2015. január 18., 18:002015. január 18., 18:00
Az utóbbi időben – főleg a hagyománnyal rendelkező vidékeken – egyre nagyobb teret hódít a juhtenyésztés. Vidékünkön a juhsajtnak és a húsvéti báránynak van nagy kereslete, egyre kevésbé a gyapjúnak, éppen ezért megfontolandó, hogy milyen fajtájú juhokat tenyésszünk. A juh könnyen tartható állat, azonban a többi haszonállathoz hasonlóan csak akkor eredményes a tenyésztése, ha kellő mennyiségű és minőségű takarmányt biztosítunk számára. Állategészségügyi vonatkozásban is van néhány tényező, amire figyelni kell ahhoz, hogy tavaszra egészséges és életre való bárányok szülessenek. Nagyon fontos, hogy már a párzási időszak alatt egészséges anyajuhokkal és kosokkal rendelkezzünk. Éppen ezért ne mulasszuk el a párzás előtti vérvizsgálatot, figyelve a nyáj teljes kosállományára. Erre azért van szükség, mert a kosok hordozhatnak tünetmentesen olyan betegséget, amit párzás alkalmával átadva az anyajuh vetélését okozhatja. Ajánlott elkerülni az ismeretlen eredetű kosokkal történő pároztatást. Ha az előző évben gyakori volt a vetélés, javallott a vemhesség első három hónapjában, és ha előfordult fertőző tőggyulladás, akkor a vemhesség második felében beoltani a jószágokat.
A tisztaság egészsége
Néhány gondolat erről a tejtermelést oly nagymértékben befolyásoló problémáról. A fejés higiéniáját elhanyagolva, mosatlan kézzel, durva mozdulatokkal könnyűszerrel okozhatunk könnyebb lefolyású ún. hurutos tőgygyulladást, de a kórokozók jelenlétével és beavatkozásával a kórforma komplikálódhat. Egy streptococcus vagy staphylococcus súlyosabb kórformát hozhat, nem beszélve a necrobacillus fertőzésről, amiben a tőgy elüszkösödhet, vagy gyors lefolyású gangrénásodása az anyajuh pusztulását is eredményezheti. Ez utóbbi kórforma gyakrabban jelentkezik azokban a juhállományokban, ahol jelen van a büdös sántaság, egy ugyancsak necrobacillusok okozta lábbetegség, de erről később…
A nyájat évente kétszer kell féregteleníteni, ősszel és tavasszal. Az őszi féregtelenítést (gyógyszeres kezelés) követően az állatokat jól meghatározott parcellán legeltessük, ahova csak következő évben térnek vissza, elkerülve ezzel az újrafertőződés veszélyét. A téli szálláson csak tavasszal, a legelőre való kihajtás előtt pár nappal szabad féregteleníteni az állatokat. A juhok levágása vagy elpusztulása esetén elterjedt a jószág belső szerveinek a nyájat őrző pásztorkutyákkal való feletetése. Ez szigorúan tilos! Ezáltal ugyanis megfertőzhetjük a kutyákat és a székletüket a legelőn hagyva visszafertőzik juhainkat. Mindezek elkerülése végett nagyon fontos, hogy a nyájat vigyázó ebek is deparazitáltak legyenek. A fertőzés során a juhok belső szervei megtelnek férgekkel, melyek akkor válnak szabad szemmel láthatóvá, amikor már különböző nagyságú hólyagokat képeznek a belső szervekben. Ne felejtsük el, hogy ez a hidatidozis nevű parazitózis az embernél ugyanilyen formában jelentkezik, ugyanis zoonózis, vagyis állatról emberre terjedő betegség. Nagy figyelmet érdemel télen a nedves trágyás mélyalom elkerülése, mely a már említett „büdös sántaság”-hoz vezethet, főleg abban az esetben, ha hanyagoljuk a körmök ápolását, pucolását, amit szintén évente kétszer ajánlott elvégezni.
Elléskor fontos figyelni a higiéniára is. Tiszta, száraz körülményeket kell teremteni az anyajuhoknak, és egy-másfél nappal a várt ellés előtt külön kell választani a nem vemhes egyedektől. Ilyenkor ajánlott a farok és a farok alatti gyapjú megkurtítása ollóval vagy nyírógéppel. Óvni kell a vemhes állatokat a tolongástól – például abraketetésnél –, ezért egy juhra és egy bárányra 1,5 négyzetméternyi felületet kell biztosítani, valamint javasolt kerülni minden olyan beavatkozást, ami zaklatná az állatot. Fontos biztosítani az anya számára a mozgást, így ha az időjárás megengedi, minél többet tartózkodjon a szabad levegőn. Kerüljük a zárt, rossz levegőjű helyiségeket. Szigorúan tilos szakképzetlen személyeknek elletés közbeni beavatkozása. Ugyanis nehéz elléskor, ha a bárány pozíciója nem kedvező, segíteni kell annak világrajövetelében. Ellenkező esetben súlyos következményekkel járhat a folyamat.
Só kiegészítésekkel
A normális életműködéshez a juh igényli a konyhasót. Nagyobb a sóigény a friss legelőn és a szalmafélék etetése esetén. Szénaetetéskor mérsékelni lehet a só adagolását. A vemhesség alatti takarmányozásban figyelemmel kell kísérni a magzat fejlődését, ami az első három hónapban elhanyagolható. A negyedik hónapban már számottevő, az ötödikben pedig annyit gyarapodik, mint az előző négy hónapban együttvéve. Az ivarzási ciklusban, a vemhesség elején, annak első-másfél hónapjában javítani kell az anyaállatok állapotát, arra törekedve, hogy a testsúly kis mértékben gyarapodjon, hangsúlyosan figyelve a vitaminok és ásványi anyagok bevitelére. Ősszel a legelő minősége dönti el, hogy szükség van-e táplálékkiegészítésre (gyengébb legelő esetén 0,2–0,3 kg egy főre). Az állatok állapotára is fokozottan figyelni kell. Az úgynevezett túlkondíció rontja a vemhesülést, lábproblémákat, májkárosodást, nehéz ellést okozhat. Mozgásszegény környezetben, télen erre vigyázni kell. Ikervemhesség esetén jóval nagyobb teher nehezedik az állat szervezetére. A vemhesség közepén (40–110 nap) elég a létfenntartáshoz közeli ellátást biztosítani, ilyenkor a túltáplálás káros is lehet. A vemhesség utolsó hat hetében célzatos közepesnél jobb állapot elérése, így a napi 0,6–0,8 kg-os abrakkiegészítés is indokolt. Széna lehetőleg mindig legyen a juhok előtt. A vemhesség 85.napjától adhatunk az állatoknak takarmányrépát, almát, murkot, burgonyát. Az abrakot mindig darálva adjuk. A vemhesség végén a nagy mennyiségű tömegtakarmány helyett adjunk koncentráltabb takarmányt, odafigyelve azonban arra, hogy a rostot (széna, takarmányszalma, kóré) mindig biztosítsuk az állat számára. Előnyös lehet a szelénkiegészítés, a tél vége felé pedig az A vitamin adagolása. Mifelénk a juhosgazdák szelénnel és E vitaminnal kezelik az újszülött barikákat a miodistrofia elkerülése végett. De ha még nem vagyunk eléggé tapasztaltak és azt észleljük, hogy a bárányok nehezen mozognak és szopni sincs elég erejük, forduljunk állatorvosunkhoz, aki a féregtelenítéseket, májmétely elleni kezeléseket, oltásokat és a rühösséget megelőző medikációt is biztosítani fogja, csakhogy húsvétig még van néhány súlyos számla.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!