Bokrokkal benőtt várromok
Fotó: Demján László
Bálványosvár Erdély egyik legrégebbi, számos legendától övezett várroma. Hosszú ideig a kereszténységgel megütköző ősi magyar pogány vallás szimbólumává vált. A történelmi Apor család távozásával a vár már a 17. századtól romossá vált.
2020. december 18., 08:372020. december 18., 08:37
Kézdivásárhelytől észak-nyugatra 11 km-re fekszik Bálványosfürdő. A település fölött emelkedő 1040 méter magas sziklahegy tetejét az ősi Bálványos várának romjai koronázzák. Nevét onnan kapta, hogy a vár az ősi magyar vallás egyik utolsó fellegvárának számított: a vár birtokosai, az Aporok a magyarok keresztény hitre térése után is egy ideig őseik hitét őrizték.
A hagyomány szerint a várat Opour vezér építette még I. István király uralkodása alatt, hogy zavartalanul őrizhesse ősei hitét. Miután a király legyőzte a pogány vallást pártoló Gyulát, Apor ide menekült és itt építette fel várát, ahol zavartalanul áldozhatott az ősi bálványoknak.
Az írott források először a 12. században említik Baluanus név alatt, majd 1360-ban Castrum Balwanus néven. Az Árpád-ház kihalását követő zűrzavaros időkben Ottó magyar király a Szent Koronával Erdélybe utazott Kán (Apor) Lászlóhoz. Egyes források szerint látogatásának célja az volt, hogy feleségül vegye a főúr lányát, mások szerint viszont ellenségei elől menekült. Kán László azonban elfogatta a királyt, és addig tartotta fogva Bálványosvárban, amíg Ottó le nem mondott a trónról és meg nem ígérte, hogy nem teszi be többé a lábát az országba. Apor a koronát elkobozta, és később átadta Károly Róbertnek.
Az egyik szerint az Aporok a 12. század elején vették fel a keresztény hitet, miután a vár akkori ura, Apor Szilamér a torjai vásáron elrabolta a Mike családból származó Imolát. Tettével maga ellen hangolta a Mike családot, amelynek tagjai fegyvert ragadva Bálványosvár ostromára készültek, hogy lemossák a gyalázatot. A lány azonban rávette elrablóját, hogy térjen át a keresztény hitre, így a két család kibékült, és a fiatalok összeházasodhattak. A legendát később Jókai Mór Bálványosvár című művében dolgozta fel.
Látkép a várból. A belső várfalak az utóbbi háromszáz évben szétporladtak
Fotó: Demján László
A vár írott történetéhez tartozik, hogy a székelyek két alkalommal is sikerrel űzték el a tatárokat falai alól. A vár a 17. század elejéig épen állt. 1603-ban a Székely Mózes ellen vívott brassói csatában elesett Apor Miklós özvegye, Lázár Borbála a nehezen megközelíthető, magasan fekvő várat elhagyta és Torján épített kényelmes kastélyába költözött. Gondozás hiányában a vár a következő évtizedekben összedőlt.
Egy másik forrás szerint
Hogy a haragra gerjedt Rudolf királyt kibékítse, a nádor parancsot adott az elkövetők elfogására. A történelmi család még élő tagjai Bálványosvárát felrobbantották, és a királyi börtön elől Lengyelországba menekültek.
Turistaösvény a várfal tövében
Fotó: Demján László
Bálványosvára eredetileg ovális kerítőfalból, északi oldalán négyszögletes toronyból és az ehhez tartozó ciszternából állt. A belső építményeket belső és külső várfal védte. A három oldalán meredek, nehezen megközelíthető sziklacsúcs tetejére feljutni csak az északi oldalról lehet, amelyet hegynyak köt össze a Törösfej nevű heggyel. Ezen a hegynyakon kanyarog az út a kb. 160 méter kerületű vár falaihoz.
Az ovális alakú vár alsó és felső részből állt. Az északról közelítő út az alsó vár egyetlen, délkeleti kapujához vezet, amelyet valószínűleg kaputorony és a sziklába vésett árkon átívelő felvonóhíd erősített. A kaputoronytól északra rövidebb fal húzódik a felső várhoz, míg déli irányban a fal ív alakban halad az alsó vár nyugati sarkában emelkedő óriási sziklatömbhöz, majd ezt körülölelve kelet felé éri el a vár északi falát.
Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében arról ír, hogy a külső vagy alsó vár kerülete mintegy kétszáznegyven méter, falainak vastagsága 1,50–2 méter, magassága 3,5–4 méter lehetett. A várfalak a felső vártól 30 m-re állnak. Az udvar olyan meredek, hogy ide épületeket nem emelhettek.
A várfalak magassága 3,5-4 méter lehetett
Fotó: Demján László
A felső várat övező fal nagyjából lapos fennsíkot vett körül, 1,80–2 méter magas volt, és ma is áll, kivéve a déli oldalát, ahol 15–20 m hosszúságban évtizedekkel ezelőtt leomlott. Ezen a részen lehetett az alsó várból bejárni. A várudvarban helyezkedhettek el a különböző rendeltetésű épületek, amelyek maradványai mára szétporladtak, csak nyomokban fedezhetők fel.
A felső vár északi szegletében, a hegy legmagasabb pontján található a vár legrégebbi része, a válogatott lapos kövekből épített, mészhabarccsal falazott öregtorony maradványa. Az alapját sziklába vésték. Alsó részén párkány látható, ezen nyugszanak a négyzet alaprajzú torony 10,5 méter hosszú oldalfalai. Magassága ma is mintegy 20 méter. Falán csak néhány lőrésszerű nyílás látható, ajtónak vagy bejáratnak nyoma sincs, így feltehetően csak a felső részből leeresztett kötélhágcsón lehetett bejutni a négyemeletes toronyba.
Az öregtorony maradványai. A várromok közül ez az építmény áll még
Fotó: Demján László
Az alsó három emeletet fafödémek választották el egymástól, a tartógerendák fészkei még láthatóak. A negyedik emelet boltozatos volt, amire fennmaradt romok utalnak. A torony felső részének fala kb. 60 cm-rel vékonyabb az aljánál. Az északkeleti szögletben egy kerek fülke található, ami őrhely nyoma is lehet.
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért, valamint Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!