A Nádas zenekar a mérai bivalymúzeumban adott koncertet
Fotó: Bede Laura
Fontosnak tartják a néphagyomány, a népi kultúra megőrzését, a zenélésen kívül pedig mindannyian néptáncolnak a Nádas zenekarban. A szamosújvári formáció augusztus elején a Méra világzenei csűrfesztivál közönsége előtt is bemutatkozott, fellépésük előtt Molnár Ákos ifjú prímással beszélgettünk.
2024. augusztus 08., 08:492024. augusztus 08., 08:49
2024. augusztus 08., 08:562024. augusztus 08., 08:56
A szamosújvári Téka Alapítvány népzenei iskolájának ifjú diákjai már kisgyerekkoruk óta közel érzik magukhoz a néphagyományokat, először néptáncot tanultak a mezőségi oktatási intézményben, majd az egyre gyakoribb közös zenélések révén két éve megalapították együttesüket. Az öttagú Nádas zenekar azóta rendszeresen muzsikál különböző rendezvényeken, legutóbb a Kolozs megyei Mérán szervezett világzenei csűrfesztiválon lépett fel. Molnár Ákos, a formáció egyik prímása és egyben legfiatalabb tagja az Erdélyi Napló érdeklődésére elmondta,
Arra törekednek, hogy minél több tájegység zenéjét megismerjék, viszont mindeddig főleg Mezőség és Kalotaszeg népdalkincsével foglalkoztak. „Heti rendszerességgel járunk próbálni, néha kétszer is egy héten. Egyelőre mezőségi és kalotaszegi népzenészek dalait adjuk elő, de a jövőben még szeretnénk tanulni, és bővíteni a repertoárt” – fogalmazott a 13 éves hegedűs.
Molnár Ákos (balra) prímás szerint a jövőben szeretnék bővíteni repertorjukat
Fotó: Bede Laura
Idén nyárra nincs több betervezett fellépésük, viszont szeptembertől újból találkozhat velük a közönség főként Kolozs megyei, szamosújvári rendezvényeken, de az ifjú zenészek elmondása szerint „örömmel mennek, akárhova hívják is őket”.
Az 1993-ban létrehozott Téka Alapítvány 2000-ben csatlakozott a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány szórványoktatási programjához, amely összehangolt és tervszerű módon, hosszútávon biztosítja a mezőségi szórványközösség anyanyelven történő oktatását. A program keretében a Téka Alapítvány egy kollégium létrehozását, működtetését és a mezőségi szórványoktatási központ felépítését vállalta. A Mezőségi Téka Szórványkollégiumot 2001-ben hozta létre, 2006-ban pedig átadták a kollégium új épületét.
Több diák is fellépett a szórványkollégium új épületszárnyának tavalyi avatóünnepségén
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
A szervezet legnagyobb megvalósítása a Szamosújváron működő mezőségi iskolaközpont felépítése és megalapítása. Az oktatási intézmény létrehozásának gondolata 2006-ban született, de az építkezés csak 2010-ben kezdődött meg, amikor a szamosújvári önkormányzat által biztosított telken, a magyar állam és az RMDSZ támogatásával elkezdődött az építkezés. Az új iskolát 2016 őszén avatták fel. Az avatáson a támogató magyar kormányt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár képviselte, aki méltatta az iskolát megálmodó Balázs Bécsi Attila elszántságát és munkabírását. Az intézmény létrehozásával befejeződött a nyugat-belső mezőségi és szamosháti szórványoktatás stratégiai fejlesztése. 2018 szeptemberétől javaslatára az iskola a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum nevet viseli – foglalja össze az alapítvány történetét a Tarsoly – Erdélyi Mezőségért Egyesület.
Az évek során bővült a szórványintézmények száma Szamosújváron
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
de a beruházáshoz a Communitas Alapítvány és magánszemélyek adománya és a Téka Alapítvány önrésze is hozzájárult. A 6 392 000 lejes projekt keretében több mint ezer négyzetméteres hasznos terület épült négy szinten, négyágyas szobákban fogadják a bentlakókat, konyha és ebédlő is van. A telken található a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum két iskolaépülete is, amelyek szintén a magyar kormány támogatásával épültek meg. Erdély egyik legnagyobb, tavaly szeptemberben felavatott szórványbentlakásában mintegy száz diákról gondoskodnak 25 mezőségi településről.
A magyar kormány kiemelten támogatja a szórványközösségeket, hogy meg lehessen tartani gyermekeinket a magyar nyelvnek, kultúrának, és majd családot vállalva ők is ugyanígy járjanak el – mondta Potápi Árpád János vasárnap Szamosújváron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!