
Magyar honvédek a második világháborúban (Képünk illusztráció)
Fotó: Archív
A felvidéki Vihorlát hegységben 1944 őszén partizánok lőttek agyon fogságba került 150 honvédet. A mészárlásról évtizedekig hallgattak a csehszlovák hatóságok, és csupán a rendszerváltás után engedett fel a dermedségbe szorult emlékezet. A Vihorlát mártírjai címmel Havasi János budapesti újságíró készített dokumentumfilmet a történtekről.
2023. január 15., 19:332023. január 15., 19:33
2023. január 15., 20:322023. január 15., 20:32
Az újesztendő első napjaiban a német-francia Arte tv-adó Az 1005-ös kommandó címmel dokumentumfilmet sugárzott az SS-alakulatok egykori tánykedéseiről. A filmes történet a tömeggyilkosságok áldozatairól szól, akiket a náci rendszer megpróbált eltűntetni. A film a nyomokat tárja elénk. Hasonló történetet dolgozott fel Havasi János A Vihorlát mártírjai című dokumentumfilmjében, amely 150 lemészárolt felvidéki honvédfoglyoknak állít emléket egy magyar és egy szlovák szereplő visszaemlékezései nyomán.
Közös múltunk sötét oldalait a kommunista időszakban hosszú évtizedekig tilos volt említeni, a rendszerváltás után pedig lassan engedett fel a dermedtségbe szorított emlékezet.
A történetet egy 1946. március hatodikán keltezett, Rozsnyóról Kiskemence lelkészének Bruck Gyula által írott levél nyitja meg, amelyben tájékoztatást kér testvére sorsáról, aki a partizánok fogságába került. Választ nem kapott, de több évtizednyi lappangás után a falu templomának tornyából előkerült levél feleletre ösztökélte az utókort az uzonpanyiti Lehotai Aladár és a kiskemencei Ján Kormucik személyében. A levélből kiderül, hogy 1944 őszén a felvidéki Vihorlát térségében fogságba került magyar katonákat tömegsírokba lőtték az orosz és szlovák partizánok.
A történtek feltárásával húsz éve foglalkozó Lehotai Aladár a dokumentumfilmben elmondja, hogy a szlovák államhatalom nem a történelmi valósághoz híven tárta a nagyközönség elé a partizánok ténykedését. A kor ideológiájához idomítva propagandacélokra használta fel a partizánok tetteit. Az általuk elkövetett rémtetteket viszont tilos volt felemlíteni.
A távolban a Vihorlát hegység a mai Szlovákia területén
Fotó: Wikipédia
1944 őszén a szovjet előrenyomulás elérte a mai Szlovákia keleti hegyvonulatait. A német és magyar védvonalak mögött orosz és szlovák partizánegységek tevékenykedtek, amelyek ellen a magyar hadvezetés hegyivadászokat vetett be. A II. Hegyi dandár feladata volt a partizánok felkutatása és ártalmatlanítása. A dandár 1944. áprilisa óta vett részt a harcokban, őszire azonban kimerült egységnek számított. Az öt hegyivadász zászlóalj legénysége túlnyomóan kárpátaljaiakból tevődött össze hegyvidéki bevetésre.
A fogságba esett hegyivadászok sorsával foglalkozó Lehotai Aladár nem akadt szavahihető szemtanúra, a történteket hallomásból ismerőkre viszont igen, de azok is másod-, vagy harmadkézből szereztek tudomást a tragédiáról. Ján Kormucikhoz egy ismerőse révén jutott el, aki gyerekként szüleitől és idős felnőttektől hallott a történtekről. A Kiskemencén élő földhivatali alkalmazott,
A kutatásokat nehezíti az a tény, hogy jelenleg is zárt katonai területtel van dolgunk, segítségével azonban a dokumentumfilm készítőinek sikerült belépést kapniuk a helyszínekre.
Az egyik helyszín, ahol harminc hegyivadásszal végeztek a partizánok, Ján Kormucik szerint egy szikla alatt található. Neki egy volt partizán mesélte el a részleteket. A magyar katonákat félrevezették – bográcsot, krumplit adtak nekik, hogy ételt készíthessenek –, és amikor csoportba verődtek, orvul legyilkolták őket. A tetemek a háború végéig temetetlenek maradtak: az odaérkező csehszlovák alakulatok temették el jeltelen sírba a kivégzett katonák földi maradványait. Egy környékbeli katona – akinek sebesülten sikerült elmenekülnie –, a háború után felfedte a történteket.
A második színhely a lőtérként használt terület kútjánál található, ahol huszonöt magyar katona lelte halálát. Hogy életüket mentsék, négyen szökés közben beugrottak a kútba, a partizánok azonban kézigránátokat dobtak utánuk. A háború végén kiemelték a holtesteket: a beazonosító fémlapok alapján kiderült, hogy az egyik áldozat a környékbeli Hazsin községből való Kuharszki nevű honvéd, akinek családja malmot működtet a faluban. A hozzátartozók az 1946-ban tartott csehszlovákiai választások után kivizsgálást kezdeményeztek, mivel azokban az időkben a volt partizánok még nem dicsekedtek azzal, hogy felkelőként vettek részt a harcokban.
A helyszínen vörös homokkal kiírták, hogy ,,tisztelet a partizánoknakʺ.
A harmadik helyszín egy tisztás, ahova az apja gyerekkorában vitte ki Ján Kormucikot. Az apa ezen a helyeb bukkant rá harminc magyar katona holtestére a szlovák németellenes felkelés leverése után. A térségben négy partizáncsoport tevékenykedett, az egyik a Krivány nevet viselte, parancsnoka Jozef Fogl tüzéralezredes volt. A kivégzések oka a mai napig tisztázatlan. A kutatások szerint a hegyivadász alakulatok 1944. október 15-e utáni feltételezett dezertálásával összefüggésében kell értelmezni a történteket.
A II. Hegyi dandár parancsnoka, Rumi Lajos ezredes kapcsolatban volt a Krivány partizán csoport parancsnokával, akitől azt kérte, hogy szolgáltassa vissza a birtokába került magyar fegyvereket, felszereléseket és engedje szabadon a fogva tartott magyar katonákat, ellenkező esetben kénytelen lesz három települést felgyújtatni. Ez idő alatt a németek nagyrészt felszámolták a partizán alakulatokat. Feltéltelezhetően ennek következtében
akik között helyi illetőségű szlovák és ruszin nemzetiségű honvédek is voltak.
Lehotay Aladár szerint, ha a gyilkosoknak lehet emlékműve, akkor az áldozatoknak is illő volna.
Krivánszky Miklós
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Nicu Ștefănuță független európai parlamenti képviselő azt kéri a magyar kormánytól, folytassa a külhoni magyarok kulturális támogatását. Interjúnkban nyilatkozik pártalapítási szándékáról, a fiatalok uniós gondjairól, a kisebbségi jogok védelméről.
Bánsági vonatkozása is van a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt által a Szász-Anhalt tartományban vasárnap elért választási sikernek.
Egy erdélyi településen nem elégedtek meg annyival a napelemesek, hogy csak a hálózatot vagy egymást szidják, ha a déli csúcsban sorra leálltak az inverterek: ehelyett megvalósították az ország első bejegyzett energiaközösségét.
Szeptember első hetében jórészt napos, késő nyárias időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet előrejelzése szerint a hét közepén még 26–27 Celsius-fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek, szombattól azonban ismét erőteljes felmelegedés kezdődik.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
szóljon hozzá!