
Székházavató. A Bihari Református Egyházmegye 59 gyülekezetének az új központja Nagyváradon
Fotó: Makkay József
A Sulyok István utcai egyházi telken, Nagyváradon avatták fel vasárnap késő délután a Bihari Református Egyházmegye új székházát. Az ünnepség a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének, Csűry Istvánnak az igehirdetésével kezdődött. A magyar kormány képviseletében felszólaló Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője úgy fogalmazott: ,,mi közösséget építünk, és ennek az építkezésnek csak kezdete van, vége nincs”.
2022. május 15., 23:482022. május 15., 23:48
2022. május 16., 21:282022. május 16., 21:28
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület legnagyobb egyházmegyéjének, az 59 gyülekezetet számláló Bihari Református Egyházmegyének az új székházát adták át vasárnap délután Nagyváradon, a belvárosi Sulyok István utcában. Az egyházkerület székházának a szomszédságában elkészült korszerű, négyszintes épületetet tavaly a koronavírus-járvány miatt nem lehetett az egyházmegye gyülekezeteinek küldötteivel közösen felavatni, ezért az ünnepséget idén május 15-re tűzték ki.
Fotó: Makkay József
Az eseményen az egyházmegyei székház építését támogató magyar kormányt a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Brendus Réka és munkatársa, Juhos Rózsa képviselte, Magyarország Kolozsvári Főkunzulátusa részéről pedig Demeter Stefánia Katalin konzul vett részt. Az ünnepségen jelen volt Cseke Attila fejlesztési miniszter és Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke is.
Fotó: Makkay József
A székházavató ünnepség a Nagyvárad-Újvárosi református templomban hálaadó istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke.
Fotó: Makkay József
Mint fogalmazott, nem virtuális egyházat kell építeni, hanem tevőlegeset: ,,aktív egyháztagokra, testvérekre van szükségünk, akikkel közös jövőben gondolkodunk”. A püspök szerint napjainkban sok embernek nem tetszik az aktív egyház, nem szeretik, ha a keresztyének hallatják hangjukat, és megfogalmazzák véleményüket. Ennek ellenére az egyháznak fel kell vállalnia azokat a hagyományos keresztyén értékeket, amelyek sok ember számára már nem népszerűek.
Fotó: Makkay József
A templomi ünnepség keretében Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője köszöntötte az egyházmegye gyülekezeteinek küldöttségeiből álló népes közönséget. Beszédét ezekkel a szavakkal indította:
és hála Istennek, nem is szükséges. Hiszen a hála alapvetően nem egy épület megszületését vagy megújulását kíséri, hanem magát az alkotást, magát az építést” – fogalmazott az erdélyi származású budapesti kormánypolitikus.
Fotó: Makkay József
Brendus a közösségépítés fontosságát hangsúlyozta: ,,Bár most falakat, ajtókat, ablakokat és tetőt látunk, valójában mi nem csupán ennyit építettünk, mert amit építünk, azt nem fejeztük be. Mi közösséget építünk, és ezen építkezésnek csak kezdete van, vége nincs. Nemzedékek adják egymásnak a téglákat, hogy egyre erősebbet, egyre tartósabbat, egyre értékesebbet teremtsünk”.
Megfogalmazása szerint közösséget építeni sokkal fáradságosabb, ezzel szemben viszont sokkal nemesebb feladat. Az egyház, a közélet a közösség építésére vállalkozott, és mindkettő hozzáteszi önmagából azt, amitől a szülőföld a közösség otthonává válik: a hitet és az összetartozás érzését.
Fotó: Makkay József
A politikus szerint
Azt is, hogy mindig lenniük kell újabb és újabb Bethlen Gáboroknak és Széchenyi Istvánoknak, akik majd tovább építenek.
A templomi ünnepség keretében az egyházmegye gyülekezeteinek képviselői, az egyházmegyei székház építésének támogatói, tervezői és kivitelezői emléklapot és ajándékot vehettek át Dénes István Lukács esperestől és Garnai Sándor főgondnoktól.
Fotó: Makkay József
A templomi ünnepséget követően a népes gyülekezet átvonult a Sulyok István utcai tágas egyházi telekre. Az egyházkerület székháza mellett korábban már felépült a Református Csillagocska Bölcsőde.
Az egyházmegyei székház építésének történetéről, illetve az új központtal kapcsolatos tervekről Dénes István Lukács beszélt, a hallgatóságot üdvözölte Cseke Attila miniszter is. A szalagvágást követően az ünnepségen részt vevők végigjárták az új épület helyiségeit, a rendezvényt szeretetvendégség követte.
Fotó: Makkay József
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!