A Nádas zenekar a mérai bivalymúzeumban adott koncertet
Fotó: Bede Laura
Fontosnak tartják a néphagyomány, a népi kultúra megőrzését, a zenélésen kívül pedig mindannyian néptáncolnak a Nádas zenekarban. A szamosújvári formáció augusztus elején a Méra világzenei csűrfesztivál közönsége előtt is bemutatkozott, fellépésük előtt Molnár Ákos ifjú prímással beszélgettünk.
2024. augusztus 08., 08:492024. augusztus 08., 08:49
2024. augusztus 08., 08:562024. augusztus 08., 08:56
A szamosújvári Téka Alapítvány népzenei iskolájának ifjú diákjai már kisgyerekkoruk óta közel érzik magukhoz a néphagyományokat, először néptáncot tanultak a mezőségi oktatási intézményben, majd az egyre gyakoribb közös zenélések révén két éve megalapították együttesüket. Az öttagú Nádas zenekar azóta rendszeresen muzsikál különböző rendezvényeken, legutóbb a Kolozs megyei Mérán szervezett világzenei csűrfesztiválon lépett fel. Molnár Ákos, a formáció egyik prímása és egyben legfiatalabb tagja az Erdélyi Napló érdeklődésére elmondta,
Arra törekednek, hogy minél több tájegység zenéjét megismerjék, viszont mindeddig főleg Mezőség és Kalotaszeg népdalkincsével foglalkoztak. „Heti rendszerességgel járunk próbálni, néha kétszer is egy héten. Egyelőre mezőségi és kalotaszegi népzenészek dalait adjuk elő, de a jövőben még szeretnénk tanulni, és bővíteni a repertoárt” – fogalmazott a 13 éves hegedűs.
Molnár Ákos (balra) prímás szerint a jövőben szeretnék bővíteni repertorjukat
Fotó: Bede Laura
Idén nyárra nincs több betervezett fellépésük, viszont szeptembertől újból találkozhat velük a közönség főként Kolozs megyei, szamosújvári rendezvényeken, de az ifjú zenészek elmondása szerint „örömmel mennek, akárhova hívják is őket”.
Az 1993-ban létrehozott Téka Alapítvány 2000-ben csatlakozott a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány szórványoktatási programjához, amely összehangolt és tervszerű módon, hosszútávon biztosítja a mezőségi szórványközösség anyanyelven történő oktatását. A program keretében a Téka Alapítvány egy kollégium létrehozását, működtetését és a mezőségi szórványoktatási központ felépítését vállalta. A Mezőségi Téka Szórványkollégiumot 2001-ben hozta létre, 2006-ban pedig átadták a kollégium új épületét.
Több diák is fellépett a szórványkollégium új épületszárnyának tavalyi avatóünnepségén
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
A szervezet legnagyobb megvalósítása a Szamosújváron működő mezőségi iskolaközpont felépítése és megalapítása. Az oktatási intézmény létrehozásának gondolata 2006-ban született, de az építkezés csak 2010-ben kezdődött meg, amikor a szamosújvári önkormányzat által biztosított telken, a magyar állam és az RMDSZ támogatásával elkezdődött az építkezés. Az új iskolát 2016 őszén avatták fel. Az avatáson a támogató magyar kormányt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár képviselte, aki méltatta az iskolát megálmodó Balázs Bécsi Attila elszántságát és munkabírását. Az intézmény létrehozásával befejeződött a nyugat-belső mezőségi és szamosháti szórványoktatás stratégiai fejlesztése. 2018 szeptemberétől javaslatára az iskola a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum nevet viseli – foglalja össze az alapítvány történetét a Tarsoly – Erdélyi Mezőségért Egyesület.
Az évek során bővült a szórványintézmények száma Szamosújváron
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
de a beruházáshoz a Communitas Alapítvány és magánszemélyek adománya és a Téka Alapítvány önrésze is hozzájárult. A 6 392 000 lejes projekt keretében több mint ezer négyzetméteres hasznos terület épült négy szinten, négyágyas szobákban fogadják a bentlakókat, konyha és ebédlő is van. A telken található a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum két iskolaépülete is, amelyek szintén a magyar kormány támogatásával épültek meg. Erdély egyik legnagyobb, tavaly szeptemberben felavatott szórványbentlakásában mintegy száz diákról gondoskodnak 25 mezőségi településről.
A magyar kormány kiemelten támogatja a szórványközösségeket, hogy meg lehessen tartani gyermekeinket a magyar nyelvnek, kultúrának, és majd családot vállalva ők is ugyanígy járjanak el – mondta Potápi Árpád János vasárnap Szamosújváron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember első hetében jórészt napos, késő nyárias időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet előrejelzése szerint a hét közepén még 26–27 Celsius-fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek, szombattól azonban ismét erőteljes felmelegedés kezdődik.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!