támogatható objektumok felújításra. Az indok az volt, hogy ennek nem tiszta a tulajdonjoga. „Nem lehet tudni, hogy az országé vagy a városé, sajnos az alapítványunk szóba sem jön a tulajdonjogot illetően. Most a város vezetősége pereskedik, hogy nekünk is ítéljenek meg a felújításra bizonyos összeget” – mondja a Báthory Alapítvány elnöke. A pályázatot a polgármesteri hivatal és az alapítvány közösen adta be, a fesztivál megnyitóján Septimiu Ţurcaş újraválasztott szilágysomlyói polgármester megígérte, hogy jövőre végre elkezdik a felújítási munkálatokat.
A fejedelem megkoszorúzott szobra a templom tövében
Fotó: Nánó Csaba
A Magyar Ház udvarán, ahol kézműves foglalkozásra is sor került Széman Rózsa vezetésével, első alkalommal állították ki alkotásaikat a zsoboki művésztábor résztvevői. Noha Zsobok jelenleg Szilágy megyéhez tartozik, és a művészek külön-külön már bemutatták műveiket Somlyón, a negyedévszázados tábor alkotásaiból most jutott el egy összefoglaló kiállítás a városba. „A Kalotaszeget bemutató alkotások mellett a tábor vezetőségének javaslatára az évek során olyan tematikus alkotások is készültek, amelyek egy-egy kiemelkedő személyiség jubileumi évfordulójához kötődtek. Így születtek az erdélyi költőóriásnak, Reményik Sándornak szentelt alkotások is, amelyekből több alkalommal is láthattak válogatást az Essig József vezette Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány évenként különböző helyszíneken megrendezett emlékünnepségek vendégei és résztvevői.
A húsz alkotó huszonegy alkotását felvonultató tárlat amennyire egységes tematikailag, annyira változatos képet mutat mind technikailag, mind kifejezés szempontjából” – mondta a tárlat megnyitóján Nagy Béla nyugalmazott mérnök, közíró, aki szintén a tábor lelkes részvevője. Szombat délután Bogdán Zsolt kolozsvári színművész mutatta be a katolikus közösségi ház udvarán Amikor című műsorát, amelyet Bartis Attila író novelláiból állított össze.
A kétnapos rendezvényből kivette részét a polgármesteri hivatal és a városi tanács, valamint a Turisztikai Információs Iroda is. Kissé furcsa módon a román városvezetés külön számolja a fesztiválok sorát, ők az 5. Báthory Festnél tartanak… A némileg párhuzamos szervezés miatt Széman Péter szerint ügyelni kell arra, hogy a Báthory Napokon mindig is legyen hangsúlyos magyar program.
A látványterv már kész van, de azt még pontosan nem lehet tudni, mikor kezdik el a felújítási munkálatokat
Fotó: Nánó Csaba
A Báthory Napok vasárnap szentmisével és istentisztelettel értek véget a római katolikus templomban, majd az ünneplők a hagyományhoz híven megkoszorúzták Báthory István szobrát. Szilágysomlyó magyar közössége minden dicséretet megérdemel azért, hogy Erdély fejedelmének emlékét ébren tartja válságos időkben is.
Épülő Szilágysomlyó
A szilágysági kisvárosban elég alaposabban körültekinteni, az ember máris rájön, a választásokból fakadó buzgalom az itt élőket sem kerülte el: mindenhol építenek, bontanak, tataroznak, festenek. A régi piacot eltüntették, helyére vásárcsarnok épül, a távolsági buszállomásnak kinevezett „senki földjén” is készül valami: a helybéliek úgy tudják, új bevásárlóközpont lesz. Acsádi Annamária szilágysomlyói RMDSZ-es politikus a helyhatósági választásról lapunknak elmondta: bár a magyar közösség idén valamivel kisebb létszámban vett részt a szavazáson, mint négy évvel ezelőtt, de a városi önkormányzatban így is megszereztek három tanácsosi helyet.
Négy árnyi paradicsom, saját nevelésű palánták, hagyományos fajták magjaiból szaporított növények, jókora gyümölcsös és heti három piacozás Nagyváradon – így lehetne röviden összefoglalni Bódis Imre hegyközkovácsi zöldségtermesztő mindennapjait.
Oláhdellő az a Maros megyei település, ahová túl későn építettek Maros-hidat, így aki csak tehette, elvándorolt. A faluban kevesebb mint ötven református él, nemrég mégis gyülekezeti termet szenteltek, amit meg is töltötték a hívek.
Katalónia Településeinek Szövetsége Jordi Solé volt európai parlamenti képviselő vezetésével irodát nyitott Brüsszelben. A katalán politikust arról kérdeztük, hogy ez milyen szerepet játszik a katalán érdekérvényesítésben.
Egy konferencia miatt vezetett az utam Skóciába, s ha már így hozta a sors, egy kis vakációzással toldottam meg a rendezvényt. A kirándulás egyik kiemelt célállomása az ország észak-nyugati felének kevesek által ismert gyöngyszeme, a Skye-sziget volt.
Az évszakhoz képest enyhe, fagymentes éjszakák és nappalok várhatók a következő hét napban. Vasárnapig többnyire esős napokra kell számítani, kevés napsütéssel.
Miért tűnik hamisnak ez az egész felhajtás az új Védelmi Stratégia körül, amelynek középpontjában a korrupcióellenes harc újraindítása áll? Ezt veszi górcső alá Cornel Nistorescu publicisztikája.
Kevés olyan ember van, akinek életútja ennyire szervesen fonódik össze Erdély kultúrájával, közéletének kihívásaival, az orvoslás és a pedagógia szolgálatával. Ábrám Zoltán története a hivatás, a hit és a közösség, a makacs kitartás és a csendes csel
Rácsok mögött, nagy kifutókban élnek az állatok a marosvásárhelyi állatkertben, ahol idén is szeretnék elérni tavalyi, bűvös háromszázötvenezer látogatószámot. Szánthó Jánossal, az állatkert igazgatóval a tervekről és az álmokról beszélgettünk.
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
szóljon hozzá!