
A stresszhelyzetek leküzdésében rengeteget segít, ha sokat tartózkodunk a friss levegőn a természetben
Fotó: Pixabay.com
A téli depresszió kellemetlen velejáróit sokan évente megtapasztalják, de a tavaszi felmelegedés is éppúgy járhat fejfájással, ingerlékenységgel, mint a téli korai sötétedés. A tavaszi fáradság kellemetlen tüneteit azonban sok folyadékkal, váltózuhannyal, vitaminokkal leküzdhetjük.
2018. április 21., 08:392018. április 21., 08:39
2018. április 21., 08:402018. április 21., 08:40
A tavaszi bágyadtságra nem betegségként kell tekintenünk, ez ugyanis a szervezet természetes reakciója a hirtelen felmelegedés, környezeti változás miatt. Ahogy télen a korai sötétedéshez, hideghez, úgy tavasszal is alkalmazkodnia kell szervezetünknek a kikelet körülményeihez, ami különösen nehéz feladat a télen megcsappant energiaszintünk miatt. Télen a rövid nappalok miatt a szervezetünk több melatonin hormont termel, amely az alvás egyik alapfeltétele. Ezért is érezzük azt, hogy megnő az alvásigényünk. Tavasszal, ahogy egyre nagyobb napsütésre ébredünk és hosszabbodnak a nappalok, a melatoninképződés hirtelen lecsökken, ez pedig kellemetlen zavart okoz a szervezetünkben, amíg a természetes ritmusunk meg nem szokja az új helyzetet.
Amíg a téli, korai és hosszan tartó sötétedés, illetve az átlagos szürkeség miatt kevés szerotonint termel a szervezetünk, a fény hatására fokozódó folyamat tavasszal hirtelen gyors ütemre vált. A boldogsághormonnak is nevezett neurotranszmitter alacsony szintje depressziós állapotot okozhat, azonban megugrott termelődése tavasszal könnyen kifárasztja a szervezetünket.
A hideg hónapokban általában zsírban és kalóriában dús ételeket fogyasztunk, kevés friss zöldséghez és gyümülcshöz jutunk hozzá. Így, amire beköszöntenek a meleg hónapok, a szervezetünk már érzi az ásványi só- és vitaminhiányt. Mindezek következtében természetes, ha ólmos fáradságot, állandó álmosságot érzünk, ingerlékenyebbek vagyunk, alvászavarral küzdünk. A túl nagy étvágy és étvágytalanság között imbolygunk, sőt, a tavaszi gyakoribb megbetegedéseket sem csak a csalóka időjárásnak, de az átállás következményeinek is köszönhetjük. Sokan vannak, akik a depresszióhoz hasonló tünetekkel küzdve legszívesebben csak a hűvös szobában, paplan alatt vészelnék át ezt az időszakot, ezzel azonban csak rontanak az állapotukon. A szervezet ugyanis sokkal könnyebben átáll, ha szembenézünk a pillanatnyi érzékenységgel.
Számos orvos szerint a legjobb megoldás, ha már idejében odafigyelünk érzékenységünkre, és még a kikelet előtt megelőzzük a kellemetlen tünetek jelentkezését. A téli hónapokban igyekezzünk a napszakok változásához igazodva napfelkeltekor ébredni és tartózkodjunk minél több időt a szabadban. És ha valamilyen sportot űzünk egészségünk érdekében, azt a hidegebb hónapokban se adjuk fel. Ezáltal stabilabban tudjuk tartani a szerotonintermelődést, így tavasszal a szervezetünknek sokkal kisebb erőfeszítésébe kerül majd a meleghez, napsütéshez igazodás. A téli ünnepek alkalmával bármennyire is nehéz ételeket fogyasztottunk, étkezzünk változatosan: ahogy a meleg hónapokban, úgy télen is a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek kapják étrendünkben a főszerepet. Ezért nem kell majd attól tartanunk, hogy tavaszra vitaminhiány miatt legyengül a szervezetünk. Télen növénykivonatú étrendkiegészítőkkel érdemes pótolni a hiányt, amit tavasszal hamvas piaci terméssel válthatunk fel.
Ha a levertség minden pillanatában ágynak dőlünk, azzal csak tovább húzzuk szervezetünk átállási idejét, ráadásul a túl sok alvás is bágyadtságot okoz. Viszont ha alvászavar miatt nem volt elégséges az éjszakai pihenés, ne délután pótoljuk ki: inkább igyekezzünk este, sötétedés után mihamarabb ágyba kerülni, hogy az éjfél előtti órákban is tudjunk pihenni – állítja Kónya Judit családorvos. Ugyanakkor minél több időt töltünk a szabadban, annál könnyebben birkózunk majd meg a megnövekedett hormonszinttel: biciklizzünk, kocogjunk, sétáljunk, akár táncoljunk nyitott ablak mellett. A mozgás ugyanis növeli a noradrenalin hormon szintjét is, ami a stresszhelyzetekkel való megbirkózásban segít, illetve endorfin hormon is felszabadul, amely elősegíti a jó közérzetet.
De mindenképpen a családi orvossal való egyeztetés után, ugyanis egy felelőtlenül összeállított tisztítókúra káros is lehet az egészségre, főleg ha az illető valamilyen betegségben szenved. Az étkezés időzítésén is érdemes változtatni: együnk naponta többször, mindenképpen több mint háromszor kisebb adagokban a szervezetünk egyenletes energiaellátása végett, így még a táplálék feldolgozása is kevesebb megterhelést jelent majd.
A gyümölcsök mellett fogyasszunk változatosan tejet, tejterméket, szakemberek különösen a joghurtot, kefirt javasolják, mert ezek könnyen emészthetőek: táplálnak és jól helyettesítik a nehéz ételeket, illetve elősegítik az emésztést a tartalmasabb fogások után. Ráadásul a tejsavó és író az idegrendszer számára is hasznos anyagokat tartalmaz, amelyekkel erősítjük magunkat a depresszív tünetek megjelenésekor.
Igyunk a megszokottnál több folyadékot, a víz és tea például a legegyszerűbb és legkönnyebben elérhető tisztítókúra: minél több folyadékot fogyasztunk, annál könnyebben választják ki sejtjeink az anyagcsere során képződött salakanyagot, ráadásul serkenti a gyomorműködést, ami a téli és húsvéti nehéz ételek utáni emésztési zavarokban és a tavaszi étvágytalanságban is segít.
A téli hónapokban jelentős mennyiségű méreganyag halmozódik fel a szervezetben. Ezért orvosok szerint tanácsos naponta legalább másfél-két liter vizet, cukormentes teát vagy gyümölcs-, illetve zöldséglevet inni. Viszont ne növeljük megszokott kávéadagunkat a bágyadtság leküzdésére. Igyunk inkább több vizet, ami növeli a vérnyomást és serkenti az agyműködést, illetve mozogjunk a szabadban.
A kádfürdőzés általában elbágyaszt, esetleg túlhevít, ehelyett inkább zuhanyozzunk az egyre felmelegedő időben. Ha pedig időnk engedi, vezessük be a reggeli tusolást, amely majdnem egész nap frissen tart. Dr. Nagy László infektológus szerint a legserkentőbb megoldás a váltózuhany: kezdjük a zuhanyzást először kellemes hőmérsékletű vízzel, majd hűtsük folyamatosan. A folyamatot ismételjük meg háromszor ügyelve arra, hogy hideg vízzel fejezzük be. Ezzel serkentjük a vérkeringésünket, megdolgozzuk az izmainkat és megszabadulunk a levertségtől, álmosságtól. A munkahelyi szabadságot ugyanakkor ne mindig időzítsük a nyári hőség időszakára. A kellemes tavaszi időben is ellátogathatunk serkentő gyógyfürdőre, masszázsra, a fázósabbak pedig beltéri medencékben frissíthetik fel ízületeiket, úszótudományukat. Akik nem küzdenek vérnyomásproblémákkal, azoknak ajánlott a szaunázás is.
Különösen figyeljünk oda a változékony időjárásra, amely ugyan egyik pillanatban még izzasztóan meleg is lehet, de rövid idő után már komoly széllökésekbe csaphat át. Gyenge immunrendszerrel a vírusos megbetegedést valószínűleg nem tudjuk elkerülni, a megfázást azonban megelőzhetjük.
Jó immunrendszer-erősítő a C-vitamin, illetve a kurkumin is. Legnagyobb előnyük, hogy nem muszáj tabletta formájában szedni, hiszen számos gyümölcsben, zöldségben megtalálhatjuk. A kurkumin hatóanyagú kurkumát fűszerként is bevezethetjük a konyhánkba. A reggelizés minden évszakban fontos, de a tavaszi levertség leküzdésére különösen jó gyógyír, ha rostokban, fehérjékben és nem üres kalóriákban gazdag étellel kezdjük a napot. A lelki megújulás ugyanakkor legalább annyira kihagyhatatlan része a tavaszra hangolódásnak, mint a fizikai tünetekre való odafigyelés: ha a téli megelőzés nem sikerült, és jelentkeznek a tavaszi fáradság tünetei, a tudatos folyadék- és vitaminbevitel mellett igyekezzünk elfogadni környezetünk természetes tempóját, és igazodjunk a kikelet környezetváltozásaihoz.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!