Elveszett magzatok világnapja: a perinatális gyász sok ezer szülőt érint évente
Fotó: salt.hu
Évente 13–14 ezer magzatot veszítenek el szüleik a várandósság idején. A perinatális veszteség ma már nem tabutéma, de sok esetben még a szakembereknek sincsenek meg az eszközeik ahhoz, hogy valódi támaszt nyújthassanak a gyászoló szülőknek. Október 15-e a perinatális gyász világnapja, amelyre egy hagyományteremtő esttel hívta fel a figyelmet a régóta gyermekre vágyó házaspárokat segítő Anna–Joachim-program. Hiánypótló eseménnyel hívta fel a figyelmet a perinatális gyászra a külhoni párokat is fogadó Anna–Joachim-program.
2025. október 15., 19:192025. október 15., 19:19
2025. október 15., 19:292025. október 15., 19:29
Átsuhanó babák – így nevezik azokat a magzatokat, akiket a várandósság idején veszít el édesanyjuk. Magyarországon a becslések szerint minden negyedik–ötödik terhesség vetéléssel ér véget, a hivatalos adatok szerint tavaly több mint 13 ezer magzattól kellett elbúcsúzniuk a perinatális gyászt átérző szüleiknek.
„Ezen az alkalmon olyan házaspárok, férfiak és nők, anyák és apák vettek részt, akik elvesztették meg nem született gyermeküket – akár egy háromnapos embriót, akár egy húszhetes magzatot. Mindenkit vártunk: azt is, aki néhány hónapja élte át ezt, és azt is, aki évtizedekkel ezelőtt” – mondja Homokiné Hollósi M. Cecília tanácsadó szakpszichológus, az Anna–Joachim-program szakmai vezetője.
Az este során Káposztássy Béla teológus-szupervizor, Szimon Petra gyásztanácsadó pszichológus és Kovácsné Treer Mária lelkigondozó tartott rövid előadást, majd a résztvevők egyénileg és párban is felkereshették őket. Aki pedig szerette volna, Fekete Zita művészetterapeuta segítségével agyagból alkothatott mécsestartót gyermeke emlékére.
„Egyre többet beszélünk a perinatális veszteségről, ám a hétköznapi ember – sőt sok esetben a szakma is – még mindig eszköztelen, amikor egy ilyen történettel szembesül. Egyszerűen lefagyunk, ha arról hallunk, hogy egy várandós édesanya elvesztette a babáját. Tudattalan szinten bekapcsol a saját halálszorongásunk, értetlenül állunk a történtek előtt, hiszen a perinatális veszteség éppen akkor történik, amikor egy család egy új életre készül. Ez diszkomfortérzetet okoz, és sokszor védekező mechanizmusok indulnak el bennünk ahelyett, hogy kapcsolódni tudnánk a gyászolóhoz” – magyarázza Szimon Petra gyásztanácsadó.
A szakember szerint a perinatális veszteségről nyíltan kell beszélni, érzékenyítve és edukálva a társadalmat.
„Emellett folyamatosan foglalkozni kell a veszteséget megélő párokkal, ám valójában már a gyermekvállalásra készülőket is érdemes felkészíteni, kapaszkodókkal ellátni – beszélni arról, mi történik, ha baj van. Egy várandóssága elején járó édesanya nem biztos, hogy be fogja engedni ezt az információt, de ha mégis átéli a veszteséget, tudni fogja, hová fordulhat segítségért” – teszi hozzá.
Ma már több szakember és szervezet is nyújt támaszt az érintett szülőknek, többek között az Átsuhanó babák fogalmát meghonosító, Sevcsik M. Anna által vezetett Élet.Érzés Egyesület.
A perinatális veszteség ma már nem tabutéma
Fotó: salt.hu
A meddőségi problémákkal küzdő pároknál mindez különösen fontos, hiszen ők gyakran élnek át perinatális veszteséget.
„Az Anna–Joachim-programban megfordult házaspárok több mint fele szembesült már a perinatális gyásszal, sokan nem egy, hanem több magzatot is elveszítettek. Amikor újra a gyermekvállalásra koncentrálnak, minden egyes sikertelen hónap ezt a gyászt hozhatja elő” – mondja Homokiné Hollósi M. Cecília.
A házaspárok sorstársaikkal két hétvégét és két péntek estét töltenek együtt, így megélhetik a problémák megosztásából és közös feldolgozásából fakadó erőt, akár saját közösségeket is létrehozva. Párkonzultációkon vehetnek részt, a szakemberek pedig többek között az érzelemfókuszú terápia, a pszichodráma, a kognitív pszichológia és a szexuálpszichológia módszereivel is segítenek nekik.
A program szakmai vezetője arra is felhívja a figyelmet: egy pár könnyen magára maradhat a gyászával, ha a várandósság korai szakaszában veszítik el a magzatot.
„Egy korai terhességről általában még nem beszélnek a környezetüknek, így viszont a veszteségről sem tudnak mesélni – ez pedig megoszthatatlan fájdalommá válik” – fogalmaz a szakember.
Hogyan lehet szakemberként segíteni a gyermekre vágyó vagy meddőségi problémákkal küzdő párokat? Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2022 óta minden évben meghirdeti négy féléves reproduktívegészség-fejlesztő és meddőségi szaktanácsadó képzését. A cél olyan szakemberek képzése, akik mentálhigiénés vagy lelkigondozói eszközökkel, keresztény szellemiséggel – vagy arra nyitott módon – támogatják a párokat.
Az akkreditált szakirányú továbbképzés hallgatói megismerik a termékenységi problémák pszichológiai, pszichoszociális, biológiai és orvosi vonatkozásait, a megelőzés és a kezelés lehetőségeit, valamint a meddőségi ellátás és az örökbefogadás hazai intézményrendszerét, a segítségnyújtás eszközeit és a keresztény bioetikát is.
Helmeczi-Szabó Fruzsina
A meddőségi szakorvosi rendelőkben gyermekáldásra váró párok országszerte abban reménykednek, hogy az orvostudomány segítségével elősegítik a baba érkezését. Most induló videós egészségügyi sorozatunkban egy kolozsvári meddőségi klinikára látogattunk el. korábban írtuk
Amikor nem jön a gólya: minden negyedik pár meddőségi kezelésre szorul (VIDEÓ)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!