
Kenyérsütés házi sütőkemencében egy székelyföldi faluban
Fotó: Vinczefi László/Székely Kalendárium
Idén is meghozta a posta a Székely Kalendáriumot. A jeles kiadványt ezúttal Kovács Norbert Cimbi, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola elnöke, a kiscsőszi hagyományőrző falu éltetője mutatja be.
2024. december 03., 09:332024. december 03., 09:33
2024. december 03., 09:342024. december 03., 09:34
„Bevallom, az év vége felé egyre kevesebb időm jut könyvet kézbe venni, mégis november végén időt szakítottam a frissen megjelent Székely Kalendárium elolvasására. Többször jártam be keresztül-kasul Erdélyt, így a leírtak és a fotók kellemes élményeket idéztek fel bennem.
A kiscsőszi szomszédokkal is megvitatták a magvas gondolatokat, majd az új szerzemény a többi évkönyv közé került fel a polcra.
E kiadvány is őrzi a kalendáriumszerkesztés nemes hagyományait. A rend szerint először évfordulókat idéz. Az adott hónapban széljegyzetként népi bölcsességek is megjelennek, így figyelmeztetve a nyájas olvasót az évezredes hagyományok követésére. Novembert írunk, erre a hónapra az Ezer reszkető gyertyavilág fénye kis összeállítás jutott, amiben az erdélyi halottkultuszból kapunk intelmeket.
Talán a régi, napjainkig élő hagyományokról szóló írások kötötték le leginkább a figyelmemet. A Lakodalom a régi Marosszéken című, két évszázada megjelent írás Bólyai Farkas kezét dicséri. Ízesen írja le a vőfély szerepét, akin nagyban múlik, hogy a vendégek milyen szájízzel gondolnak vissza a nagy eseményre. Egykor a falu leggógyisabb férfijai vállalták e szerepet, akiknek nemcsak az esze, de a nyelve is forgott. Manapság már hivatásos vőfélyek vannak, sőt vőfélyversenyeket is rendeznek.
A Székely Kalendárium könyvborítója
Hosszabban elidőztem – stílusosan egy saját míves ládán ülve – a Mi fér egy kelengyés ládába című cikknél. Már a nemes bútor külcsíne is sokat kifejezett, jó kezű asztalos- ládafestők versengtek a megrendelésért. Igazán viszont megtöltése okozott sokszor álmatlan éjszakákat az anyának, aki a lányát ,,tisztesség szerint, illendően akarta kiházasítani.”
Életemet a népzene és a néptánc tölti ki, a Fordulj Kispej Lovam táncegyüttessel többször felléptünk Erdélyben is. A Mentsük meg a magyar népdalt! írás Gálfalvi Gábor nyugdíjas tanár gondolatait osztja meg, és a gyermekkori népdaltanításra ösztönöz. Öt gyermekem nevelésében magam is ezt tartottam fontosnak, s a kiscsőszi gyermekfoglalkozásaink tematikájában is ezt forszírozom.
Kellemes színfoltokat jelent a híres emberek, a székely ,,celebek” megszólaltatása, valamint a paraszti munkák bemutatása – magam is gazdálkodó lévén – szintén érdekelt. A komolyabb írások után a kulináris oldalakon állt meg a tekintetem. A hosszabb fejezetet egy vers vezeti be, s Fülei-Szántó Lajos rigmusát olvasva azon nyomban éhes leszek. Pedig ez még csak a kezdet, következnek a kedvcsináló írások, régi receptek, amiknek egy részét már megkóstoltam. Mielőtt továbblépnék, az igazi zakuszka titkaira is fény derül. Számomra viszont az a titok, hogy Erdély egyik legismertebb étke miért kapott szláv nevet.
Kukoricahántás a Hargita megyei Patakfalván
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Minden kalendárium legolvasottabb része a humor-sarok. Lakatos Demeter verse adja meg a hangot, majd törvényszerűen a székely góbéságok következnek. A viccek néha visszaköszönnek, de lehet rajtuk döcögni. A mezőségi csujogatások viszont visszakanyarítanak a vőfélyes lagzihoz. A gyűjtés már a felfokozott hangulatot adja vissza, s a pajkos sorok egy dekameronba illenek. Egy gyöngyszemet idézek: ,,A legénynek jár a keze/a leánynak legyen esze…” Bizonytalanságban hagyom az Olvasót, hogy vajon van-e a lánynak sütnivalója, mivel a 317. oldalon mindenki megkapja a választ.”
Székely ínyencségek: szilvalekváros fűszeres sült csirkemell
Fotó: Székely Kalendárium
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!