Magyar honvédek a második világháborúban (Képünk illusztráció)
Fotó: Archív
A felvidéki Vihorlát hegységben 1944 őszén partizánok lőttek agyon fogságba került 150 honvédet. A mészárlásról évtizedekig hallgattak a csehszlovák hatóságok, és csupán a rendszerváltás után engedett fel a dermedségbe szorult emlékezet. A Vihorlát mártírjai címmel Havasi János budapesti újságíró készített dokumentumfilmet a történtekről.
2023. január 15., 19:332023. január 15., 19:33
2023. január 15., 20:322023. január 15., 20:32
Az újesztendő első napjaiban a német-francia Arte tv-adó Az 1005-ös kommandó címmel dokumentumfilmet sugárzott az SS-alakulatok egykori tánykedéseiről. A filmes történet a tömeggyilkosságok áldozatairól szól, akiket a náci rendszer megpróbált eltűntetni. A film a nyomokat tárja elénk. Hasonló történetet dolgozott fel Havasi János A Vihorlát mártírjai című dokumentumfilmjében, amely 150 lemészárolt felvidéki honvédfoglyoknak állít emléket egy magyar és egy szlovák szereplő visszaemlékezései nyomán.
Közös múltunk sötét oldalait a kommunista időszakban hosszú évtizedekig tilos volt említeni, a rendszerváltás után pedig lassan engedett fel a dermedtségbe szorított emlékezet.
A történetet egy 1946. március hatodikán keltezett, Rozsnyóról Kiskemence lelkészének Bruck Gyula által írott levél nyitja meg, amelyben tájékoztatást kér testvére sorsáról, aki a partizánok fogságába került. Választ nem kapott, de több évtizednyi lappangás után a falu templomának tornyából előkerült levél feleletre ösztökélte az utókort az uzonpanyiti Lehotai Aladár és a kiskemencei Ján Kormucik személyében. A levélből kiderül, hogy 1944 őszén a felvidéki Vihorlát térségében fogságba került magyar katonákat tömegsírokba lőtték az orosz és szlovák partizánok.
A történtek feltárásával húsz éve foglalkozó Lehotai Aladár a dokumentumfilmben elmondja, hogy a szlovák államhatalom nem a történelmi valósághoz híven tárta a nagyközönség elé a partizánok ténykedését. A kor ideológiájához idomítva propagandacélokra használta fel a partizánok tetteit. Az általuk elkövetett rémtetteket viszont tilos volt felemlíteni.
A távolban a Vihorlát hegység a mai Szlovákia területén
Fotó: Wikipédia
1944 őszén a szovjet előrenyomulás elérte a mai Szlovákia keleti hegyvonulatait. A német és magyar védvonalak mögött orosz és szlovák partizánegységek tevékenykedtek, amelyek ellen a magyar hadvezetés hegyivadászokat vetett be. A II. Hegyi dandár feladata volt a partizánok felkutatása és ártalmatlanítása. A dandár 1944. áprilisa óta vett részt a harcokban, őszire azonban kimerült egységnek számított. Az öt hegyivadász zászlóalj legénysége túlnyomóan kárpátaljaiakból tevődött össze hegyvidéki bevetésre.
A fogságba esett hegyivadászok sorsával foglalkozó Lehotai Aladár nem akadt szavahihető szemtanúra, a történteket hallomásból ismerőkre viszont igen, de azok is másod-, vagy harmadkézből szereztek tudomást a tragédiáról. Ján Kormucikhoz egy ismerőse révén jutott el, aki gyerekként szüleitől és idős felnőttektől hallott a történtekről. A Kiskemencén élő földhivatali alkalmazott,
A kutatásokat nehezíti az a tény, hogy jelenleg is zárt katonai területtel van dolgunk, segítségével azonban a dokumentumfilm készítőinek sikerült belépést kapniuk a helyszínekre.
Az egyik helyszín, ahol harminc hegyivadásszal végeztek a partizánok, Ján Kormucik szerint egy szikla alatt található. Neki egy volt partizán mesélte el a részleteket. A magyar katonákat félrevezették – bográcsot, krumplit adtak nekik, hogy ételt készíthessenek –, és amikor csoportba verődtek, orvul legyilkolták őket. A tetemek a háború végéig temetetlenek maradtak: az odaérkező csehszlovák alakulatok temették el jeltelen sírba a kivégzett katonák földi maradványait. Egy környékbeli katona – akinek sebesülten sikerült elmenekülnie –, a háború után felfedte a történteket.
A második színhely a lőtérként használt terület kútjánál található, ahol huszonöt magyar katona lelte halálát. Hogy életüket mentsék, négyen szökés közben beugrottak a kútba, a partizánok azonban kézigránátokat dobtak utánuk. A háború végén kiemelték a holtesteket: a beazonosító fémlapok alapján kiderült, hogy az egyik áldozat a környékbeli Hazsin községből való Kuharszki nevű honvéd, akinek családja malmot működtet a faluban. A hozzátartozók az 1946-ban tartott csehszlovákiai választások után kivizsgálást kezdeményeztek, mivel azokban az időkben a volt partizánok még nem dicsekedtek azzal, hogy felkelőként vettek részt a harcokban.
A helyszínen vörös homokkal kiírták, hogy ,,tisztelet a partizánoknakʺ.
A harmadik helyszín egy tisztás, ahova az apja gyerekkorában vitte ki Ján Kormucikot. Az apa ezen a helyeb bukkant rá harminc magyar katona holtestére a szlovák németellenes felkelés leverése után. A térségben négy partizáncsoport tevékenykedett, az egyik a Krivány nevet viselte, parancsnoka Jozef Fogl tüzéralezredes volt. A kivégzések oka a mai napig tisztázatlan. A kutatások szerint a hegyivadász alakulatok 1944. október 15-e utáni feltételezett dezertálásával összefüggésében kell értelmezni a történteket.
A II. Hegyi dandár parancsnoka, Rumi Lajos ezredes kapcsolatban volt a Krivány partizán csoport parancsnokával, akitől azt kérte, hogy szolgáltassa vissza a birtokába került magyar fegyvereket, felszereléseket és engedje szabadon a fogva tartott magyar katonákat, ellenkező esetben kénytelen lesz három települést felgyújtatni. Ez idő alatt a németek nagyrészt felszámolták a partizán alakulatokat. Feltéltelezhetően ennek következtében
akik között helyi illetőségű szlovák és ruszin nemzetiségű honvédek is voltak.
Lehotay Aladár szerint, ha a gyilkosoknak lehet emlékműve, akkor az áldozatoknak is illő volna.
Krivánszky Miklós
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!