Augusztus 20-án robbanóanyaggal felszerelt tengeri drón úszott be Románia exkluzív gazdasági övezetébe, megközelítve a Neptun Deep gázlelőhely platformját
Fotó: Fotók: Radu Miruță / Facebook
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás. A nagyszabású energetikai projekt előrehaladtával egyre súlyosabb fenyegetéssel kell számolni az orosz–ukrán háború miatt, és úgy tűnik, Románia önerőből nem képes szavatolni a Neptun Deep lelőhely, valamint kiaknázásának biztonságát.
2026. augusztus 24., 08:022026. augusztus 24., 08:02
Jóformán nem telik el nap anélkül, hogy ne jegyezzenek valamilyen drónincidenst Románia keleti megyéiben vagy tengeri felségvizein. Vasárnap reggel orosz gyártmányú, Gerbera típusú drón maradványaira bukkantak Costinești üdülőtelep partjainál, majd este ugyanilyen légi jármű darabjai úsztak a vízben a Fekete-tenger és a Duna-delta közötti homoknyelven fekvő Gura Portiței település közelében.
Szombaton ugyancsak robbanóanyagot tartalmazó, de már ukrán gyártmányú drón úszott a tuzlai partszakasz közelében, ezt is irányított robbantással ártalmatlanította a haditengerészet robbanóanyag-mentesítésre szakosodott (EOD) harci búváregysége.
Az elmúlt időszak legsúlyosabb incidense augusztus 20-án, csütörtökön történt, amikor a román légierő F-16-os harci repülőgépe megsemmisített egy robbanótöltettel felszerelt tengeri drónt, amely néhány száz méterre megközelítette a Románia exkluzív gazdasági övezetében található Neptun Deep gázmező egyik platformját. A drónt a vadászgép megsemmisítette (fenti videónk).
Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy a szomszédban több mint négy éve dúló háború nem elhanyagolható fenyegetést jelent elsősorban az ország keleti megyéiben élő polgárokra, de a legnagyobb romániai energetikai beruházásra is. Még akkor is, ha a bukaresti védelmi minisztérium azzal igyekszik nyugtatni a lakosságot, hogy nincs fokozott kockázatnak kitéve a berepülő vagy beúszó drónok miatt.
Mégis volt robbanószer azon a tengeri drónon, amelyet egy román F-16-os vadászgép csütörtökön semmisített meg a Fekete-tengeren, a Neptun Deep gázmező fúrótornya közelében.
A Fekete-tengerben található Neptun Deep gázmező kitermelését a tervek szerint 2027-ben kezdi meg a 70 százalékban román állami tulajdonban levő Romgaz az osztrák OMV Petrommal közösen. (Utóbbi társaságban a román kormány mintegy 21 százalékos részvénycsomaggal rendelkezik). Az onnan kitermelhető gáz mennyiségét 100 milliárd köbméterre becsülik, az éves kitermelés mintegy 8 milliárd köbméter lesz. Az OMV és a Romgaz 2023-ban hagyta jóvá a földgázmező kiaknázásának elindításához szükséges, 4 milliárd euróra rúgó beruházást.
Július második felében pedig befejezték a kitermeléshez szükséges platform telepítését, ami azt jelenti, hogy felszerelték és rögzítették a tengerfenéken a tartószerkezetet. (A létesítmény teljes magassága 225 méter, tömege pedig két Eiffel-toronynak megfelelő, 16 500 tonna). A munkálatok a következő hónapokban a platformot a parttal összekötő vezeték csatlakozásainak kiépítésével folytatódnak, majd a berendezések tesztelésével zárulnak, hogy a földgáz kitermelése jövőre megkezdődhessen.
A fekete-tengeri gázkitermelés az Európai Unió legnagyobb földgáztermelőjévé teszi Romániát, nem véletlen, hogy az ország stratégiai energetikai beruházásként, nemzetbiztonsági kérdésként tekint a projektre. A bukaresti kormány arra számít, hogy a Neptun Deep kitermelése a belföldi kínálat jelentős növekedésével, valamint az energiahordozó nagypiaci árának csökkenésével jár majd. Éppen ezért az Ilie Bolojan vezette kabinet az év elején úgy döntött, hogy a háztartási fogyasztók és a hőerőművek számára egy évvel, 2027 áprilisáig meghosszabbítja a földgáz árplafonját. Ugyanakkor a hatóságok arra építenek, hogy az óriási földgázmennyiség
A román védelmi tárca statisztikáiból kiderül, hogy a korábbi évekhez képest idén megnőtt a drónincidensek száma az országban
Fotó: Facebook/Radu Miruță
A projekthez tehát óriási remények fűződnek, viszont kétségek merülnek fel a gázmező zökkenőmentes kiaknázásának biztosításával kapcsolatban. Mégpedig az orosz–ukrán háború miatt, amelynek szele az elmúlt hetekben minden eddiginél hevesebben megcsapta a térségbeli elhelyezkedése miatt a fegyveres konfliktusnak fokozottan kitett Romániát.
Miközben korábban csak dróndarabokat találtak az ország keleti, Ukrajnával határos megyéiben és a Duna-deltában, ebben az évben több mint félszáz alkalommal hatoltak be Románia légterébe pilóta nélküli légi járművek. Ezek egyike, egy robbanóanyaggal felszerelt, Geran 2 típusú drón május végén tömbházba csapódott Galac városában, majd felrobbant, a detonáció következtében egy anya és 14 éves fia megsérült. Június 5-én az ukrán haditengerészet elveszítette az irányítást négy tengeri drón fölött, ezek egyike behatolt Konstanca kikötőjébe, ahol felrobbant.
Az incidens miatt feszültté vált az ukrán–román viszony: Bukarest felrótta a kijevi hatóságoknak, hogy nem tájékoztatták időben a román partok felé igyekvő drónokról, ugyanakkor román szakértők szerint irányítás nélkül a jármű nem juthatott volna be a kikötő ama részébe, ahol végül időzített önmegsemmisítésre felrobbant; emögött a románok és az ukránok egyformán az orosz hadsereg szabotázsakcióját sejtik.
Az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország 121 légitámadást intézett a Románia közvetlen közelében lévő, a Duna-deltában található ukrán folyami kikötők ellen – derül ki a román védelmi tárca vasárnap nyilvánosságra hozott összesítéséből. Pilóta nélküli járművek eddig 42 alkalommal hatoltak be Románia légterébe, ebből idén huszonnégyszer. A román légierő harci repülőgépei 4 berepülő drónt lőttek le, míg 66 járművet vagy maradványait azonosították. A statisztikákból kiderül, hogy a korábbi évekhez képest idén megnőtt a drónincidensek száma.
Ugyancsak súlyos incidens történt július 21-én, amikor Románia kizárólagos gazdasági övezetében, 20 mérföldnyire a parttól cseppfolyósított gázt szállító, libériai zászló alatt közlekedő tartályhajót ért támadás. Egy tengerész két nappal később a kórházban életét vesztette, a propán részben kiégett, a román hatóságok pedig még nem állapították ugyan meg a drón eredetét, ám közölték, hogy a támadás az Oroszország által Ukrajna ellen indított „illegális, agresszív háborúval hozható összefüggésbe”. Ezt követően, július 24–26. között három orosz drón lépett be jogosulatlanul Románia légterébe, amelyeket a román hadsereg lelőtt; ez volt az első alkalom az ukrajnai katonai konfliktus kirobbanása óta, hogy a légierő vadászgépei megsemmisítették az ország légterébe behatoló légi járműveket.
A Neptun Deep gázmező fokozottan kitett a háborús fenyegetésnek, mivel a román kizárólagos gazdasági övezet keleti szélén, a nyílt vizek szomszédságában található. Gheorghiță Vlad vezérkari főnök már hónapokkal ezelőtt megkongatta a vészharangot, hogy a Romániához tartozó fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezetre nem terjed ki a NATO 5. cikkelyének védőernyője, ezért Bukarestnek kell gondoskodnia a tenger alatti energetikai és távközlési vezetékek vagy a Neptun Deep védelméről.
Amerika nagyobb védelmet nyújthatott volna?
A közelmúlt drónincidensei fényében beigazolódtak a katonai vezető megállapításai, miszerint fennáll annak a kockázata, hogy orosz vagy ukrán repülőgépek vagy hajók behatolása veszélyezteti az Európai Unió legnagyobb gáztartalékának kiaknázását. Minderre amúgy Nicușor Dan államfő többször is felhívta az EU és a NATO vezetőinek figyelmét, szorgalmazva a katonai szövetség jelenlétének, a légi és tengeri drónok elleni képességeinek megerősítését Romániában, mindenekelőtt a kiemelten fontos infrastruktúra és stratégiai energiaprojektek, különösen a Neptun Deep védelmére tekintettel. Nem véletlen, hogy Bukarestben egyre elterjedtebb az a vélekedés, miszerint évekkel ezelőtt kár volt „elüldözni” az országból a befektetők számára kedvezőtlen korábbi offshore-szabályozással a gázmező kiaknázását tervező Exxon Mobile-t. Az amerikai társaság jelenléte ugyanis sokkal nagyobb biztonsági garanciát nyújtana, hiszen Washington Moszkvára is nyomást gyakorolt volna energetikai-gazdasági érdeke megóvása érdekében.
Románia lehetőségeit korlátozza az is, hogy haditengerészete egyáltalán nem nevezhető acélosnak, nincsenek harci képességekkel is rendelkező hadihajói, flottája csak járőrözésre és aknamentesítésre alkalmas. A korábbi években Nagy-Britanniától vásárolt két hajó aknaszedésre, míg az idén júniusban Törökország által leszállított korvett felderítésre, kutató- és mentőakciókra, terrorizmus elleni műveletekre, járőrözésre, valamint speciális tengeri műveletekre alkalmas, csak ezután szerelik fel légelhárító rakétákkal és torpedókkal.
Fotó: Radu Miruță/Facebook
A német Rheinmetall a SAFE-hitelprogram keretében két tengeri járőrhajót és két búvártámogató hajót fog legyártani a haditengerészetnek összesen 920 millió euróért, ebből 170 millió eurót tesznek ki a harcászati eszközök, a hadihajók azonban csak 2030-ban lesznek bevethetőek. Romániának addig is sürgősen megoldásokat kell találnia a tengeri energetikai infrastruktúra, a kizárólagos gazdasági övezet állandó katonai védelmére, csakis ezzel szavatolható a jövő évben kezdődő gázkitermelés biztonságos működtetése. Egyértelmű ugyanis, hogy a haditengerészet korszerűsítésével, a katonai eszközökre fordított költségek növelésével – tehát a megelőzéssel – járó kiadások sokkal kisebbek, mint a 100 milliárd köbméteres gázmező elleni esetleges támadással járó következmények mértéke.
A román hadsereg módosítja a már hadrendben lévő katonai rendszerek szoftverét annak érdekében, hogy összekapcsolhassa azokat egymással, és javítsa a drónok észlelési és elfogási képességét – jelentette be hétfőn Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!