
Kenyérsütés házi sütőkemencében egy székelyföldi faluban
Fotó: Vinczefi László/Székely Kalendárium
Idén is meghozta a posta a Székely Kalendáriumot. A jeles kiadványt ezúttal Kovács Norbert Cimbi, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola elnöke, a kiscsőszi hagyományőrző falu éltetője mutatja be.
2024. december 03., 09:332024. december 03., 09:33
2024. december 03., 09:342024. december 03., 09:34
„Bevallom, az év vége felé egyre kevesebb időm jut könyvet kézbe venni, mégis november végén időt szakítottam a frissen megjelent Székely Kalendárium elolvasására. Többször jártam be keresztül-kasul Erdélyt, így a leírtak és a fotók kellemes élményeket idéztek fel bennem.
A kiscsőszi szomszédokkal is megvitatták a magvas gondolatokat, majd az új szerzemény a többi évkönyv közé került fel a polcra.
E kiadvány is őrzi a kalendáriumszerkesztés nemes hagyományait. A rend szerint először évfordulókat idéz. Az adott hónapban széljegyzetként népi bölcsességek is megjelennek, így figyelmeztetve a nyájas olvasót az évezredes hagyományok követésére. Novembert írunk, erre a hónapra az Ezer reszkető gyertyavilág fénye kis összeállítás jutott, amiben az erdélyi halottkultuszból kapunk intelmeket.
Talán a régi, napjainkig élő hagyományokról szóló írások kötötték le leginkább a figyelmemet. A Lakodalom a régi Marosszéken című, két évszázada megjelent írás Bólyai Farkas kezét dicséri. Ízesen írja le a vőfély szerepét, akin nagyban múlik, hogy a vendégek milyen szájízzel gondolnak vissza a nagy eseményre. Egykor a falu leggógyisabb férfijai vállalták e szerepet, akiknek nemcsak az esze, de a nyelve is forgott. Manapság már hivatásos vőfélyek vannak, sőt vőfélyversenyeket is rendeznek.
A Székely Kalendárium könyvborítója
Hosszabban elidőztem – stílusosan egy saját míves ládán ülve – a Mi fér egy kelengyés ládába című cikknél. Már a nemes bútor külcsíne is sokat kifejezett, jó kezű asztalos- ládafestők versengtek a megrendelésért. Igazán viszont megtöltése okozott sokszor álmatlan éjszakákat az anyának, aki a lányát ,,tisztesség szerint, illendően akarta kiházasítani.”
Életemet a népzene és a néptánc tölti ki, a Fordulj Kispej Lovam táncegyüttessel többször felléptünk Erdélyben is. A Mentsük meg a magyar népdalt! írás Gálfalvi Gábor nyugdíjas tanár gondolatait osztja meg, és a gyermekkori népdaltanításra ösztönöz. Öt gyermekem nevelésében magam is ezt tartottam fontosnak, s a kiscsőszi gyermekfoglalkozásaink tematikájában is ezt forszírozom.
Kellemes színfoltokat jelent a híres emberek, a székely ,,celebek” megszólaltatása, valamint a paraszti munkák bemutatása – magam is gazdálkodó lévén – szintén érdekelt. A komolyabb írások után a kulináris oldalakon állt meg a tekintetem. A hosszabb fejezetet egy vers vezeti be, s Fülei-Szántó Lajos rigmusát olvasva azon nyomban éhes leszek. Pedig ez még csak a kezdet, következnek a kedvcsináló írások, régi receptek, amiknek egy részét már megkóstoltam. Mielőtt továbblépnék, az igazi zakuszka titkaira is fény derül. Számomra viszont az a titok, hogy Erdély egyik legismertebb étke miért kapott szláv nevet.
Kukoricahántás a Hargita megyei Patakfalván
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Minden kalendárium legolvasottabb része a humor-sarok. Lakatos Demeter verse adja meg a hangot, majd törvényszerűen a székely góbéságok következnek. A viccek néha visszaköszönnek, de lehet rajtuk döcögni. A mezőségi csujogatások viszont visszakanyarítanak a vőfélyes lagzihoz. A gyűjtés már a felfokozott hangulatot adja vissza, s a pajkos sorok egy dekameronba illenek. Egy gyöngyszemet idézek: ,,A legénynek jár a keze/a leánynak legyen esze…” Bizonytalanságban hagyom az Olvasót, hogy vajon van-e a lánynak sütnivalója, mivel a 317. oldalon mindenki megkapja a választ.”
Székely ínyencségek: szilvalekváros fűszeres sült csirkemell
Fotó: Székely Kalendárium
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!