Futóverseny az ACSF Juniorul edzésén. Minél kisebb a gyermek, annál jobban szereti a mozgást
Fotó: Hevele Lili
Segít a stressz legyőzésében, hozzájárul az egészséges életmódhoz, távol tartja a plusz kilókat –a rendszeres testmozgás számtalan előnnyel jár. Varga Szilveszter tanár-edző szerint a tudatos mozgást minél előbb meg kell ismertetni a gyerekekkel.
2018. április 06., 14:062018. április 06., 14:06
2018. április 06., 14:122018. április 06., 14:12
Napjaink képernyők előtt görnyedő társadalma mozgásszegény életmódot folytat. A túlhajszolt életvitel, valamint a közlekedési eszközöktől zsúfolt utak nem segítik a sport iránti érdeklődés növelését. Ha szoros a napi beosztás, a mozgás az első, amiről lemondunk.
Egyre több szakember mondja, hogy magas az elhízással, szív- és érrendszeri betegségekkel, anyagcsere problémákkal, mozgásszervi bajokkal küszködők száma. Bár a mozgáshiány következményeit általában lebecsüljük, a felsorolt betegségek mind összefügghetnek ezzel. A fizikai edzettség az elmét és a memóriát is karbantartja. A lassú vérkeringés miatt a jó kedélyállapotért felelős hormonok nem képesek megfelelő mértékben termelődni. Emiatt megnőhet a depresszió és a szorongásos betegségek kialakulásának az esélye.
A testmozgás minden korosztály számára létfontosságú. Hozzájárul a fiatal szervezet egészséges fejlődéséhez, segíti a szociális beilleszkedést, valamint a megfelelő önbizalom kiépítésében is jelentős szerepe van. Mindemellett a szabadban végzett sportok növelhetik a gyerekek természet iránti szeretetét.
A testmozgás nemcsak a fiatal generációknak, de az idősek számára is lényeges. A mozgásnak köszönhetően a napi gyógyszeradag jó néhány szemmel csökkenhet. Az időskori szomorúságtól, esetleg depressziótól is könnyen messze sétálhatnak a mozogni vágyók, miközben pár évet le is tagadhatnak a korukból. Az idősebb korosztálynak a leginkább ajánlott testmozgások: a séta, úszás, kertészkedés, biciklizés, kirándulás.
Varga Szilveszter edző szerint minden korosztálynak létfontottosságú a mozgás
Fotó: Hevele Lili
A gyerekek általában ösztönösen szeretnek mozogni. Mégis fontos, hogy a testmozgás sokszínűségét minél hamarabb megismerjék, és a sportolás a későbbiekben is vonzó maradjon számukra. A gyerek- és serdülőkori testedzés jobb egészségi állapotot biztosíthat felnőtt és akár időskorban is. A játékon kívüli, rendszeres, tudatos sport már 5–7 éves korban elkezdhető. Ebben az életszakaszban a labdajátékok, a torna, a ritmikus gimnasztika, a küzdősportok gyakorolhatók. Az úszás azonban már ennél hamarabb is kezdhető. A nagyobb erőt igénylő sportágakat 13–14 éves kortól űzhetik a gyerekek.
„A csapatsport közösségépítő hatása rendkívül fontos, hiszen megtanít csapatként gondolkozni, fejleszti a szociális kompetenciát”–mondja Varga Szilveszter tanár-edző. Ez különösen lényeges az egyke gyerekek számára, akiknek a társadalomba való beilleszkedés olykor nehezebben megy, mint a testvérekkel rendelkező társaik számára. A csapatszellem orvosolhatja ezt a hibát. Az egyéni sportok hasonló hatást váltanak ki, mivel bár a célt egyedül kell elérni, a felkészülést edzőtársakkal végzik.
– magyarázza Varga, a kolozsvári ACSF Juniorul labdarúgóklub edzője. A gyerekek nagy részének nagyobb vonzóerő a számítógép és a telefon, a labda már nem köti le őket.
A romániai tanügyi rendszer híres arról, hogy jelentős követelményrendszerrel próbálja magas színvonalúvá tenni az oktatást. A középiskolák bizonyos tananyagait más országokban egyetemen tanítják. Az állam sajátos tanügyi rendszerének hatásossága azonban vitatott.
A testnevelésóráknak a célja a mozgás megkedveltetésének kellene lennie, hogy a diákok órák után is menjenek el sportolni – véli a testnevelő tanár. Ennek ellenére ezek az órák is komoly követelményrendszerrel tornyosulnak a diákok fölé. Feltehetőleg ez eredményezi azt, hogy a tanulók sok esetben megpróbálják „kicselezni a tanárokat, illetve a rendszert”. A tanulókat mind orvosi, mind szülői igazolásokkal mentik fel a kötelező testmozgás alól.
„Ilyen esetekben próbálom elmagyarázni a gyerekeknek, hogy nem miattam, hanem a saját egészségük miatt jó, ha tornásznak. Mást nem tehetek” – mondja Varga. A tanár elmondása szerint megfigyelhető egy korosztályokra lebontható folyamat:
Az általános iskola kisebb osztályaiban a gyerekek még nagyon szeretnek mozogni, míg 6–7. osztályos kortól már tehernek érzik, a középiskolában pedig végképp kerülik az iskolai mozgást.
Szerencsére a diákok jelentős százaléka szeret mozogni, így az iskolai csapatok, versenyek többnyire népszerűek. A tanulók számos sportban összemérhetik képességeiket más iskolák tanulóival. Kolozsváron a következő sportágakban indulnak iskolák közti összecsapások: futball, kézilabda, kosárlabda, atlétika, röplabda, talajtorna, akadálypálya. Ezzel a lehetőséggel, ha csak kis mértékben is, de pótolható az iskolák utáni mozgás hiánya. Ezeken az eseményeken a fiatalok kipróbálhatják magukat, kedvet kaphatnak a testmozgáshoz.
Egyes nyugati országok mindennapos iskolai testnevelést vezettek be, amely lehetővé teszi, hogy a gyerekek aktívan sportoljanak, legalább heti ötször egy órát. Romániában jelenleg az általános iskolákban heti kettő, míg a középiskolákban többnyire heti egy testnevelésóra a kötelező.
„A modernkori gyerekeknek kimondottan nagy szüksége lenne a rendszeres iskolai mozgásra, mivel szabadidejükben inkább az elektronikai eszközök kötik le őket”–mondja Varga Szilveszter. Noha a diákok a sportórák számát növelhetnék, ha választott tárgynak szavaznák meg, ez ritkán fordul elő. Így marad a kötelező óraszám, amely egyes gyerekek teljes sporttevékenységét képezi.
Bár hasznos lenne a heti többszöri testnevelésóra, ennek megvalósítása nem egyszerű. Az iskolák többsége nem áll készen a mindennapos testnevelés bevezetésére, mivel nincs elegendő, megfelelő színvonalú terem, amely ezt lehetővé tenné. A jelenlegi óraszámmal sem oldható meg, hogy a diákok kifogástalan csarnokokban sportolhassanak. „A felszerelések könnyen beszerezhetők, viszont a termekkel sok iskolának problémái vannak, mivel ha a minőség megfelelő is, sok helyen alacsonyak és kicsik”–magyarázza a szaktanár.
A testmozgás pozitív hatásai
A rendszeres testmozgás fizikális és mentális szinten is kifejti előnyös hatását. Ehhez fontos, hogy mindenki olyan mozgásformát válasszon, ami szórakozást, kikapcsolódást jelent számára, nem pedig küszködést. A mozgásnak közismert hatása, hogy távol tartja a plusz kilókat. Az elhízás az utóbbi évtizedekben népbetegséggé vált. A sport segítségével a fölösleges kalóriák elégethetők, így azok nem rakódnak le a szervezet zsírraktáraiban. A fogyást leginkább az aerob edzések segítik elő, amelyek során több időn át nagyobb erőfeszítést kell végezni. Többek között aerob sport a biciklizés, futás, úszás, torna, valamint a különböző harcművészetek. A fogyáshoz azonban nem elég az edzés, ugyanis az étrend megváltoztatása is szükséges.
Az élénk mozgás a szív és tüdő erejét, rugalmasságát növeli, valamint segíti a hatékonyabb működésüket. Csökkentheti a vérnyomást, és ezzel az érelmeszesedés veszélyét is, továbbá fokozza a betegségekkel szembeni ellenálló-képességet.
Az alaposan megmozgatott ízületek megőrzik erejüket és mozgékonyságukat ezáltal csökkentve az ízületi fájdalmat és merevséget. A rendszeres edzés hatására az izmok is megerősödnek. Ennek következtében a csontok védettek lesznek a sérülésektől. A fejlettebb izomzat ugyanakkor stabilitást ad, javítja az egyensúlyt és a koordinációt. Ez utóbbinak különös jelentősége van az időskori elesések megelőzésében.
A fizikai hatások mellett a mozgás mentális téren is pozitív befolyással bír. Oldja a szorongást, javítja a hangulatot, elűzi a stresszt, és a depresszió ellen is kitűnő gyógyír. Az agy bizonyos központjában, amelyben az érzések feldolgozása is történik, testi terhelés esetén endorfin, azaz boldogsághormon termelődik. Így a rendszeres mozgás nemcsak egészségesebbé tesz, de boldogabbá is.
Hevele Lili
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!