2016. április 17., 10:552016. április 17., 10:55
Régen tréfáltak meg utoljára április elsején. Idén sem csapott be senki, nem rántották ki alólam a széket, mielőtt leültem volna, nem hívtak meg halott rocksztár búcsúkoncertjére... – gondolom, mást sem. Hiányzik? Ezért lenne, hogy magunkat szoktuk nem középiskolás fokon ámítani? Az bizony életre szóló áprilisi tréfa, hogy dől belőlünk a bizonyosság, nekünk aztán minden kijár, ami jó. Ló- és térerő, pálmafák árnya, nyaktartó párna, ha küzdesz, pálma, csirkéből is combja, nem a szárnya. Jogos bosszú, néha aszú, könnyű születés, fogzás, gyermekkor mackós tapétája, nyolc napra gyógyuló szerelmek stafétája, egyetem-begyetem, ingatlan-bingatlan, egyetlenem holtodiglan, majd egy darab gyermek, vagy minek is az... és így tovább, beszippant ez az ócska bújócska, mígnem ipi apacs megtalál a nagy ripacs, a...
S mivel azt érezzük, nekünk mindezzel az élet tartozik, megsértődünk, ha bármelyik is hiányzik. Pedig semmi nem magától értetődő, minden jó ajándék, igazán megköszönhetnénk, vagy legalább a szándék, az volna meg bennünk, hogy adjunk hálát bármiért, ne csak a világhálót rinyáljuk tele, ha már több bú nem fér a szívünkbe bele...
Mert örülj, ha nem vertek gyerekkorodban, s nem szobádban robban a bomba, ha gond van. Nagymama, nagytata ritka kiváltság, jobb mint mesében a három kívánság. Volt gatyád, partedlid, ebéded, vacsorád, pezsgős vitaminod, mazsolád, csokolád. S gyerekként attól kellett bedilizz, hogy az asztalon már megint tejbegríz. Örülj, hogy tanítód nem üvöltött, mint eszement, hogy kimondhattad, ami nyom: ámen, nem, Eminem.
Ne magától értsed a kezed, a lábad, s hogy senki nem csalta el fejed felől a házat. Hogy tudsz még remélni, sírni, elpirulni, néha jogodban áll dühbe is gurulni. Láttál havat, szivárványt, délibábot, szántást, anyádat, amint éppen keveri a rántást. Nyáron sátortábort, bikinit, nem csadort, csak combodon a hurka zavart, s míg a tévé be nem kavart, azt se tudtad, mi a burka. El nem adtak, fel nem szabtak, fél vesédért el nem kaptak, nem használtak szexrabszolgának, mire fel mégis ez az extra bánat?!
Mindig volt közönséged, ha mímeltél drámát, s fél kezedet nem roncsolta szét a kézigránát. Reggel max. manélé riaszt, nem puskaropogás, legszörnyűbb bűzélményed forrása egy záptojás...Kimondod hulla, folytatod, pelyhesfehérhóóó, tudd meg, a tragacs is békeidőben fehér ló...
S e világon, ha üttök tanyát, hétszer adjatok hálát, ti anyák! Mert benneteket kiszemeltek, kihordtatok, szültetek vagy fekve eltűrtetek, szoptattok vagy etettek, nem számít, hisz éreztétek, amint az élet bennetek gyökeret eresztett! Látjátok a növekedést, tudjátok meg, ez nem kevés. Nem magától értetődő, hogy szeret a férjed, hogy reggelente a kávé illatára ébredj, hogy érinthetsz, simogatsz, nézed cirmos szemét, s nem kell kipletykálnod: ...az a mocsok, szemét...
És végül, ha már itt tartunk, nyeljünk le még egy békát, az sem mindennapi kegy, hogy nem vagyunk analfabéták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!