Hirdetés

Juhok ellés és húsvét előtt

Madaras Péter

2015. január 18., 18:002015. január 18., 18:00

Az utóbbi időben – főleg a hagyománnyal rendelkező vidékeken – egyre nagyobb teret hódít a juhtenyésztés. Vidékünkön a juhsajtnak és a húsvéti báránynak van nagy kereslete, egyre kevésbé a gyapjúnak, éppen ezért megfontolandó, hogy milyen fajtájú juhokat tenyésszünk. A juh könnyen tartható állat, azonban a többi haszonállathoz hasonlóan csak akkor eredményes a tenyésztése, ha kellő mennyiségű és minőségű takarmányt biztosítunk számára. Állategészségügyi vonatkozásban is van néhány tényező, amire figyelni kell ahhoz, hogy tavaszra egészséges és életre való bárányok szülessenek. Nagyon fontos, hogy már a párzási időszak alatt egészséges anyajuhokkal és kosokkal rendelkezzünk. Éppen ezért ne mulasszuk el a párzás előtti vérvizsgálatot, figyelve a nyáj teljes kosállományára. Erre azért van szükség, mert a kosok hordozhatnak tünetmentesen olyan betegséget, amit párzás alkalmával átadva az anyajuh vetélését okozhatja. Ajánlott elkerülni az ismeretlen eredetű kosokkal történő pároztatást. Ha az előző évben gyakori volt a vetélés, javallott a vemhesség első három hónapjában, és ha előfordult fertőző tőggyulladás, akkor a vemhesség második felében beoltani a jószágokat.

A tisztaság egészsége

Néhány gondolat erről a tejtermelést oly nagymértékben befolyásoló problémáról. A fejés higiéniáját elhanyagolva, mosatlan kézzel, durva mozdulatokkal könnyűszerrel okozhatunk könnyebb lefolyású ún. hurutos tőgygyulladást, de a kórokozók jelenlétével és beavatkozásával a kórforma komplikálódhat. Egy streptococcus vagy staphylococcus súlyosabb kórformát hozhat, nem beszélve a necrobacillus fertőzésről, amiben a tőgy elüszkösödhet, vagy gyors lefolyású gangrénásodása az anyajuh pusztulását is eredményezheti. Ez utóbbi kórforma gyakrabban jelentkezik azokban a juhállományokban, ahol jelen van a büdös sántaság, egy ugyancsak necrobacillusok okozta lábbetegség, de erről később…

A nyájat évente kétszer kell féregteleníteni, ősszel és tavasszal. Az őszi féregtelenítést (gyógyszeres kezelés) követően az állatokat jól meghatározott parcellán legeltessük, ahova csak következő évben térnek vissza, elkerülve ezzel az újrafertőződés veszélyét. A téli szálláson csak tavasszal, a legelőre való kihajtás előtt pár nappal szabad féregteleníteni az állatokat. A juhok levágása vagy elpusztulása esetén elterjedt a jószág belső szerveinek a nyájat őrző pásztorkutyákkal való feletetése. Ez szigorúan tilos! Ezáltal ugyanis megfertőzhetjük a kutyákat és a székletüket a legelőn hagyva visszafertőzik juhainkat. Mindezek elkerülése végett nagyon fontos, hogy a nyájat vigyázó ebek is deparazitáltak legyenek. A fertőzés során a juhok belső szervei megtelnek férgekkel, melyek akkor válnak szabad szemmel láthatóvá, amikor már különböző nagyságú hólyagokat képeznek a belső szervekben. Ne felejtsük el, hogy ez a hidatidozis nevű parazitózis az embernél ugyanilyen formában jelentkezik, ugyanis zoonózis, vagyis állatról emberre terjedő betegség. Nagy figyelmet érdemel télen a nedves trágyás mélyalom elkerülése, mely a már említett „büdös sántaság”-hoz vezethet, főleg abban az esetben, ha hanyagoljuk a körmök ápolását, pucolását, amit szintén évente kétszer ajánlott elvégezni.

Elléskor fontos figyelni a higiéniára is. Tiszta, száraz körülményeket kell teremteni az anyajuhoknak, és egy-másfél nappal a várt ellés előtt külön kell választani a nem vemhes egyedektől. Ilyenkor ajánlott a farok és a farok alatti gyapjú megkurtítása ollóval vagy nyírógéppel. Óvni kell a vemhes állatokat a tolongástól – például abraketetésnél –, ezért egy juhra és egy bárányra 1,5 négyzetméternyi felületet kell biztosítani, valamint javasolt kerülni minden olyan beavatkozást, ami zaklatná az állatot. Fontos biztosítani az anya számára a mozgást, így ha az időjárás megengedi, minél többet tartózkodjon a szabad levegőn. Kerüljük a zárt, rossz levegőjű helyiségeket. Szigorúan tilos szakképzetlen személyeknek elletés közbeni beavatkozása. Ugyanis nehéz elléskor, ha a bárány pozíciója nem kedvező, segíteni kell annak világrajövetelében. Ellenkező esetben súlyos következményekkel járhat a folyamat.

Só kiegészítésekkel

A normális életműködéshez a juh igényli a konyhasót. Nagyobb a sóigény a friss legelőn és a szalmafélék etetése esetén. Szénaetetéskor mérsékelni lehet a só adagolását. A vemhesség alatti takarmányozásban figyelemmel kell kísérni a magzat fejlődését, ami az első három hónapban elhanyagolható. A negyedik hónapban már számottevő, az ötödikben pedig annyit gyarapodik, mint az előző négy hónapban együttvéve. Az ivarzási ciklusban, a vemhesség elején, annak első-másfél hónapjában javítani kell az anyaállatok állapotát, arra törekedve, hogy a testsúly kis mértékben gyarapodjon, hangsúlyosan figyelve a vitaminok és ásványi anyagok bevitelére. Ősszel a legelő minősége dönti el, hogy szükség van-e táplálékkiegészítésre (gyengébb legelő esetén 0,2–0,3 kg egy főre). Az állatok állapotára is fokozottan figyelni kell. Az úgynevezett túlkondíció rontja a vemhesülést, lábproblémákat, májkárosodást, nehéz ellést okozhat. Mozgásszegény környezetben, télen erre vigyázni kell. Ikervemhesség esetén jóval nagyobb teher nehezedik az állat szervezetére. A vemhesség közepén (40–110 nap) elég a létfenntartáshoz közeli ellátást biztosítani, ilyenkor a túltáplálás káros is lehet. A vemhesség utolsó hat hetében célzatos közepesnél jobb állapot elérése, így a napi 0,6–0,8 kg-os abrakkiegészítés is indokolt. Széna lehetőleg mindig legyen a juhok előtt. A vemhesség 85.napjától adhatunk az állatoknak takarmányrépát, almát, murkot, burgonyát. Az abrakot mindig darálva adjuk. A vemhesség végén a nagy mennyiségű tömegtakarmány helyett adjunk koncentráltabb takarmányt, odafigyelve azonban arra, hogy a rostot (széna, takarmányszalma, kóré) mindig biztosítsuk az állat számára. Előnyös lehet a szelénkiegészítés, a tél vége felé pedig az A vitamin adagolása. Mifelénk a juhosgazdák szelénnel és E vitaminnal kezelik az újszülött barikákat a miodistrofia elkerülése végett. De ha még nem vagyunk eléggé tapasztaltak és azt észleljük, hogy a bárányok nehezen mozognak és szopni sincs elég erejük, forduljunk állatorvosunkhoz, aki a féregtelenítéseket, májmétely elleni kezeléseket, oltásokat és a rühösséget megelőző medikációt is biztosítani fogja, csakhogy húsvétig még van néhány súlyos számla.

 


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 17., vasárnap

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország

,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország
Hirdetés
2026. május 14., csütörtök

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások

Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások
2026. május 12., kedd

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső

A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső
2026. május 10., vasárnap

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön

Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön
Hirdetés
2026. május 08., péntek

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?

Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?
2026. május 07., csütörtök

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe

Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe
2026. május 04., hétfő

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik

Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik
Hirdetés
2026. május 03., vasárnap

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség

Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség
2026. április 30., csütörtök

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését

Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését
2026. április 30., csütörtök

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő

Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő
Hirdetés
Hirdetés