
Az egy Isten tiszteletére. A 450 éves Magyar Unitárius Egyház gyülekezetei című reprezentatív kötet félezer oldalon, sok képpel mutatja be az egyház örökségét
Fotó: Magyar Unitárius Egyház/Facebook
Nem egyszerű képeskönyv, hanem inkább illusztrált krónika, sőt, az unitárius közösség „összcsaládi albuma” az a frissen megjelent, igényes kivitelezésű kiadvány, amelyet október elején mutatott be a Magyar Unitárius Egyház Kolozsváron. Kovács István püspököt Az egy Isten tiszteletére. A 450 éves Magyar Unitárius Egyház gyülekezetei című reprezentatív kötet hiánypótló voltáról, jelentőségéről kérdeztük. A könyv 506 oldalon 736 fotóval mutatja be a hat erdélyi egyházkör és a Magyarországi Egyházkerület 155 gyülekezetének múltját és jelenét.
2025. október 09., 08:422025. október 09., 08:42
2025. október 09., 11:262025. október 09., 11:26
Immár száz éves hiányt pótol az a szép, igényes kivitelezésű, gazdag fotóanyagot tartalmazó kiadvány, amely nyolc év szerkesztési munka eredményeként frissen látott napvilágot: Az egy Isten tiszteletére. A 450 éves Magyar Unitárius Egyház gyülekezetei című reprezentatív kötet 506 oldalon 736 fotóval mutatja be a hat erdélyi egyházkör és a Magyarországi Egyházkerület 155 gyülekezetének múltját és jelenét.
A kötetet október elején mutatták be Kolozsváron a Vallásszabadság Házában, a kiadvány jelentőségéről Kovács István püspököt kérdeztük, aki „az unitárius közösség családi albumaként” jellemezte a könyvet. Mint kifejtette, már évekkel ezelőtt elkezdték tervezni a könyv kiadását, és igazán részletes, igényes kiadvány született a szerkesztőknek köszönhetően: mint fogalmazott,
Kovács István püspök: „az oldalakon nemcsak a tárgyak, templomok, iskolák sorakoznak fel, de hitünk, imádságunk és élni akarásunk is átsugárzik”
Fotó: Magyar Unitárius Egyház/Facebook
„A kiadvány tulajdonképpen egyfajta családi album abban a vonatkozásban, hogy egyházunkat egy nagy családnak tekintjük. Gondoljunk arra, mennyire szerencsés az a család, amelynek krónikáját valamikor a múltban lejegyezték a családtagok, és amióta lehetőség nyílik a képi rögzítésre is, ez a krónika vizuális elemekkel gazdagodhat. Ilyen formán arcok, helyszínek, tárgyi értékek látványával egészül ki a krónika, vagyis mindaz, ami megőrzésre érdemes.
Úgy fogalmazott, a kötetben szereplő anyag azon túlmenően, hogy szövegszerűen mutatja be a Magyar Unitárius Egyház értékeit, a tárgyi örökség kincseit is az olvasó elé tárja. „A tárgyi értékeken, örökségen keresztül átsugárzik egyházunknak értékrendje, az egy Istenbe vetett hite, élni akarása és jövőbe vetett reménysége. A kötet ugyanakkor ezen túlmenően konkrét információkat, továbbkeresési, -kutatási lehetőségeket is nyújt azzal, hogy gazdag könyvészetet kínál. Olyan körképét nyújtja az egyházunknak, amelyet az immár száz éve igyekezett megvalósítani” – mutatott rá a püspök.
Kovács Zsolt művészettörténész értékelte szakmai szempontból a kiadványt, történeti keretbe helyezte a munkát
Fotó: Magyar Unitárius Egyház/Facebook
Mint mondta, a kötetben tulajdonképpen benne van a nagy unitárius „család” száz évre visszamenő munkája is, a korábbi nemzedékek lelkészeinek munkája: ők megírták a maguk kis monográfiáit, amelyek nem is álltak a maguk idejében össze egy teljesen kiadható monográfiává.
Ugyanis a közelmúltban jelent meg ugyan a vallásügyi államtitkárság támogatásával egy kisebb formátumú, az egyházunkat bemutató könyv Magyar Unitárius Egyház - Történelem, szellemiség, örökség címmel, amely szintén szellemiségünkről, örökségünkről szól, történelmi és tárgyi értékeket sorakoztat fel, de nem a teljesség igényével. A most megjelent kiadvány összeállításakor viszont arra törekedtünk, hogy egyházunk minden egyes egysége, egyházközsége szerepeljen benne, és hogy mindebből sugározzon ki egyfajta összkép, ha úgy tetszik, összcsaládi kép” – fogalmazott a püspök.
Kovács István kiemelte, köszönet illeti a szerkesztőket, közreműködőket a kitartó munkáért, családjaiknak a türelemért és támogatásért, valamint mindazoknak, akik hozzájárulásaikkal segítették a kötet megszületését. A könyvbemutatón Kovács Zsolt művészettörténész értékelte szakmai szempontból a kiadványt, történeti keretbe helyezte a munkát a 17. századi és későbbi püspöki vizitációk dokumentáló törekvéseitől az 1910-es kezdeményezésen át a közelmúltig. Ismertette a szerkezetet: a püspöki ajánlás és a szerkesztői előszó után
Kovács Zsolt művészettörténész a Vallásszabadság Házában tartott bemutatón
Fotó: Magyar Unitárius Egyház/Facebook
Külön méltatta a gazdag képanyagot és a kivitelezés minőségét, valamint azt, hogy a kötethez részletes irodalomjegyzék társul, amely a további kutatást segíti.
A bemutatón Bálint Róbert Zoltán főszerkesztő, Kovács Sándor egyháztörténész, egyetemi tanár, valamint Furu Árpád műemlékvédelmi szakember, a kötet képanyag-szerkesztője ismertette a nyolc éven át tartó szerkesztési folyamat főbb állomásait és szakmai döntéseit. A Bálint Róberttel korábban készített interjúnk itt, Furu Árpáddal készített interjúnk itt, Kovács Sándorral készített interjúnk pedig itt olvasható.
Bálint Róbert Zoltán főszerkesztő a kötet előszavában kifejti, hogy a kötet kiadásának igéntye nem újkeletű, „az unitárius egyház írástudói már korábban nekirugaszkodtak a gyülekezetek története megírásának. Az első kísérlet a 20. század első évtizedében történt, amikor Boros György későbbi püspök, akkori teológiai dékán javaslatára
Bálint Róbert Zoltán a bemutatón a szerkesztői munka kihívásairól beszélt.a lelkészek által beküldött szövegek nagyon különbözőek voltak, eltérő háttérrel, stílussal és hangsúlyokkal készültek, ezért sok munkát igényelt azok egységesítése. Hozzátette, hogy a szerkesztés során számos tartalmi vonatkozású részt pontosítani, vagy javítani kellett. A feladatban nagy segítséget jelentett Kovács Sándor és Gaál György irodalomtörténész, akik ötletekkel és javításokkal járultak hozzá a végső szövegekhez. Kiemelte: a munka elhúzódásában szerepet játszott az is, hogy folyamatosan új feladatok merültek fel – például a képek és feliratok kiegészítése, a bibliográfia mellékelése, valamint a fordítások elkészítése. Furu Árpád az egyházi épületek művészettörténeti leírásai által felvetett kihívásokról számolt be.
Furu Árpád műemlékvédelmi szakember, a kötet képanyag-szerkesztője, Bálint Róbert Zoltán főszerkesztő és Kovács Sándor egyháztörténész, egyetemi tanár a bemutatón
Fotó: Magyar Unitárius Egyház/Facebook
Rámutatott arra is, hogy
A képanyagról szólva a szerkesztők kiemelték: a cél nem pusztán művészi fotók közlése volt, hanem az, hogy a templomok jelenlegi arcát és a gyülekezeti élet sokszínűségét egyaránt visszaadják. A felkért fotósok munkája mellett közösségi életet bemutató felvételek is bekerültek, amelyek élővé és személyessé teszik a kötetet.
Mint elhangzott, Az egy Isten tiszteletére. A 450 éves Magyar Unitárius Egyház gyülekezetei című kötet
A beszélgetés végén a Bálint Róbert Zoltán ismertette a kötet szerkesztésében résztvevő munkatársak sorát és a támogatókat, megköszönve a kötet megvalósulásához való hozzájárulásukat.
Az egy Isten tiszteletére. A 450 éves unitárius egyház gyülekezetei című kötet az unitárius gyülekezetek sokszínű világát tárja az olvasó elé, betekintést nyújtva a közösségek történetébe, a templomok múltjába és jelenébe, valamint abba a szellemi és tárgyi örökségbe, amely négy és fél évszázadon át formálta az unitárius egyház arcát.
A kötetet október elején mutatták be Kolozsváron a Vallásszabadság Házában, népes közönség előtt
Fotó: Magyar Unitárius Egyház/Facebook
Rámutat, hogy a kiadvány egyszerre tükör és örökség: a gyülekezetek életének összegzése, amelyben „felfedezhetjük identitásunk gyökereit és jövőt kereső reményeinket”. Bálint Róbert Zoltán összegzése szerint a kötet „nem egysíkú narratíva,
Úgy vállalkoztunk a Magyar Unitárius Egyház bemutatására, hogy gyülekezetei ismertetésén keresztül mondjuk el azt a történetet, mely múltunkat, közösségi értékeinket, identitásunkat és jövőbe vetett reményünket egyaránt tükrözi.”
A bemutatón elhangzott: a kiadvány egyszerre tükör és örökség: a gyülekezetek életének összegzése
Fotó: Magyar Unitárius Egyház/Facebook

Szobrot avat Torockón Kriza Jánosnak a Magyar Unitárius Egyház, mivel 2025-öt Kriza János-emlékévvé nyilvánították, megemlékezve a néprajzkutató, teológus és püspök halálának 150. évfordulójáról.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!