Útravaló

Hosszú nemzetségtáblázatok tárulnak az igeolvasó elé a Krónikák könyvében. Mit kezdjünk velük? Lapozzunk tovább? Keressünk érdekesebb olvasmányt? A hűséges bibliaolvasó ezeket az igéket sem kerüli ki. Mint ahogy a Szentírásba sem véletlenül kerültek bele. Isten ezek által is beszél hozzánk. Ezekre a fejezetekre is vonatkozik Pál apostol kijelentése: „A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a jobbításra, az igazságban való nevelésre.” (2 Tim 3,16)

A héber Szentírásban a Krónikák könyve egészen más sorrendben, az utolsó könyvként található. Az Úristen az első Ádámtól vezeti tekintetünket a második Ádámig. A nemzetségtáblázatok tehát Isten munkájáról beszélnek. Embertől emberig vezetik az Ige olvasójának tekintetét, egészen a megváltó eljöveteléig. Mintha egy összefüggő láncszemet morzsolnánk, figyelve Isten akaratának beteljesülését.

Sokszor ajkunkra kerül a sóhaj: Isten óvja meg életünket a bajtól, a gondoktól. Ezekből Ő menekítsen ki. Ő legyen örömeink forrása, Ő legyen, aki áldását reánk árasztja. Jó előmenetelt adjon családunkban, munkánkban, lelki épülésünkben. Jábes, az életével kapcsolatos óhaját nem idegen istenek elé viszi, és nem is magában sóhajtozik, nem másokkal osztja meg gondját, hanem Istent hívja segítségül. Milyen nagy dolog ez a ma emberének! Pörgő életemben alkalmat teremteni arra, hogy elcsendesedett lélekkel, Istenre figyelő szívvel imádkozni kezdjek, Igét olvassak, hallgassak. A kommunikáció diadalmenetének évszázadát éljük, ami teljesen meghatározza az életünket. Szinte többet élünk a virtuális térben, mint a saját valós életünkben. Vagy egyáltalán, melyik is a valós életünk? Ott fenn a hálón, vagy itt lenn a prózai dolgokban? Milyen jó eközben meglátni és belátni, hogy a mi Urunk az okostelefonok századában is szól hozzám, hall engem. Szava ma is aktuális, személyes, nekem szóló. Életemmel kapcsolatos minden Igéje, kijelentése. Ez mindig csodás, lélekerősítő megtapasztalás.

Uram, áldott légy, hogy megszólíthatlak, eléd tárhatom életem. Ámen.