Bokrokkal benőtt várromok
Fotó: Demján László
Bálványosvár Erdély egyik legrégebbi, számos legendától övezett várroma. Hosszú ideig a kereszténységgel megütköző ősi magyar pogány vallás szimbólumává vált. A történelmi Apor család távozásával a vár már a 17. századtól romossá vált.
2020. december 18., 08:372020. december 18., 08:37
Kézdivásárhelytől észak-nyugatra 11 km-re fekszik Bálványosfürdő. A település fölött emelkedő 1040 méter magas sziklahegy tetejét az ősi Bálványos várának romjai koronázzák. Nevét onnan kapta, hogy a vár az ősi magyar vallás egyik utolsó fellegvárának számított: a vár birtokosai, az Aporok a magyarok keresztény hitre térése után is egy ideig őseik hitét őrizték.
A hagyomány szerint a várat Opour vezér építette még I. István király uralkodása alatt, hogy zavartalanul őrizhesse ősei hitét. Miután a király legyőzte a pogány vallást pártoló Gyulát, Apor ide menekült és itt építette fel várát, ahol zavartalanul áldozhatott az ősi bálványoknak.
Az írott források először a 12. században említik Baluanus név alatt, majd 1360-ban Castrum Balwanus néven. Az Árpád-ház kihalását követő zűrzavaros időkben Ottó magyar király a Szent Koronával Erdélybe utazott Kán (Apor) Lászlóhoz. Egyes források szerint látogatásának célja az volt, hogy feleségül vegye a főúr lányát, mások szerint viszont ellenségei elől menekült. Kán László azonban elfogatta a királyt, és addig tartotta fogva Bálványosvárban, amíg Ottó le nem mondott a trónról és meg nem ígérte, hogy nem teszi be többé a lábát az országba. Apor a koronát elkobozta, és később átadta Károly Róbertnek.
Az egyik szerint az Aporok a 12. század elején vették fel a keresztény hitet, miután a vár akkori ura, Apor Szilamér a torjai vásáron elrabolta a Mike családból származó Imolát. Tettével maga ellen hangolta a Mike családot, amelynek tagjai fegyvert ragadva Bálványosvár ostromára készültek, hogy lemossák a gyalázatot. A lány azonban rávette elrablóját, hogy térjen át a keresztény hitre, így a két család kibékült, és a fiatalok összeházasodhattak. A legendát később Jókai Mór Bálványosvár című művében dolgozta fel.
Látkép a várból. A belső várfalak az utóbbi háromszáz évben szétporladtak
Fotó: Demján László
A vár írott történetéhez tartozik, hogy a székelyek két alkalommal is sikerrel űzték el a tatárokat falai alól. A vár a 17. század elejéig épen állt. 1603-ban a Székely Mózes ellen vívott brassói csatában elesett Apor Miklós özvegye, Lázár Borbála a nehezen megközelíthető, magasan fekvő várat elhagyta és Torján épített kényelmes kastélyába költözött. Gondozás hiányában a vár a következő évtizedekben összedőlt.
Egy másik forrás szerint
Hogy a haragra gerjedt Rudolf királyt kibékítse, a nádor parancsot adott az elkövetők elfogására. A történelmi család még élő tagjai Bálványosvárát felrobbantották, és a királyi börtön elől Lengyelországba menekültek.
Turistaösvény a várfal tövében
Fotó: Demján László
Bálványosvára eredetileg ovális kerítőfalból, északi oldalán négyszögletes toronyból és az ehhez tartozó ciszternából állt. A belső építményeket belső és külső várfal védte. A három oldalán meredek, nehezen megközelíthető sziklacsúcs tetejére feljutni csak az északi oldalról lehet, amelyet hegynyak köt össze a Törösfej nevű heggyel. Ezen a hegynyakon kanyarog az út a kb. 160 méter kerületű vár falaihoz.
Az ovális alakú vár alsó és felső részből állt. Az északról közelítő út az alsó vár egyetlen, délkeleti kapujához vezet, amelyet valószínűleg kaputorony és a sziklába vésett árkon átívelő felvonóhíd erősített. A kaputoronytól északra rövidebb fal húzódik a felső várhoz, míg déli irányban a fal ív alakban halad az alsó vár nyugati sarkában emelkedő óriási sziklatömbhöz, majd ezt körülölelve kelet felé éri el a vár északi falát.
Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében arról ír, hogy a külső vagy alsó vár kerülete mintegy kétszáznegyven méter, falainak vastagsága 1,50–2 méter, magassága 3,5–4 méter lehetett. A várfalak a felső vártól 30 m-re állnak. Az udvar olyan meredek, hogy ide épületeket nem emelhettek.
A várfalak magassága 3,5-4 méter lehetett
Fotó: Demján László
A felső várat övező fal nagyjából lapos fennsíkot vett körül, 1,80–2 méter magas volt, és ma is áll, kivéve a déli oldalát, ahol 15–20 m hosszúságban évtizedekkel ezelőtt leomlott. Ezen a részen lehetett az alsó várból bejárni. A várudvarban helyezkedhettek el a különböző rendeltetésű épületek, amelyek maradványai mára szétporladtak, csak nyomokban fedezhetők fel.
A felső vár északi szegletében, a hegy legmagasabb pontján található a vár legrégebbi része, a válogatott lapos kövekből épített, mészhabarccsal falazott öregtorony maradványa. Az alapját sziklába vésték. Alsó részén párkány látható, ezen nyugszanak a négyzet alaprajzú torony 10,5 méter hosszú oldalfalai. Magassága ma is mintegy 20 méter. Falán csak néhány lőrésszerű nyílás látható, ajtónak vagy bejáratnak nyoma sincs, így feltehetően csak a felső részből leeresztett kötélhágcsón lehetett bejutni a négyemeletes toronyba.
Az öregtorony maradványai. A várromok közül ez az építmény áll még
Fotó: Demján László
Az alsó három emeletet fafödémek választották el egymástól, a tartógerendák fészkei még láthatóak. A negyedik emelet boltozatos volt, amire fennmaradt romok utalnak. A torony felső részének fala kb. 60 cm-rel vékonyabb az aljánál. Az északkeleti szögletben egy kerek fülke található, ami őrhely nyoma is lehet.
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért, valamint Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!