
2016. január 09., 20:362016. január 09., 20:36
Amikor ezeket a sorokat írom, a rendelőmben három elkóborolt kutyát őrzök. Mindegyiket az utcán találták felelős emberek, mondanám, jó állampolgárok, akik felismerték azt, hogy eltévedt vagy elvesztődött állatokról van szó. Befogták őket, és megpróbáltak érdemben segíteni. Ez szép dolog. Kettőnél a csipolvasó számot pittyegett, a kutya-regisztrációs rendszer segítségével könnyűszerrel meg is találtuk a tulajdonosokat, akik természetesen a lehető legrövidebb idő alatt jelentkeztek szeretett, pánikba esett, elkóricált kutyájukért. A harmadik itt csücsül, élvezi az ingyen kosztot és vár. Fotója felkerült a netre, az elveszettek oldalára, de innen nehezebb a hazavezető út, főleg, ha a gazdi nem használja a világhálót.
A kutyák ugatnak, a karaván halad
Romániában állítólag a kutyák mindössze ötven százalékát sikerült regisztrálnunk az elmúlt egy évben, amióta hatályba lépett a regisztrációs törvény. Nem teljes, de nem is rossz. A gond ott van, hogy a vidék lemaradt – a gazdátlankutya-utánpótlás eddig is vidékről származott, pedig sok állatvédő egyesület nyújtott segítséget, igaz, alapvetően a nagyvárosok közvetlen környezetébe eső falvaknak. Mellesleg groteszk, hogy egy ilyen iszonyú nemzeti katasztrófát, mint a Collectiv Clubban történtek, ilyen könnyen elfelejtünk, és lazán örvendezünk holmi infantilis pukkantásnak, tudva, hogy kutyák ezrei menekülnek árkon, bokron, tengeren. Budapesten az éjszakai mulatóhelyeken csipleolvasókat helyeztek el, a szilveszterkor talált kutyákat bevihetik a megtalálók, és egy szolgálatos állatorvos segítségével meglelhetik a tulajdonost. Jó ötlet, kutyabarátabb társadalom. Mi lassan haladunk, egyelőre a vadállományt védjük a juhászkutyáktól, és nem jutunk egyelőre sehova. A kutyák ugatnak, a karaván halad.
Több a vadász, mint a juhász
Juhászkutyák veszélyeztetik a vadállományt, vadászok és erdészek tizedelik a szabadon kószáló kutyaállományt. Mit kéne tenni, hol az igazság? A román kormány a vadászok nyomására jogosan előírja, szabályozni kívánja a nyájakat védő kutyák számát. Gondolom, több a vadász a parlamentben, mint a juhászleszármazott, de ne legyek cinikus. Az biztos, hogy a juhászok túlszaporítják az őrző kutyákat, elhanyagolják az etetésüket, állatorvosi ellátásukat stb., emiatt nagy területeken garázdálkodnak, falkába verődve elejtenek őzet, nyulat, tudják a módját, hiszen táplálkozniuk, élniük kell. Az úgynevezett jujeu (kolonc), ami előírás szerint 30 cm széles és minimum 4 cm átmérőjű kellene, hogy legyen, nem lóg a juhászkutyák nyakában, vagy csak úgy, mint egy nyakkendő, anélkül, hogy akadályozná a kutyát a futásban, amikor egy vadat társaival bekerít. Mert féltik a kutyák ízületeit, és a farkassal vagy medvével való csatározásban a kolonc miatt alulmaradhatnak. Következésképpen valóban reális veszélyt jelentenek a vadállományra nézve. Szerintem be kellene látniuk, hogy valós a vadállományt ellenőrző és védő honfitársaink aggodalma. Bár az is nevetséges, ahogy ők, mármint a honatyák elképzelik a juhok terelését. Hogyan lehetne egy hatszáz fős nyájat egy, két vagy három kutyával védeni ott, ahol öt, hat, farkasból álló falka leselkedik a nyájra. Egy juhászkutya egy-két év alatt nőhet akkorára, hogy megbízható őrző legyen, de mivel oltva nemigen vannak, ott leselkednek a fertőző betegségek, mint a szopornyica vagy a parvovirózis, vagy éppen a farkas, tehát mindig fontos az utánpótlás. Nincs olyan, hogy hegyvidéken terelgetem a nyájam három megbízható ebbel, utánpótlás nélkül, mellesleg minden legelő nyájnak négy sarka van, és ezt a kutyák jól tudják, még a parlamentáris demokrácia megjelenése előttről.
Madarak, vadak, rokonok
Nemcsak felülről jövő rendeletekre lenne szükség, hanem felelősségteljesebb életmódra is, ahol a képviselő, a vadász, a juhász és az állatorvos is rendesen végzi a dolgát. Jó barátom csodálatos újfundlandiját lőtték le, mellesleg az orvvadászok, a szentlászlói erdőben, miközben gazdája, kutyáját szabadon engedve, nem messze gombát gyűjtött. Telektulajdonosok, akik közel laknak az erdőhöz, panaszkodtak, hogy a vadőr saját telkükön kilőtte kedvenc kutyájukat, mondván, hogy nem rendelkezik kolonccal stb. A vadállomány szóra akaratlanul is eszembe jut a terepszínű vadász, aki félrészegen, fűtött csizmában üres pillepalackokra lövöldözik, mert vadat nem talált sőt, mérgében a terelő Pumira is rálőne, ha a juhász nem lenne éppen rokona, mert hogy ilyen kicsi a világ, csak éppen tisztelni kellene tudjuk egymást – csippel-kolonccal vagy anélkül.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!