Kolozsváron a helyi Oves Enterprise és az ukrán Edrone együttműködése keretében indulhat be a dróngyártás
Fotó: Edrone/Facebook
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás. Románia nem az egyedüli, amely szorosabbra fűzi kapcsolatát a háború során drónnagyhatalommá vált Ukrajnával, a földrajzi közelség miatt azonban a katonai együttműködésnek sokkal nagyobb jelentősége és kockázata van, utóbbival a kolozsvári dróngyártás okán is számolni kell.
2026. július 31., 18:552026. július 31., 18:55
Sokan felkapták a fejüket a napokban bejelentett hírre, miszerint Kolozsváron fog katonai drónokat előállítani egy helyi és egy ukrán cég. Az Oves Enterprise és az Edrone együttműködéséről van szó, amelynek keretében a kincses városban nyitnak gyártóegységet. A dróngyártás során felhasználják az Oves által fejlesztett Nemesis AI technológiát és az ukrán vállalatnak a gyakorlatban tesztelt tapasztalatait.
A két társaság ismertetése szerint a Kolozsváron gyártott drónok képesek lesznek a célpontok azonosítására, követésére, bemérésére és automatikus megsemmisítésére, miközben folyamatos helyzetelemzést is végeznek. Az Oves Enterprise közölte, a mesterséges intelligencia integrálásával csökken a reakcióidő, nő a találati pontosság, a rendszerek pedig teljesen megfelelnek a modern hadviselés követelményeinek.
A 2015-ben alapított OVES Enterprise kolozsvári szoftverfejlesztő vállalat a védelmi technológiák és a mesterséges intelligencia területén rendelkezik magas szintű szakértelemmel. A Németországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Arab Emírségekben, az Egyesült Államokban és Norvégiában kirendeltséggel rendelkező cég több mint 200 alkalmazottat foglalkoztat, piaci értékét közel 300 millió euróra taksálják. A vállalat értékét elsősorban a saját fejlesztésű Nemesis AI mesterségesintelligencia-platform adja: az OVES Enterprise stratégiai partnerséget kötött az amerikai MSI Defense Solutions vállalattal, amelynek keretében a Nemesis AI-t integrálták az EAGLS drón- és rakétaelhárító rendszerekbe, amelyeket az Egyesült Államok hadserege már alkalmaz a Közel-Keleten. Ezen túlmenően a kolozsvári cég másik nagy fejlesztése a Sahara Autonomous System, Románia első, magánvállalat által fejlesztett cirkálórakétája.
A két vállalat első körben havi mintegy ezer darabos gyártási kapacitással számol, kezdetben körülbelül 30 alkalmazottal. Középtávon a kapacitást havi 10-15 ezer darabra növelnék, a megrendelésektől és a védelmi programok igényeitől függően.
Viktor Yevpak, az ukrán, valamint Mihai Filip, a kolozsvári cég vezérigazgatója a közös dróngyártásról kötött megállapodás szentesítését üdvözli
Fotó: Edrone/Facebook
A kolozsvári IT-cég és a több mint négy éve hadban álló Ukrajna egyik legnagyobb dróngyártójának partnersége egyáltalán nem meglepő, szervesen illeszkedik a Bukarest és Kijev között az elmúlt hónapokban szorosabbra fűzött együttműködésbe. A román–ukrán kapcsolatok szintet léptek a két ország közötti stratégiai partnerségi nyilatkozat idén márciusban történt szentesítésével.
Az Oroszország által 2022-ben kirobbantott háború során Románia eddig is hathatósan segítette északi szomszédját, és ez a támogatás többek között fegyverszállítmányokra is kiterjedt. Bár a bukaresti hatóságok soha nem erősítették meg hivatalosan, és nem számoltak be róla tételesen, az ENSZ Comtrade adatbázisa rávilágít, hogy Románia 2023-ban 1 milliárd, 2024-ben 715,9 millió euró értékben exportált fegyvereket, lőszereket, katonai felszereléseket Ukrajnának. (Nicușor Dan nemrég is azt hangoztatta: nemzetbiztonsági érdekekből is üdvösebb, ha a román hatóságok nem oldják fel az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás mibenlétének titkosságát). Bukarest ezen kívül – Washington kérésére – átengedett egy Patriot rakétaelhárító rendszert is Ukrajnának.
A stratégiai partnerség legfontosabb fejezete a haditechnikai eszközök közös gyártására vonatkozik. Dan és Zelenszkij már a tavasszal megegyezett abban, hogy a két ország közösen állít elő drónokat Romániában, ehhez az oroszokkal folytatott harcokban pótolhatatlan ismeretre, tapasztalatra és tudásra szert tett ukránok szolgáltatják a technológiát, míg román cégek a logisztikát és a szükséges forrásokat.
A bukaresti hatóságok megkönnyítették a hadiiparban utazó ukrán cégek számára, hogy vegyes vállalatokat, partneri kapcsolatokat, együttműködési formákat kössenek romániai vállalatokkal. Az ukránok számára nagyon fontos az is, hogy a katonai drónokat nem Ukrajna, hanem Románia területén gyártják le, így nem veszélyeztetik a termelést az esetleges orosz támadások. Máris akadnak viszont, akik szerint az ukrán–román partnerség és a dróngyártás miatt Kolozsvár is Moszkva célpontjává válhat, ezeket a félelmeket főleg az elmúlt időszakban Románia keleti megyéiben elszaporodott drónincidensek táplálják.
Ukrajna drónnagyhatalommá vált az Oroszország ellen vívott háború során, jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, de ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni
Fotó: Edrone/Facebook
A közös dróngyártás lehetőségére már korábban nagyon több romániai állami és magáncég lecsapott. Elsőként a Brassóban működő Carfil, a legnagyobb román fegyvergyártó és -exportáló mamutvállalat, a Romarm egyik leányvállalata. A Carfil 2025 októberében jelentette be, hogy legyártotta az első romániai harci drón két prototípusát az amerikai Periscope Aviation céggel együttműködésben. A drónokat felderítésre és támadó harci feladatokra egyaránt használják; a robbanóanyagot szállító légi jármű legfeljebb 15 kilogramm lőszert képes szállítani. A román cég összesen hétféle drónt fog gyártani amerikai partnerekkel vagy olyan vállalatokkal közösen, amelyek már kidolgoztak különböző prototípusokat. Brassóban zajlik ugyanakkor a drónpilóták képzése is, a terv az, hogy évente 150 szakembert készítsenek fel a NATO-szabványoknak megfelelően.
Bukarestben létesített dróngyárat a Qognifly társaság, amely a pilóta nélküli járműveken kívül drónelhárító rendszereket is előállít. A szintén román BlueSpace Technology 2025 decemberében hozta nyilvánosságra, hogy ukrán licenc alapján lát neki megfigyelésre, hírszerzésre, felderítésre alkalmas drónok gyártásának Bukarest közeli üzemében. Ugyanitt kamikaze vagy öngyilkos légi járműveket is gyártani fognak, amelyeket arra fejlesztenek ki, hogy a robbanóanyaggal belecsapódjanak a célpontba.
Románia egyébként a SAFE-programon keresztül így is jelentős összeget, 1,2 milliárd eurót költ drónok, drónelhárító rendszerek és rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek beszerzésére. Ennek a csomagnak az egyik legfajsúlyosabb elemét a Rheinmetall Oerlikon Skynex kis hatótávolságú légvédelmi rendszerének megvásárlása képezi. Románia hét darabot vásárol ebből a rendszerből 476 millió euró értékben, továbbá ugyancsak a német hadiipari óriástól rendel két önjáró Skyranger 35 harcvezetési rendszert 330 millió euróért.
Az Európai Unió és Ukrajna július 15-én megállapodást kötött a közös dróngyártás növelése érdekében; Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az együttműködés „egyesíti az ukrán találékonyságot és az európai ipari kapacitást”. Az EU valamennyi, 27 tagállamára kiterjesztett dróngyártást az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós támogatási hitelből, valamint a SAFE védelmi programban még rendelkezésre álló mintegy 10 milliárd euróból finanszírozzák. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette: Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, de ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni. Kijev drónmegállapodást szeretne kötni az Egyesült Államokkal is, sőt azt tervezi, hogy még ebben az évben olyan támadó drónokra tesz szert, amelyek hatótávolsága eléri a 4000 kilométert.
Kolozsvárott gyárt majd katonai drónokat a helyi Oves Enterprise és Ukrajna egyik legnagyobb dróngyártója, az Edrone egy frissen aláírt stratégiai partnerségi megállapodás nyomán – közölte a cég.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
A nyárias meleg még kitart szerdán Erdélyben, ám a hét második felétől fokozatos lehűlés kezdődik. A hét közepéig tartó kánikulai meleget hétvégére záporok, zivatarok válthatják fel, vasárnap pedig kiadósabb csapadék is érkezhet.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!