Erdélyiség és egyetemesség. A Kolozs megyei Mészkő temploma, ahol Balázs Ferenc lelkészként szolgált
Fotó: Szentes Zágon
Balázs Ferenc (1901–1937) a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező és vidékfejlesztő szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre a fiatalon elhunyt Balázs Ferenc szerteágazó, összetett tevékenységéről, az erdélyiség és egyetemesség összhangjáról, valamint az emlékév várható hozadékairól beszélt. „Balázs Ferenc nem a klasszikus értelemben vett »konzerváló« papi magatartást képviselte, hanem inkább az úgynevezett látnokit, a rákérdezőt, a végsőkig az igazat, az értékeset, a tisztát, a hiteleset felmutatót – ezért is lehet az ifjúság számára Balázs Ferenc egyfajta »fáklya«” – mondta el Kovács István.
2026. február 15., 08:332026. február 15., 08:33
2026. február 15., 09:262026. február 15., 09:26
A Magyar Unitárius Egyház a 2026-os évet Balázs Ferenc (Kolozsvár, 1901. október 24. – Torda, 1937. május 22.) munkásságának és küldetésének szenteli, emlékezve a kiemelkedő unitárius lelkészre, költőre, íróra, faluszervezőre és vidékfejlesztőre, aki összhangba hozta életművében az erdélyiség és egyetemesség értékeit. Balázs Ferenc öröksége szorosan összekapcsolódik az erdélyi vallásszabadság eszméjével, amelyet az unitárius közösség minden év január 13-án ünnepel, felidézve az 1568-as tordai országgyűlés történelmi döntését. Az egyház a vallásszabadság ünnepén jelentette be, hogy az idei esztendőt Balázs Ferenc-emlékévvé nyilvánítja. Kovács Istvánt, a Magyar Unitárius Egyház püspökét arról kérdeztük,
mindenképp tovább gondolásra érdemes a bár fiatalon elhunyt, mégis szerteágazó örökséget maga után hagyó lelkész, közösségszervező, író szellemi hagyatéka.
Balázs Ferenc (Kolozsvár, 1901. október 24. – Torda, 1937. május 22.) munkásságának és küldetésének szenteli az idei évet a Magyar Unitárius Egyház , emlékezve a kiemelkedő unitárius lelkészre, költőre, íróra, faluszervezőre és vidékfejlesztő
Fotó: Magyar Unitárius Egyház archívuma
„Tavaly a küldetés évét hirdettük meg, a küldetéstematika mellett az évforduló apropóján a 150 éve elhunyt Kriza János néprajzkutatóra, tudósra, unitárius püspökre emlékeztünk. És nagyon kapóra jött az, hogy az elvont tematika mellett konkrét küldetésmegélési életműre összpontosítsunk, mint amilyen a Kriza Jánosé. Mindezt folytatva, az idén arra gondoltunk, hogy ugyancsak a küldetés tematikáját tartjuk szem előtt” – emelte ki a püspök. Mint fogalmazott, miközben kezdték feltárni a téma mélységeit, összetettségét, kidolgozni a programokat, arra jöttek rá, hogy összegyházi, egyházközségi, akár egyéni vonatkozásban is gondviselés-szerűen kínálkozik egy másik apropó, Balázs Ferenc születésének évfordulója.
Annyira szerteágazó a tevékenysége, hogy a század első évtizedeinek erdélyi szellemiségét Balázs Ferenc nélkül szinte nem is lehetne értelmezni. Az emlékév kapcsán tulajdonképpen nem is az emlékezés, az ő idejébe való »visszalépés« a fontos, hanem sokkal inkább az, hogy a szellemisége ma is aktuális üzenetet hordoz” – fogalmazott Kovács István.
A Dániából származó Christine Frederiksen és Balázs Ferenc lelkész kislányukkal, Enikővel
Fotó: Magyar Unitárius Egyház archívuma
Mint mondta, a Balázs Ferenc-i életmű reneszánsz életmű: ma pedig lényeges átemelni ennek üzenetét a jelenbe, felmutatni a relevanciáját, vagyis az ő életében megfogalmazódó, megcsillanó értékeket, amelyek akár kibontakoztak, akár torzóban maradtak, de mindenképp óriási energiákat mozgattak meg és erőteljes hitelességgel határozták az életmű utóéletét is.
„Olyan személyiségről van szó, akinek rendkívül sokrétű a tevékenysége, és szeretnénk mindenik területére odafigyelni, újból közkinccsé tenni.
Balázs Ferenc olyan irányokat nyitott meg, profetikus, vizionárius személyiségével, olyan utakat járt be, valósan (Bejárom a kerek világot című, önéletrajzi ihletésű könyvét 1923 és 1928 között írta, beutazta
– szerk. megj.) és lelki értelemben is, olyan utak lehetőségeit villantotta fel, amelyeket vele újrajárni, vagy azokon a lehetőségeken tovább menni feltétlenül kötelességünk lenne” – fejtette ki Kovács István. Mint részletezte, Balázs Ferenc egész tevékenységét a társadalmi érzékenység hatotta át: az a fajta társadalmi érzékenység, amely felelősséget érzett minden vonatkozásban a közösség sorsáért – e tekintetben nagyon lényeges a közösségszervezői, népnevelői munkája.
A Magyar Unitárius Egyház január 13-án Tordán és Kolozsváron ünnepi istentiszteletekkel emlékezik meg a vallásszabadság napjáról.
„Aztán jelentős az irodalmi munkássága is, részt vett a marosvécsi helikoni találkozókon; később az ő javaslatára kezdett foglalkozni az íróközösség egy népművelő könyvsorozat problémáival. Ugyanakkor tudomány, a történelem iránti elkötelezettsége, valamint a világutazás (globális gondolkodás) és lokalitás összefüggései is fontosak voltak számára – ezeket a területeket is mind-mind áthatja a társadalmi érzékenység.
Innen is eredeztethető az a fajta holisztikus szemléletmód, ahogyan Balázs Ferenc az egyes ember felemelésére tekintett. Rendkívül fontos a közösséget szolgáló, az embert felemelő attitűd, ami jelenkorunkban, a mai társadalmunk számára is megkerülhetetlen” – fogalmazott a püspök.
A 13–14. századi eredetű templom a Kolozs megyei Mészkőn
Fotó: Szentes Zágon
Példaként említette, hogy Balázs Ferenc szolgálati helyén, a Kolozs megyei Mészkőn a faluközösségben miként ötvözte a népművelést, közösségszervezést az irodalmi tevékenységgel, a helyi értékek gyakorlati megismerésével: a kultúrának azt a fajta értelmezését tartotta szem előtt, ami nem pusztán az elvont elméleti kultúrát jelenti, hanem annak tágabb értelmezését – beleértve akár az agrikultúrát, a földműves tapasztalati, gyakorlati tudást, mindazt, ami a közösség életét meghatározza. A püspök úgy fogalmazott, hogy
horizontokat nyitogatott, értékeket mutatott fel, a lokalitásból a globalitáshoz, a nagy egészhez kapcsolta mindazt, amiért dolgozott.
Balázs Ferenc, az unitárius reneszánsz ember
Balázs Ferenc életrajza itt található. Életművéről készült az Orczy Kultúrkert Egyesület által készített, Balázs Ferenc,
az unitárius reneszánsz ember című, 26 perces film, amelyet itt lehet megtekinteni.
„Az ember felemelése ugyanakkor természetesen nem választható el az istenkereséstől, az istenhittel való kapcsolattól. Munkássága ugyanakkor nyilván egyfajta teológiai keretben, teológiai alapértelmezés mentén történt. Az embert az ismeret, a tudás által felemelni akaró szándék a lényeges itt.
a profetikus küldetéstudatból, amellyel arra vállalkozik, hogy felemelje a közösséget, amely rábízatott” – fogalmazott Kovács István.
Balázs Ferenc kislányával, Enikővel
Fotó: Magyar Unitárius Egyház archívuma
Mint mondta, ez a rövidre szabott életmű „magnéziumszálként” mindenre fényt akar vetni, és mintha tudatában lenne az idő rövidségének, mindenre ugyanazzal az intenzitással figyel. „Azért is lehet példakép a jelen számára, mert nem a klasszikus értelemben vett »konzerváló« papi magatartást képviselte, hanem inkább az úgynevezett látnokit, a rákérdezőt, a végsőkig az igazat, az értékeset, a tisztát, a hiteleset felmutatót – ezért is lehet az ifjúság számára Balázs Ferenc egyfajta »fáklya«.
Kérdésünkre felsorolta, egyházközségi, egyetemes egyházi szinten konferenciákat, különböző tematikus eseményeket szerveznének 2026-ban, olyan rendezvényeket, amelyek rávilágítanak Balázs Ferenc összetett életművére. Ugyanakkor azt szeretnék, hogy minden egyházközség bekapcsolódjon ezekbe a munkákba.
„Az is lényeges, hogy Balázs Ferenc világutazói életművén keresztül arra figyeljünk, amire ő: újraértelmezhető az erdélyiség helye a nagyvilágban. Ő távol-keleti országokban járt, Japánban, Indiában, Kínában is, mindig viszonyított, összekötő szálakat keresett az erdélyiség és a távoli kultúrák között. Érdekességként mondom, hogy amikor Indiában jártam, Megalája (Meghalaya) államban, volt alkalmam egy olyan ottani idős unitárius emberrel beszélgetni, aki elővett egy fényképet, ahol ő kisgyerekként a Balázs Ferenc ölében ült. Balázs Ferenc énekeket is tanított az ottani unitáriusoknak. Amikor pedig Kolozsváron a kollégium dísztermében előadást tartott keleti utazásairól, akkor nemcsak mesélt, hanem énekelt is ottani népi énekeket. Szóval ez is illusztrálja, miként viszonyult az egyetemességhez.
Az unitárius egyház idén a fiatalon elhunyt Balázs Ferenc lelkészre, költőre, íróra, faluszervezőre és vidékfejlesztőre emlékezik
Fotó: Magyar Unitárius Egyház archívuma
Mint részletezte, Balázs Ferenc fontosnak látta vetített képekkel is közelebb vinni az információt az erdélyi közösséghez, bekapcsolni a nagyvilág vérkeringésébe az erdélyi falut úgy, hogy közben ne talajtalan kozmopolitizmust, vagy majmolást, külföldi divatokat hozzon ide, hanem a helyi értékekkel egyszerre mutassa fel ezeket és mélyre ásson az identitás gyökereinek megéléséhez.
A mészkői templom kazettás mennyezete
Fotó: Szentes Zágon
„Tehát az egyetemesség és az erdélyiség nagyon különleges, egészséges összefonódásáról van szó az életműben: azt jelenti, hogy őrzöd a magad értékeit, nem adod fel, de beemeled a te értékeidbe a világ értékeit.
Egy általa szervezett vallásos estnek azon kívül, hogy Istenhez emelő tartalma volt, mindig a közösség egymásra találása, működése, működtetése volt a fő célja. Ebben az értelemben is példaértékű a jelen számára Balázs Ferenc tevékenysége” – mutatott rá a püspök.
Nem egyszerű képeskönyv, hanem inkább illusztrált krónika, sőt, az unitárius közösség „összcsaládi albuma” az a frissen megjelent, igényes kivitelezésű kiadvány, amelyet október elején mutatott be a Magyar Unitárius Egyház Kolozsváron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Nagy Ildikó Marosvásárhelyről költözött Norvégiába, ahol nemcsak új életet kezdett, hanem írásra is adta a fejét: Norvégiai mindennapok című oldalán a norvég hétköznapokat mutatja be erdélyi szemmel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!