Hirdetés

A fóbia nem hiszti, kezelni kell

egy 2009-ben megjelent tanulmány szerint romániában a szorongásos problémák előfordulási gyakorisága a legmagasabb •  Fotó: Pixabay.com

egy 2009-ben megjelent tanulmány szerint romániában a szorongásos problémák előfordulási gyakorisága a legmagasabb

Fotó: Pixabay.com

Szinte mindannyian irtózunk valamitől: póktól, tűtől, zárt terektől. Sokszor nem fordítunk különösebb figyelmet félelmeinkre, pedig a fóbiák könnyen súlyos szorongáshoz vezethetnek. Pordea Anett pszichológus szerint jobban oda kellene figyelnünk mentális egészségünkre.

Kádár Hanga

2018. augusztus 10., 21:452018. augusztus 10., 21:45

2018. augusztus 10., 22:022018. augusztus 10., 22:02

A fóbia kifejezés a görög phobos szóból ered és menekülést, rémületet jelent, a pszichológiában túlzott, bénító félelem egy olyan tárgytól vagy helyzettől, ami hétköznapi esetben nem jelent veszélyforrást. A fóbiákat kiváltó helyzetek többsége a nem fóbiás egyének számára is félelemkeltők lehetnek. Azonban a fóbiás egyéneknél a kiváltó helyzetekhez rendelt kockázat és a sérülések mértékének, valószínűségének felnagyítása iszonnyá alakítja az egészséges félelmet. Bár sokan hajlamosak fölösleges hisztériaként megbélyegezni egy-egy ilyen esetet, a fóbia erős szorongást, olykor pánikrohamot, azaz heves szívverést, gyors pulzust, szédülést, rosszullétet, ájulásérzést, gyengeséget vált ki, ami erős elkerülési vággyal társul.

Ha nem sikerül elkerülni a szorongást kiváltó helyzetet, a fóbia krónikussá válhat.

Hirdetés

Pordea Anett kolozsvári pszichoterapeuta lapunknak elmondta, a felnőttek általában felismerik a félelem irracionális jellegét, azonban ezen az egyszerű belátás nem képes segíteni, például az összetett fóbiákban szenvedők már nem tudják az összes rettegett helyzettől távol tartani magukat.

Nem kérnek segítséget

Egy 2009-ben megjelent tanulmány szerint Romániában a szorongásos problémák előfordulási gyakorisága a legmagasabb, azaz a népességnek mintegy 7 százalékára vonatkozik, amit a hangulatzavarok, a függőségek és a figyelem-, magatartászavaros problémák követnek. A szorongásos megbetegedéseken belül a leggyakoribbak a specifikus fóbiák. Szaksegítséget az érintettek leginkább pánikbetegség, szociális fóbia vagy szorongás, esetleg sajátos fóbiák esetén kérnek. A specifikus fóbiák a nőknél gyakrabban fordulnak elő, de a magas átlagjövedelmet biztosító országokban is nagyobb az előfordulási arány. Átlagosan 8 éves korban jelennek meg a tünetek, az esetek 60 százalékában másodlagos, harmadlagos mentális betegségek előzményeként bukkannak fel. Egy 2017-ben publikált, 22 országot felölelő nemzetközi felmérés szerint az összetett fóbiák esetén, vagyis a félelem altípusainak számszerű növekedésével arányosan egyre súlyosabb azok mindennapi tevékenységekre gyakorolt bénító hatása, és ezzel együtt nő a társuló betegségek, más szorongásos zavarok, depresszió száma is.

Idézet
Legtöbben későn veszik igénybe a segítséget, mivel nálunk a lakosságnak igen hiányos a tudása a mentális betegségek és ezek kezelési lehetőségei kapcsán.
Pordea Anett pszichológus szerint legtöbben későn veszik igénybe a segítséget Galéria

Pordea Anett pszichológus szerint legtöbben későn veszik igénybe a segítséget

Az emberek általában elhanyagolják mentális egészségük karbantartását, de az sem mellékes, hogy még ma is sokan nehézkesen férnek hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz” – magyarázta a pszichoterapeuta. Kifejtette, a felnőttkorban jelentkező fóbiák általában konkrét trauma hatására vagy gyermekkori félelmek eredményeképpen jönnek létre. A gyermekkorból visszamaradt félelmek tartalma pedig nem ritkán valamilyen fizikai sérülésre vagy a halál veszélyére vonatkozik. A specifikus fóbiák kialakulásakor inkább az olyan tényezők számítanak, mint más közeli családtag esetében meglévő iszony, szociális és megfigyelésen alapuló tanulás, utánzás vagy akár váratlan pánikrohamok megtapasztalása.

Egyesek bizonyos állatoktól, mások a magasságtól, víztől, vértől félnek. A specifikus fóbiák kezdete túlnyomórészt gyermekkorra tehető, egy másik részük viszont a húszas évek közepén jelenik meg. Jellemzően több évig vagy akár évtizedig is elhúzódhatnak, és nagyon ritka esetben enyhül magától megfelelő kezelés hiányában.

Az evolúciós ösztönöket túlozzuk el

A genetikai sérülékenység is fontos szerepet játszik a félelmek kialakulásánál: egy túlzottan gátlásos, félénk gyermekben például nagyobb valószínűséggel alakul ki fóbia 8–9 éves korra, mint egy kevésbé visszahúzódó társában. Az örökletes és környezeti tényezők összjátéka szintjén olyan kognitív sérülékenységgel is számolnunk kell, ami előkészíti a személyt arra, hogy félelemkeltő helyzetben önmagát kiszolgáltatottként észlelje, de el is tanulhatóak az eltúlzott félelmek. Sok esetben ezek a fóbiák az evolúció során kifejlődött túlélési ösztönök miatt jelentkeznek: például a mérgezéstől való tudatalatti félelem miatt retteghetünk a vértől, tűszúrástól.

„Kiemelést érdemel az agorafóbia és a szociális fóbia. Ezek sok esetben 20 éves kor felett jelentkeznek, ami az agorafóbia esetén feltehetőleg a felnőtt vagy szülői szerep vállalásával, a függetlenedés és a megnövekedett elvárások és szociális támasz elvesztése miatt aktiválódik, más temperamentumbeli érzékenységek és az egyén előzetes tapasztalatai hatására” – magyarázta a pszichológus. Az agorafóbia az olyan helyzetek elkerülésére vonatkozik, amelyekből nehéz, kínos volna a menekülés, vagy ahol egy lehetséges pánikroham esetén kis valószínűséggel kaphatna az egyén segítséget, ellátást. Ezért az agorafóbiás nem akar egyedül maradni otthon, elkerüli a zsúfolt helyeket, bevásárlóközpontokat, tömegközlekedést, zárt helyeket és a nyílt tereket is. Sok esetben pánikroham előzi meg az iszonyt, ami miatt egyre elkerülőbb lesz a személy, de veszélyhelyzetben átélt szorongása is átcsaphat pánikba. Fokozatosan beszűkül az élettere, nem mer kimozdulni, elveszíti a teljesítőképesség és kontroll érzését, ami súlyosan aláássa az emberi kapcsolatainak minőségét, szakmai eredményességét, önbizalmát. Ilyenkor mindenképpen ajánlott a szaksegítség igénybevétele.

A szociális szorongásban szenvedő személyek magas szorongásszintet élnek meg az olyan helyzetekben, amikor mások értékelésének, vizsgálódásának vannak kitéve,

indokolatlanul erősen félnek a megszégyenüléstől, megsemmisüléstől és megalázottságtól. Mindez kiterjedhet a nyilvános beszédre, étkezésre, írásra, illetve az érintett kerüli az ilyen jellegű helyzeteket. Az esetek több mint 90 százalékában az illető személy már tapasztalt korábban traumatikus élményt, például megszégyenülést, de az evolúciós előkészítettségnek és a félénkségnek, szégyenlősségnek, passzivitásnak is lényeges szerepe van a probléma kialakulásában.

Dr. Vajas Tímea azt ajánlja, senki ne kerülje el a háziorvost •  Fotó: Makkay József Galéria

Dr. Vajas Tímea azt ajánlja, senki ne kerülje el a háziorvost

Fotó: Makkay József

Ne kerüljük meg a háziorvost

„Pszichoterápiás folyamatban általános érvényű, mindenkire egyformán ható kezelés nincs. A fejlődés és gyógyulás az egyéni élettörténetből feltárt és megértett hatások, érzékenységek, temperamentumbeli különbségek segítségével történik. A terápia olyan, mint egy dizájn, ami folyamatosan épül fel és egy a kliens szükségleteit célozza meg” – szögezte le a szakember. Pordea Anett hangsúlyozta, a hatékony terápia közös erőfeszítés, ahol a pszichológusok a tanulást, cselekvést mozdítják előre. A szorongások, fóbiák közös nevezője a veszéllyel, sérüléssel szembeni fokozott sérülékenység vagy kitettség. Ennek kezelésére pedig a veszély észlelésével és értelmezésével kapcsolatos irracionális gondolatok, képzetek átstrukturálása, a túlzott sérülékenység lazítására van szükség. Az önvédelmet szolgáló magatartásokat fokozatosan építik le. A terápiák résztvevői új önszabályozó technikákat tanulhatnak, az érzelmeket relaxációs és a képzelőerőre támaszkodó módszerekkel közelítik meg. Fokozzák a szorongás iránti toleranciát és előmozdítják az elfogadást. A terapeuták erősítik az önbizalmat és kompetenciaérzést.

Vajas Tímea kolozsvári háziorvos ugyanakkor felhívta a figyelmet: szorongás esetén az otthon, internet segítségével felállított diagnózist mindenképpen kerülni kell. Elmondta, családorvoshoz ritkán érkeznek szorongásos panaszokkal, erős fóbiás tünetekkel. Inkább otthon döntik el, mi lehet a baj forrása, és a családorvost megkerülve felkeresnek egy szakorvosi rendelőt.

Idézet
Nem mindegy, hogy pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulunk.

Míg a terapeuta gyógyszerek nélkül fokozatosan szoktatja páciensét az új helyzetekhez, addig súlyos esetben a pszichiáter antidepresszánsokat ír fel betegének. Egy családorvos ebben irányt tud mutatni, szakembert tud ajánlani, mielőtt a beteg anyagi veszteség mellett több rendelőt felkeresne” – magyarázta a doktornő.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
2026. augusztus 12., szerda

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet

Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet
2026. augusztus 09., vasárnap

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől

Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől
Hirdetés
2026. augusztus 05., szerda

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen

Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen
2026. augusztus 02., vasárnap

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán

A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán
2026. augusztus 01., szombat

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász

Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással

A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással
2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Hirdetés
Hirdetés