Székházavató. A Bihari Református Egyházmegye 59 gyülekezetének az új központja Nagyváradon
Fotó: Makkay József
A Sulyok István utcai egyházi telken, Nagyváradon avatták fel vasárnap késő délután a Bihari Református Egyházmegye új székházát. Az ünnepség a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének, Csűry Istvánnak az igehirdetésével kezdődött. A magyar kormány képviseletében felszólaló Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője úgy fogalmazott: ,,mi közösséget építünk, és ennek az építkezésnek csak kezdete van, vége nincs”.
2022. május 15., 23:482022. május 15., 23:48
2022. május 16., 21:282022. május 16., 21:28
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület legnagyobb egyházmegyéjének, az 59 gyülekezetet számláló Bihari Református Egyházmegyének az új székházát adták át vasárnap délután Nagyváradon, a belvárosi Sulyok István utcában. Az egyházkerület székházának a szomszédságában elkészült korszerű, négyszintes épületetet tavaly a koronavírus-járvány miatt nem lehetett az egyházmegye gyülekezeteinek küldötteivel közösen felavatni, ezért az ünnepséget idén május 15-re tűzték ki.
Fotó: Makkay József
Az eseményen az egyházmegyei székház építését támogató magyar kormányt a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Brendus Réka és munkatársa, Juhos Rózsa képviselte, Magyarország Kolozsvári Főkunzulátusa részéről pedig Demeter Stefánia Katalin konzul vett részt. Az ünnepségen jelen volt Cseke Attila fejlesztési miniszter és Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke is.
Fotó: Makkay József
A székházavató ünnepség a Nagyvárad-Újvárosi református templomban hálaadó istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke.
Fotó: Makkay József
Mint fogalmazott, nem virtuális egyházat kell építeni, hanem tevőlegeset: ,,aktív egyháztagokra, testvérekre van szükségünk, akikkel közös jövőben gondolkodunk”. A püspök szerint napjainkban sok embernek nem tetszik az aktív egyház, nem szeretik, ha a keresztyének hallatják hangjukat, és megfogalmazzák véleményüket. Ennek ellenére az egyháznak fel kell vállalnia azokat a hagyományos keresztyén értékeket, amelyek sok ember számára már nem népszerűek.
Fotó: Makkay József
A templomi ünnepség keretében Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője köszöntötte az egyházmegye gyülekezeteinek küldöttségeiből álló népes közönséget. Beszédét ezekkel a szavakkal indította:
és hála Istennek, nem is szükséges. Hiszen a hála alapvetően nem egy épület megszületését vagy megújulását kíséri, hanem magát az alkotást, magát az építést” – fogalmazott az erdélyi származású budapesti kormánypolitikus.
Fotó: Makkay József
Brendus a közösségépítés fontosságát hangsúlyozta: ,,Bár most falakat, ajtókat, ablakokat és tetőt látunk, valójában mi nem csupán ennyit építettünk, mert amit építünk, azt nem fejeztük be. Mi közösséget építünk, és ezen építkezésnek csak kezdete van, vége nincs. Nemzedékek adják egymásnak a téglákat, hogy egyre erősebbet, egyre tartósabbat, egyre értékesebbet teremtsünk”.
Megfogalmazása szerint közösséget építeni sokkal fáradságosabb, ezzel szemben viszont sokkal nemesebb feladat. Az egyház, a közélet a közösség építésére vállalkozott, és mindkettő hozzáteszi önmagából azt, amitől a szülőföld a közösség otthonává válik: a hitet és az összetartozás érzését.
Fotó: Makkay József
A politikus szerint
Azt is, hogy mindig lenniük kell újabb és újabb Bethlen Gáboroknak és Széchenyi Istvánoknak, akik majd tovább építenek.
A templomi ünnepség keretében az egyházmegye gyülekezeteinek képviselői, az egyházmegyei székház építésének támogatói, tervezői és kivitelezői emléklapot és ajándékot vehettek át Dénes István Lukács esperestől és Garnai Sándor főgondnoktól.
Fotó: Makkay József
A templomi ünnepséget követően a népes gyülekezet átvonult a Sulyok István utcai tágas egyházi telekre. Az egyházkerület székháza mellett korábban már felépült a Református Csillagocska Bölcsőde.
Az egyházmegyei székház építésének történetéről, illetve az új központtal kapcsolatos tervekről Dénes István Lukács beszélt, a hallgatóságot üdvözölte Cseke Attila miniszter is. A szalagvágást követően az ünnepségen részt vevők végigjárták az új épület helyiségeit, a rendezvényt szeretetvendégség követte.
Fotó: Makkay József
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!