Több száz ember rajzolt ki egy halat – hitvalló nap a székelyudvarhelyi református egyházmegyében

Kezdő és záró áhítatot tartók, előadók, csoportvezetők, programfelelősök, az egészet átlátó és kézben tartó koordinátorok mind azon ügyeskedtek, hogy minden odalátogató ne vendégnek érezze magát, hanem a hazaérkezés érzése legyen a lelkében. Ez a különlegesség talán az eddigiek szintjén tudta tartani a rendezvényt. Többször elmondtuk már, hogy az első alkalom olyanra sikerült, hogy már a szinten tartás is nagy feladat évről évre.

– Mi volt az idei nap fő üzenete, és miért ezt választották központi gondolatként?

– Előre tervezve megtaláltuk öt esztendőnek a témáját, az öt reformátori „sola”-t. Az előadónak a szabad döntése volt, hogy mivel kezd, az idei év témája a „sola gratia”, az „egyedül kegyelemből” volt. Amint utólag kiderült: tökéletes választás volt.

– Mekkora szervezői csapat dolgozott az eseményen, és mennyi ideig tartott az előkészület?

– Istennek hála egyházmegyénkben egyre szerteágazóbb és sokszínű munka zajlik. Körzeti, majd az ezeket egybeölelő egyházmegyei presbitertalálkozók, nőszövetségi alkalmak, ifjúsági sportnap és nagy nyári tábor. A tábor zárása után sokan joggal érezhették azt, hogy megkéstünk a szervezéssel. Itt jött be a már említett önjáró jelleg, meg annak a 10-15 lelkes szervezőnek a munkája, aminek nyomán mégis sikerült mindent a helyére tenni. A 2-3 mindent átlátó személy mellett ott volt a már említett nagyobb, 10-15-ös kör, ez tovább kiegészült teológusaink, fiataljaink és önkénteseink lelkes seregével. Hogy mennyi időt tartott az előkészület? Nem szeretném elmondani, mert félek, hogy a kedves olvasók irigyek lesznek.

– Kiket szólított meg a program? Milyen korosztályok vettek részt legnagyobb arányban?

– Igyekeztünk úgy alakítani a programot, hogy minden korosztály számára legyen benne lelket megszólító, hitet erősítő tartalom Isten dicsőségére.

A többéves tapasztalat most is beigazolódott: létszámban a hölgyek vitték a prímet – ahogy az lenni szokott –, de minden korosztály aktívan és örömmel kapcsolódott be a közös napba.

– Mennyire sikerült elérni azt, hogy minden generáció megtalálja a maga helyét, programját ezen a napon?

– A napot közös énekléssel, áhítattal, előadással indítottuk, de közben volt lehetőség „csoportbontásra” is: külön alkalmak várták a férfiakat és nőket, a fiatalokat és a gyerekeket, hogy mindannyian a saját élethelyzetükre szabott módon mélyülhessenek el a nap témájában. Szerintünk mindenki megtalálhatta a számára legmegfelelőbb helyet ugyanis imaséta, lelkigondozói beszélgetés, koncert, bogrács, kürtös kalács és fagyi, egyszóval sok minden tette színessé az alkalmat.

– Miről szólt a digitális bemutató?

– Mindennapjaink jelentős része – korosztálytól függetlenül – ma már az online térben zajlik. Nekünk, mint egyháznak, ott is jelen kell lennünk – sőt, örömmel mondhatjuk, már ott is vagyunk. A bemutató célja az volt, hogy röviden megismertessük egyházmegyénk és gyülekezeteink tagjaival azokat az online felületeket, amelyek lehetőséget kínálnak arra, hogy a digitális térben is megélhessük és ápolhassuk református hitünket.

• Hol találhatunk értékes református tartalmakat olvasásra, hallgatásra vagy megtekintésre?

• Hol meríthetünk lelki erőt, és hol juthatunk hitünk szempontjából fontos információkhoz?

Ezekre a kérdésekre kerestük a választ: bemutattunk néhány hasznos, telefonra telepíthető alkalmazást – például a Biblia- és Énekeskönyv appokat –, valamint felhívtuk a figyelmet egyházmegyénk és a megyei IKE Facebook-oldalaira. Kiemelten ajánlottuk a reformatus.ro honlapot és több más értékes weboldalt is. Emellett szeretettel hívtuk fel a figyelmet az egyházmegyénk által is támogatott Koffer nevű YouTube-csatornára, amely podcast formában kínál tartalmas, hitmélyítő beszélgetéseket.

– Mit jelent ön szerint a közösségnek ez az egy nap együtt évről évre? Milyen lelki épülést nyújt?

– Egyházmegyénkben a Hitvalló Nap rendezvényeink zászlós hajója lett. Szeretnénk elérni, hogy gyülekezetink számoljanak ezzel a nappal, jegyezzék be naptárjaikba, legyen fontos az ottlét. Legyen különösen jó reformátusnak lenni sok más református mellett. Nem véletlen, hogy a rendezvény napján már a 2027-es alkalom dátumát is hirdettük. A lelki épülés hosszú folyamat, reméljük, hogy a gyümölcstermésből is lesz egy kis részünk az elkövetkező években, évtizedekben.

– Hogyan látja, az esemény eléri-e a kitűzött célját, hogy erősítse a gyülekezetek közötti kapcsolatokat és az egyházmegye egységét?

– Az irány jó, több visszajelzés erősített meg mindannyiunkat, hogy gyülekezeteink pozitívan élik meg ezt a napot. Ha egységről csak akkor beszélhetünk, ha minden gyülekezet képviselteti magát, akkor még van teendőnk.

– Van-e már elképzelés arról, hogyan fejlődhet tovább a Hitvalló Nap? Felmerült esetleg, hogy többnaposra bővüljön a rendezvény?

– A kiértékelés jelenleg is folyamatban van, de úgy látjuk, hogy ha a napot valóban áldásos tartalommal tudjuk megtölteni, akkor így, egynapos formájában is teljes és kerek marad az esemény. Számunkra a nap legfontosabb jellemzője a a hitvalló jelleg megőrzése – szeretnénk elkerülni, hogy fesztiválhangulatba forduljon át a rendezvény.

Számomra ez az esemény mindig lelki feltöltődést jelent – a jó hangulat, a közös éneklés, az imádság és a találkozások mind-mind megerősítenek abban, hogy érdemes újra és újra megszervezni.

A harmadik meghatározó élményem a főzőcsapatunkhoz kapcsolódik: az együtt főzés, az étel elkészítésének folyamata és a közös étkezés öröme. Jó volt megtapasztalni, milyen igazi közösségi élmény tud lenni, amikor szeretettel, jókedvvel és egymásra figyelve készít valaki valamit másoknak és közben mi maga is feltöltődik.