Az iszlamizmusról szóló brüsszeli tanácskozáson az előadók személyes példákon keresztül mutatták be az integráció lehetőségét
Fotó: Krivánszky Miklós
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus, az identitásválság és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szélsőséges ideológiák elleni fellépés kulcsa az oktatás, a kritikai gondolkodás és a társadalmi integráció erősítése.
2026. június 11., 21:172026. június 11., 21:17
2026. június 11., 21:272026. június 11., 21:27
Tomáš Zdechovský cseh EP-képviselő meghívásának köszönhetően zártkörű eszmecserére került sor számos európai parlamenti képviselő és Maqsoud Kruse, az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszteri megbízottja között, aki a szélsőségesség és a terrorizmus elleni küzdelemért felel.
A megbízott Európa egyik legsürgetőbb kihívására hívta fel a figyelmet, amely véleménye szerint nem csupán külső fenyegetés, hanem az európai társadalmakon belül jelen lévő, megoldásra váró problémakör.
Előadásában többek között három jelenség jelentőségét emelte ki:
A biztonsági kockázatok nemcsak Európát érintik, hanem jellegükből adódóan magában az iszlám világban is komoly figyelmet érdemelnek, hiszen a fundamentalista csoportosulások a muszlim közösségekre is veszélyt jelentenek.
Az Oszmán Birodalom bukását és a kalifátus megszűnését követően a muszlim társadalmak az önmeghatározás időszakába léptek. A 20. század eleji modernizáció és a nemzetállamok kialakulása során össze kellett hangolni a vallási hagyományokat az új társadalmi és politikai keretekkel. Az elmúlt száz év eseményei nem zárták le ezt a folyamatot, ugyanakkor a 21. század technológiai forradalma hatalmas fejlődést hozott ezekben a társadalmakban anélkül, hogy a vallási sokszínűség minden esetben kellően alkalmazkodott volna a megváltozott környezethez.
A megbeszélésen az is elhangzott, hogy a népmozgások következtében Európa lakosságának egy része az iszlám világból érkezett, illetve sokan többgenerációs, heterogén muszlim hátterű európaiak. Identitásuk részben származási országukhoz, részben szülőföldjükhöz kötődik. Amennyiben ez nem egyensúlyi helyzetet eredményez, hanem identitásválságot idéz elő, az a szélsőségesség táptalajává válhat, amelyben különféle vallási fanatizmusok bontakozhatnak ki.
Az apai ágon német származású előadó saját életútján keresztül szemléltette a beilleszkedés és az elfogadás lehetőségeit. Hangsúlyozta, hogy
Hazája tapasztalatai szerint a fiatalokat célzó ideológiai szélsőségekkel szemben az oktatás jelenti a leghatékonyabb védelmet. Az egyéni döntések meghozatalához nélkülözhetetlen a kritikai gondolkodás fejlesztése, amelyet a fiatalok körében alapvető követelménynek tartanak.
A fiatalok számára választási lehetőséget kell biztosítani: egy élhető modernitást, amelyben a hagyományoknak is helyük van, és amely lehetővé teszi számukra, hogy részt vegyenek saját jövőjük alakításában. Véleménye szerint az európai társadalmak hasonló kihívásokkal néznek szembe, ezért a kölcsönösség és az együttműködés elengedhetetlen.
Lukas Mandl osztrák EP-képviselő meglátása szerint az iszlamizmus első áldozatai maguk az európai muszlimok, éppen európai identitásuk miatt. Ennek megerősítése és elmélyítése ezért kiemelt feladat. Maqsoud Kruse válaszában kifejtette, hogy az érzelmi érzékenység érzelmi válaszokat igényel. A radikális propaganda által felvetett kérdésre – „Ki vagyok én?” – a válasz szerinte az, hogy „Ki akarsz lenni?”. Az európai társadalmakban ugyanis adott a lehetőség az önmegvalósításra.
A francia Malika Sorel EP-képviselő, akinek nagyszülei algériai bevándorlók voltak, rendkívül komoly problémának és kihívásnak nevezte a kialakult helyzetet, amellyel hosszú ideje foglalkozik. Véleménye szerint Európa elkésett a válaszokkal, és a Muszlim Testvériség beágyazottsága túlságosan mély. Ez szerinte fokozza a társadalmi feszültségeket és ellenszenvet vált ki. Példaként említette a hidzsáb viselésének egyes közösségekben tapasztalható kényszerét. Felvetette Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerepét is, amelyet megkérdőjelezhetőnek tart. Maqsoud Kruse szerint egy eszmerendszert csak egy jobb eszmerendszerrel lehet legyőzni, és ez a szélsőségesség elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze.
A megbízott szerint az Egyesült Arab Emírségek álláspontja egyértelmű: vagy a félelem kultúrájában élünk tovább, vagy fellépünk az iráni „halálkultúra” ellen, és az élet kultúráját választjuk az egész régió számára. Úgy véli, hogy az Emírségek modernizációs törekvései hozzájárulhatnak a békés együttélés megerősítéséhez.
„Az apám szeretetből lett muszlim, hogy el tudja venni az anyámat feleségül, nem a fundamentalista gyűlölködés vezette az iszlámhoz” – fogalmazott végszóként.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Az olasz belügyminisztérium terrorizmusellenes biztonsági intézkedések bevezetéséről döntött hétfő este a vasúti hálózaton egymást követő szabotázsakciók miatt, amelyeket anarchista, antifacsoportok vállaltak magukra. korábban írtuk
Terrorizmusellenes biztonsági intézkedések Olaszországban
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
A nyárias meleg még kitart szerdán Erdélyben, ám a hét második felétől fokozatos lehűlés kezdődik. A hét közepéig tartó kánikulai meleget hétvégére záporok, zivatarok válthatják fel, vasárnap pedig kiadósabb csapadék is érkezhet.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!