
Részlet a Wittner Máriáról készült 217 nap című filmből
Fotó: MTVA
Wittner Mária életútja a szabadságért folytatott küzdelem jelképévé vált. Élete legdrámaibb fejezetét bontja ki Koltay Gábor új, 217 nap című filmje. A Wittner Máriáról készült drámai alkotást október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján, 21:55-től láthatják országos tévépremierben a Dunán.
2025. október 16., 08:432025. október 16., 08:43
Wittner Mária (1937–2022) neve örökre összefonódott az 1956-os forradalommal és az azt követő megtorlással. 1958. július 23-án ítélték el, majd 217 napig raboskodott a siralomházban, ahol több társát is kivégezték. Ezt a borzalmakkal teli időszakot mutatja be a film, amelynek szerkezete kettős: játékfilmes szál és dokumentarista rekonstruálás fut párhuzamosan.
Az István, a király, a Mindszenty – a fehér vértanú és a Honfoglalás című alkotások rendezője ezért jól ismerte a történetet, amelyet a dokumentumfilmben történelmi kutatásokkal és dramatizált jelenetekkel egészített ki.
A 2022-ben 85 éves korában elhunyt Wittner Mária fiatal anyaként 19 évesen csatlakozott a felkelőkhöz a forradalom napjaiban a Magyar Rádió ostroma alatt. Később a Corvin közben sebesülteket látott el. Harcolt a Vajdahunyad utcai csoporttal, november 4-én az Üllői úton sérülést szenvedett – repeszek találták el, a Péterfy Sándor utcai kórházban kezelték. Ausztriába szökött, majd hazatért. Több mint 7 hónapig várt a kivégzésére, végül 1959. február 24-én az ő ítéletét életfogytiglanra módosították. Csak 1970. márciusában, 13 évnyi fogság után szabadult.
A rendszerváltás idején politizált, és aktív szerepet vállalt az 1956-os szervezetekben, országgyűlési képviselőként (2006–2014) is dolgozott. Díjai: Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (1991), Szent István-díj (2006), Emberi Méltóságért díj (2016). A Parlamentben, 2001. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján elmondott beszédében így szólt:
217 nap – Wittner Mária emlékére október 23-án 20:55-kor a Dunán. A film az adást követően még 7 napig megtekinthető a Médiaklikken.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!