Sürgős reformokra lenne szükség, de a legtöbb kormány nem akar ujjat húzni a nyugdíjasokkal
Fotó: Orbán Orsolya
Saját súlyuk alatt omlanak össze az európai nyugdíjrendszerek – kongatták meg a vészharangot nemrég gazdasági elemzők. A demográfiai kihívások és a költségvetési kiadások korlátozásának szükségessége között vergődő, szerény gazdasági növekedéssel rendelkező EU-tagállamok kormányai látják ugyan, hogy a nyugdíjrendszerek sürgős reformjára van szükség, a probléma azonban az, hogy a politikai kockázatok miatt egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben. Sok helyen nem is lépnek, és olyanra is volt példa, ahol visszakozni kényszerültek. A Hotnews portál által minap közölt átfogó, több uniós tagállam helyzetét górcső alá vevő elemzés Hollandiát említi az egyetlen pozitív példaként, ahol nagyszabású reformba kezdtek, miközben a legtöbb európai országban a politikai gyengeség, a pártpolitikai reakciók és a széttagolt parlamentek gátolják az erőfeszítéseket.
2025. december 10., 07:312025. december 10., 07:31
2025. december 10., 09:332025. december 10., 09:33
A nyugdíjrendszer egyik legfontosabb problémája, hogy az Európai Unió összes nagy országában – Dánia és Hollandia kivételével – a magánnyugdíj-megtakarítások a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva továbbra is elenyésző mértékűek, ez pedig egyértelműen azt mutatja, hogy az európai nyugdíj-megtakarítási eszközök érdemi integrációja csak akkor lesz lehetséges, ha több EU-ország tesz közös erőfeszítéseket ebben az irányban – figyelmeztetett a Bruegel Intézet, ami egy közgazdászokból álló think tank (agytröszt – szakértői csoport).
Meglátásuk szerint ugyanakkor még abban az esetben is
Az EU korábbi kísérlete egy határokon átnyúló, páneurópai személyes nyugdíjtermék (PEPP) létrehozására és népszerűsítésére alig járult hozzá a magánnyugdíj-megtakarítások növekedéséhez az Európai Unióban. „Ha az EU vezetői több magánnyugdíj-megtakarítást akarnak, akkor először a nemzeti nyugdíjrendszereiket kell megreformálniuk” – hangsúlyozták a Bruegel Intézet szakértői a Hotnews.ro portál elemzésében ismertetett állásfoglalásukban.
Hollandia Európa egyik legátfogóbb és legmélyrehatóbb nyugdíjreformját hajtotta végre: a Future Pensions Act című jogszabály még 2023. július 1-jén lépett hatályba – szögezi le az elemzés, emlékeztetve, hogy a reform keretében a foglalkoztatási nyugdíjrendszer (II. pillér) fokozatosan átáll a meghatározott összegű nyugdíjakról a meghatározott hozzájárulású nyugdíjakra. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjpénztárak már nem ígérnek fix összeget nyugdíjazáskor, hanem minden személynek lesz egy egyéni nyugdíjszámlája/alapja, amelyben a hozzájárulások és a befektetési hozamok felhalmozódnak.
Az átállásnak 2028. január 1-jéig kell befejeződnie.
Miért volt szükség nyugdíjreformra Hollandiában?
A régi rendszer fix nyugdíjakat ígért, de ezeket az ígéreteket a népesség elöregedése és az alacsonyabb hozamok miatt nehéz volt betartani – a hollandok ugyanis egyre tovább élnek, egyre kevesebb a munkavállaló és egyre több a nyugdíjas, a költségek pedig folyamatosan emelkednek. Az ígéretek szerint az új rendszer fenntarthatóbbá teszi a nyugdíjakat, mert a juttatásokat a tényleges befizetésekhez és a befektetések teljesítményéhez köti.
A franciák ugyan szintén nekifutottak egy átfogó reformnak, de végül – társadalmi nyomásra – kénytelenek voltak visszavonulót fújni: Sébastien Lecorni kormánya kénytelen volt elhalasztani az EU-ban az egyik legalacsonyabb, jelenleg 62 éves nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó tervét.
Hasonló kezdeményezések a nyugdíjkorhatár emelésére vagy a juttatások csökkentésére kudarcot vallottak, vagy akár törlésre is kerültek olyan országokban is, mint például Németországban, Spanyolországban és Olaszországban – emlékeztet az elemzés.
A Reuters hírügynökség szerint az ok egyszerű:
Egy tanulmány, amely az EU-ban 2006 és 2015 között végrehajtott, főbb nyugdíjreformokat elemezte, megállapította, hogy a kormányok általában csak akkor hajlandók felülvizsgálni nyugdíjrendszereiket, ha piaci nyomás nehezedik rájuk.
Az ilyen reformok mögött meghúzódó érzelmi terhek jeleként Elsa Fornero, Olaszország akkori munkaügyi minisztere 2011-ben sírva fakadt, amikor emelte a minimális nyugdíjkorhatárt és megszüntette az éves inflációhoz indexált nyugdíjkiigazításokat.
Ma azt mondja, hogy nem volt más választása, mivel az olasz állampapírok hozamának hirtelen csökkenése nehéz helyzetbe hozta.
„Ez olyan, mintha egy tűzoltótól kérdeznék, hogy sajnálja-e, hogy a tűzoltáshoz használt vízzel megrongált valamit. Nem azért hajtottuk végre a reformot, hogy bárkit is megbüntessünk, hanem azért, mert a pénzügyi világ, amelytől Olaszország függött, komoly és azonnali reformokat akart látni” – mondta.
Olaszország és Spanyolország felfüggesztette vagy részben enyhítette nyugdíjreformját – emlékeztet a Reuters. Még Portugália és Görögország is, amelyek a nemzetközi hitelezők által előírt mentőcsomag részeként csökkentették a nyugdíjakat, azóta növelték a juttatásokat, és további emeléseket fontolgatnak.
João Silva, a European Youth Parliament civil szervezet nyugdíjakról szóló jelentésének szerzője szerint ez elkerülhetetlen volt, mert nem sikerült konszenzust elérni a politikai és gazdasági „képletről”.
A reform lendülete Németországban, Írországban és az Egyesült Királyságban is gyengült, a kormányok ugyanis „nem mertek változtatni a nyugdíjemelések kiszámításának nagylelkű mechanizmusán”.
Eközben Olaszországban a Meloni-kormány nemrég bevezette a Cota 103 rendszert, amely lehetővé teszi a nyugdíjasok számára, hogy 62 évesen nyugdíjba vonuljanak, feltéve, hogy 41 évnyi járulékot fizettek be. Az emelkedő várható élettartamra alapozva a hosszú távú cél a 67 éves nyugdíjkorhatár. Ha azonban nem sikerül a várható élettartamhoz kötni a nyugdíjazást, vagy a kitétel alkalmazását felfüggesztik, akkor az elemzői vélekedések szerint ez jelentős költségvetési terhet jelent majd.
Egy független becslés szerint a nyugdíjkiadások 2040-ig évente a GDP 0,4 százalékával növekednek majd.
ami azt jelenti, hogy azok, akik elérték a 67 éves törvényes nyugdíjkorhatárt, és úgy döntenek, hogy tovább dolgoznak, 2000 euróig terjedő összeget kereshetnek adómentesen.
A cél kettős: a tapasztalt munkavállalók munkaerőpiacon tartása a munkaerőhiány kezelése érdekében, valamint a korai nyugdíjazások által gyakorolt nyomás csökkentése.
Az idősebbek számára nyújtott ösztönzők mellett a német koalíciós kormány (CDU/CSU – SPD) által támogatott új reformcsomag a jelenlegi nyugdíj/jövedelem arányt 48 százalékon tartja 2031-ig, vagyis a nyugdíj a fizetés kevesebb, mint fele.
A kormánykoalíció egy jelentős frakciója, a CDU/CSU ifjúsági szárnya (Junge Union) azonban hevesen ellenzi a csomagot, mivel úgy véli, hogy az aránytalan terhet ró a fiatalabb generációkra, és nem biztosítja a hosszú távú fenntarthatóságot.
Nemcsak nálunk, a nagy európai gazdaságokban is bajban van a nyugdíjrendszer
Fotó: Orbán Orsolya
Csehországban a törvényes nyugdíjkorhatár már eddig is évente két hónappal emelkedett, és 2030-ra 65 évre nő. 2030 után lassabb ütemben, de évente egy hónappal nő tovább a nyugdíjkorhatár, 2056-ra pedig eléri a 67 évet. Ugyanakkor egyesek számára enyhítették a jogosultsági feltételeket, és új, a nehéz és veszélyes munkát végzőknek szóló korai nyugdíjazási rendszer lépett életbe.
Szlovénia 2025 szeptemberében döntött úgy, hogy két évvel emeli a korhatárt; a törvényes nyugdíjkorhatár 65 évről 67 évre nő, amennyiben minimum 15 évnyi járulékfizetéssel rendelkeznek. Ha legalább 40 évnyi járulékfizetéssel rendelkeznek, akkor 62 éves kortól nyugdíjba lehet vonulni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember első hetében jórészt napos, késő nyárias időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet előrejelzése szerint a hét közepén még 26–27 Celsius-fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek, szombattól azonban ismét erőteljes felmelegedés kezdődik.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!