Barbie-világ és szuperhősök

Kassay Réka (portrénkon) a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tanítja a hallgatókat. Videós és vizuális kultúrával, számítógépes grafikával kapcsolatos tantárgyakat oktat, de nem marad hűtlen animációs képzettségéhez sem, hiszen a Sapientia EMTE filmművészet, fotóművészet, média szakán végzett, majd külföldön is animációt tanult. Animációs foglalkozásokat tart gyerekeknek és felnőtteknek, illetve doktori dolgozatában is a rajzolt világgal foglalkozott: kisiskolások mesehőseit vizsgálta. A kutatás nem reprezentatív mintán készült, viszont kvalitatív módszerekkel igyekszik tendenciákat, jellemzőket megállapítani. Így ha általános képet nem is kapunk minden elemi iskolás rajzfilmnézési szokásairól, bepillantást nyerhetünk egy kolozsvári iskola és a Kolozsvárhoz közeli tordaszentlászlói Borbély József Általános Iskola kisiskolásainak rajzfilmes világába. A legnépszerűbb hősök tartalomelemzésen is átestek.

Falu-város ellentét

Kassay Réka kutatásában mesehősöket vett górcső alá, ezek túlnyomó többsége rajzfilmfigura, kis részük írott mesék szereplője. Az elemzés alapját nyolcvan gyerekekkel és szülőkkel készített interjú, illetve megfigyelések képezték. A vizsgálat során a falu-város dimenzió is hangsúlyos volt – hiszen máig visszatérő téma a digitális szakadék kérdése –, illetve az eltérő médiafogyasztási szokások, továbbá a családok médiatudatossága, gyerekek azonosulása a hősökkel és a nemi szerepek tükröződése. Mert ma már nemcsak Kinder csokoládéból van külön fiús és lányos kiadás, hanem szinte mindenből, a különböző mesék pedig követik, sőt diktálják is ezt a trendet. „Az interjúkból az is kiderül, hogy mennyire gáz, ha egy fiú valamilyen rózsaszín ruhadarabban, kiegészítőben, vagy Eperkés zoknival megy iskolába. De az lepett meg legjobban, hogy falun és városon is különbségek voltak mesehősök között, nem csak a fiúk és lányok kedvencei közt. Vetítettem a gyerekeknek részleteket azokból a mesékből, amelyek a legtöbbször említettek kedvencként. A városi csoportban amikor a lányos Barbie filmet vetítettük, nem volt semmi reakció, a lányok nézték, a fiúk is elvoltak, de amikor a városban fiús mesét vetítettünk, akkor sokan elkezdtek fújolni, eltakarták a szemüket, hogy ne lássák az agresszív verekedős stílust. A fiúk toleránsabbak voltak a lányok kedvencei iránt városon, míg falun inkább a lányok vették át a fiúk kedvenceit” – állapította meg Kassay Réka, akitől azt is megtudhattuk, hogy a lányok közt Kolozsváron és Tordaszentlászlón is a Barbie-s mesék voltak a legnépszerűbbek, bár a vidéki környezetben nem volt annyira egyöntetű a tábor. A fiúk között Tordaszentlászlón a Ben 10 nevű mesesorozat hódított, a városban a Star Wars. Kassay Réka kiemelte, hogy sem a városi szülőket, gyerekeket, sem a falusiakat nem tekinthetjük homogén csoportnak, mert bár egyes tendenciák jellemzőbbek lehettek, végletek minden tekintetben mindkét helyszínen egyaránt előfordultak.

Divat, csillogás és Ken

A Barbie-sorozat háromdimenziós animációs filmekből áll, ezeknek mind Barbie babák a főszereplői. „Kíváncsi voltam, milyen narratívák jelennek meg benne, milyen női szerepeket jelenít meg elsősorban, a főhősnek milyen jellemzői vannak, milyen értékeket közvetít. Én a filmek alapján úgy láttam, hogy valóban jellemzi a meséket egy nagyon megkérdőjelezhető ízlés- és dizájnvilág, ezt szülők is kifogásolják. A felszín, stílus, a divatorientált világ a mesék felszíne. És meglepő módon ezzel igencsak szemben áll narratíva, vagyis ami a mesében történik konkrétan” – véli a médiakutató. A Barbie-mesék egyébként klasszikus és modern változatban is népszerűek. A klasszikusok esetében közismert történeteket – varázsmeséket, királykisasszonyos történeteket – készítettek el Barbie-k főszereplésével. Van például olyan is, hogy Barbie és a diótörő: mindez együtt felnőtt szemmel igen érdekes vizuális világhoz vezet. Vannak ugyanakkor jóval modernebb történetek is. Az egyik ilyen történet szerint például Barbie elmegy szerencsét próbálni Párizsba, mert elhagyta a barátja. Főhősünk tehát Franciaországban kezd divattervezőként új életet és végül felfuttat egy éppen csőd szélén álló divatházat. „Ezek miatt az elemek miatt sokan kritizálják, mondván hogy nem a valódi értékekről szól és felszínes, de igazából a legtöbb történet mind klasszikus narratíva, csak a körítés nagyon modern. A főhős bátorságával, kitartásával, kemény munkával végül legyőzi az irigyeket és ellenfeleket. Klasszikus narratívák érdekes körítésben, a mai gyerekek által preferált köntösbe burkoltan” – emeli ki Kassay Réka.

De van olyan epizód is, amikor Barbie barátját, Kent elrabolják a tündérek, és Barbie elindul, hogy kiszabadítsa. Közben ellenségeskedés támad más lányokkal is, de végül barátnők lesznek, mert kiderül, hogy a viszály alapja csak félreértés volt és így a barátság erejével együtt legyőzik a gonosz tündéreket és kiszabadítják az elrabolt Kent. „Ebben az érdekes az, hogy a férfi szereplő olyan passzív szerepet tölt be, mint a klasszikus mesékben a nő” – húzza alá az animációs szakember, aki szerint a kolozsvári kisiskolás lányok közt masszív győzelmet aratott tavaly a kétezres évek elejétől 3D-s technikával gyártott sorozat, ami a gyerekcsatornák mellett interneten is elérhető magyar szinkronnal. Kassay Réka szerint nem lehet kizárni, hogy az újabb Barbie baba-rajongási hullámot is a mesék generálták.

Barbie rajzfilmfiguraként is olyan szerepekben jelenik meg, ami a mai lányoknak érdekes lehet: énekesnő, sportoló, sztár, tervező. Tulajdonságai pedig – csinosságán és mindig divatos megjelenésén túl – abszolút pozitívak, a klasszikus mesék győztes hőseinek jellemzői: jószívű, kedves, bátor, kitartó és a végső győzelmet is többnyire ezeknek a tulajdonságainak köszönheti. Mindeközben persze ügyel, hogy a táskája menjen a cipőjéhez.

Érdekes Barbie-s történet még, amikor Barbie szörfbajnokot alakít, aki épp egy világbajnokságra készül. Kiderül azonban, hogy létezik egy víz alatti világ is, ahová Barbie lejut, és ahol ő a titkos örököse az egész birodalomnak, továbbá az egyetlen, aki megmentheti azt a gonosztól. Amikor Barbie a víz alatti világban van, szirénné alakul. „A szirén klasszikus mesefigura, a föld feletti pedig egy nagyon mai, sportos, inkább olyan, mint a férfi hősök szoktak lenni. Van tehát egy hétköznapi és egy víz alatti csodás történet. A mesében pedig Barbie-nak el kell döntenie, hogy melyik életet választja. Mindeközben azt is tudni lehet, hogy az édesanyja annak idején vállalta, örök életében szirén marad. Ezzel szemben Barbie végül úgy dönt, hogy nem képes választani, neki mind a két énje fontos, és először történik meg az a csoda, hogy a víz alatt sem veszti el a lábait. A tanulság a modern női egyensúlyozása a klasszikus női, anyaszerep és a versenyszférában való részvétel között. Többek között ez szerepel abban a mesében, amit a kolozsvári kislányok annyira kedveltek és szerintem ezt kevesen tudják a Barbie mesékről, mert többnyire csak a felszínt látjuk” – hívja fel a figyelmet Kassay Réka.

Erő és összefogás

„Városon inkább az agresszív mesetartalom váltott ki ellenreakciókat, ezzel szemben falun épp fordítva: ott a fiúk kezdték el eltakarni a szemüket és mondták, hogy milyen undorító, amikor Barbie-t vetítettünk. Amikor pedig Ben 10-t – egy tízéves mesehőst, aki akciódús és veszélyes kalandokon megy át és egy rendkívüli eszköznek köszönhetően bármivé változhat – , akkor csend volt, senki nem kommentált. Városon ezek szerint a fiúk jobban elfogadták a lányokat, több létjogosultsága volt egy nőies karakternek. Tordaszentlászlón viszont láttam olyat is, hogy a lányok bekapcsolódtak a Ben 10-es játékokba, sokkal jobban dominált a fiúk preferenciája. Az interjúkban is több kolozsvári kisfiú mondta, hogy néha titokban néz Barbie meséket. Ezzel szemben falun inkább el van nyomva a nőies vonal. Ott panaszkodott is a tanító néni, hogy a fiúk, ha verekszenek, akkor Ben 10-t utánozzák, bár valószínűleg mindig épp az aktuális kedvenc mesehős a »hibás«” – véli az animáció-kutató.

Városon fiúknál nem Ben 10, hanem a Star Wars mesesorozat volt a favorit, a filmeposzból ugyanis animáció is készült. „AStar Warsban is vannak kiemelkedő hősök, de ott a közösségen, csapaton és stratégián múlik a győzelem. Az együttműködés és gyakran a »többet ésszel mint erővel« győz. A fiúknak ez bejött, mert így ők is csoportos játékokban utánozzák. Többször elmondták, hogy azt játsszák, hogy egyik csoport a klónok, másik a droidok. Egyrészt a közösségi vonás, ami szerintem nagy különbség a Ben 10-hez képest, másrészt a Star Wars mögött hatalmas reklámipar áll. Nagyon sokféle médiatermék és tárgy, játék kapcsolódik hozzá. A Lego Star Wars-os kiadásai és az, hogy mindenféle iskolai felszerelésen megjelenik, sokat segít a sorozat sikerén. A Ben 10-nél nem láttam ekkora hátszelet. Városon – a szélesebb kínálat okán – sokkal több termékhez hozzájuthatnak a gyerekek, míg vidéken a médiatartalmakhoz egyformán hozzájutnak” – mondja Kassay Réka.

A szülőkre pedig általában jellemző, hogy a nosztalgia vezeti őket. Ezért is érdekes a Star Wars esete, mert a mai apukák akkor voltak gyerekek, fiatalok, amikor a filmek megjelentek, így ők is kedvelik a történetet és szereplőit. „Nem áll messze valóságtól, hogy a Lego Star Wars-os kiadásait voltaképpen az apukáknak adják el, mert a gyerekkori kedvencüket sokkal könnyebben megveszik, mint valami újat, ismeretlent” – véli az egyetemi oktató, aki szerint a rajzfilmhősök sokféle módon jelen vannak a gyerekek életében. Tárgyjátékkal, szerepjátékkal, csoportos játékkal jelenítik meg, számítógépes játékon játsszák el őket.

Kassay Réka arra is kíváncsi volt, hogy mennyire médiatudatosak a kisiskolások szülei, és nagy különbségekkel találkozott. Volt olyan eset, ahol törekedtek, hogy minél többet lehessenek a gyerekkel, tudni akarták, mit néz a gyerek és meg akarták azt vele együtt beszélni. „A másik véglet az volt, amikor megkérdeztem, mennyire engedik a gyereket számítógépezni, és az anyuka visszakérdezett, hogy ő a gyereket, vagy a gyerek őt. Az a probléma a rajzfilmekkel, hogy azt egyedül is tudja nézni a gyerek, ellentétben az olvasással nem kell megtanuljon nézni, hogy valamilyen módon befogadja a történetet. Ezért fontos téma a rajzfilmek hatása az olvasott mesékhez képest. Mert lehetnek mindkettőben félelmetes elemek és akár agresszió is, de kisebb korban a gyerek nem közvetlenül találkozik vele, mert ott van mediátorként a szülő. A tévé előtt viszont egyedül találkozik a vizuális agresszióval, amit nem mindig tud kezelni. Sokkal inkább ez a probléma, mintsem az, hogy mozgó képet lát, vagy elképzeli az olvasottak, hallottakat” – hívta fel a figyelmet Kassay Réka.