Zelenszkij cáfolja, hogy Ukrajna állt az Északi Áramlat felrobbantása mögött, és nem akar választást

„Ők nagyon is jól tudják, hogy nem Ukrajna állt a művelet megvalósítása, illetve annak kitervelése mögött. Nincs ehhez semmi közünk. Úgy vélem, minden szükséges eredmény meg fog születni, ami a többi között ukrán állampolgárokkal kapcsolatos nyomozást illeti” – tette hozzá.

korábban írtuk

Zelenszkijre újabb korrupciós ügy árnyéka vetül, őrizetben az elnöki hivatal volt helyettes vezetője

Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.

Zelenszkij hangsúlyozta: Kijev számára rendkívül fontos, hogy ne veszítse el a partnerségi kapcsolatokat és az európai országok bizalmát, amelyek a háború kezdete óta segítenek Ukrajnának.

„Ezért teljességgel nyitottak vagyunk a nyomozással kapcsolatos, az összes körülmény tisztázására irányuló közös lépésekre” – mondta Zelenszkij.

Az Oroszországból Németországba irányuló Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 orosz gázexportvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbantások a Balti-tenger mélyén. A második vezeték egyik ága továbbra is üzemképes.

Az ukrán főügyészi hivatal július elején megállapította, hogy Kijevnek nem volt köze az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásához, és javasolta egy közös nyomozócsoport létrehozását Németországgal, amelynek ügyészsége azt gyanítja, hogy a 2022-ben elkövetetett robbantások mögött ukrán állami szervek álltak.

Zelenszkij eközben elutasította Mihajlo Fedorov volt védelmi miniszter felhívását, miszerint az Oroszország által indított háború idején is tartsanak választásokat, és figyelmeztetett, hogy a jelenlegi körülmények között tartott szavazás az ország megosztásának kockázatával járna.

– mondta Zelenszkij egy újságírókkal tartott találkozón, amelyről a Kyiv Independent számolt be.

„A választások jelenleg olyanok, mint egy szökőár az állam számára, amely szét fogja szakítani Ukrajnát” – mondta. „Az én stratégiám az, hogy az országot eljuttassam a háború végéig, és megőrizzem a független és szuverén államot.”

Mint arról beszámoltunk, Fedorov, akit júliusban menesztettek a védelmi miniszteri posztról, keddi videóüzenetében háborús választások kiírására szólított fel, és a javaslatot a demokratikus politikai verseny helyreállításához szükséges lépésként jellemezte.

Az ukrán alkotmány szerint a választásokat felfüggesztik a hadiállapot idején, amely 2022 februárja óta, az orosz invázió kezdete óta hatályban van.

Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajnára korábban is több oldalról nyomást gyakoroltak a háború alatti választások megtartására, de hozzátette, hogy egyetlen partner sem kínált fel konkrét feltételeket, amelyek mellett a szavazást biztonságosan, törvényesen és demokratikusan lehetne lebonyolítani.

Hozzátette, hogy bármilyen választásnak lehetővé kell tennie a katonai személyzet, a frontvonalbeli területek lakói és a külföldön élő több millió ukrán részvételét, miközben biztosítania kell a szavazók védelmét az orosz támadásokkal szemben is.

„De senki sem terjesztett elő konkrét javaslatokat” – mondta Zelenszkij, azzal érvelve, hogy ilyen feltételek megteremtése jelenleg lehetetlen, amíg Oroszország nem hajlandó megállapodni a tűzszünetről.

korábban írtuk

Zelenszkij emberére akadt, aki most népszerűségét kihasználva választás kiírására szólítja

Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.

Zelenszkij részletesen beszámolt Fedorov menesztését övező körülményekről is, elmondva, hogy

„Ilyen szinten nem lehet konfliktus a vezetők között” – mondta Zelenszkij. „A főparancsnok nem tud a védelmi minisztérium és a védelmi miniszter nélkül dolgozni, a védelmi miniszter pedig nem tud a főparancsnok nélkül. Ez egyszerűen katasztrófa egy háborúban álló országban.”

Zelenszkij szerint korábban már felszólította Fedorovot, hogy hagyjon fel azzal a javaslattal, amely az elnök szerint egy „hadügyminisztérium” létrehozására vonatkozott, és amelynek keretében átszervezték volna a katonai parancsnoksági struktúrát.

„Az elején felhívtam, és azt mondtam neki: »A hadügyinisztérium, ahol nincs főparancsnok, és a vezérkar főnöke gyakorlatilag ön alatt áll – felejtse el ezt a tervezetet«” – mondta Zelenszkij.

Az elnök szerint Fedorov eleinte elfogadta az álláspontját, de később más utakat keresett hasonló változtatások végrehajtására, míg Szirszkij „saját bürokráciájával” reagált.

– mondta Zelenszkij.

„Két héttel a döntés előtt közöltem velük, hogy adok nekik egy lehetőséget: találkozzanak egymással, oldják meg a dolgot. Nem találkoztak” – mondta Zelenszkij. „Így ez nem működhet.”

Fedorov elbocsátása hetekig tartó tüntetéseket váltott ki Kijevben és más ukrán városokban, a megmozdulásokon a tüntetők a visszahelyezését követelték, bírálatokat fogalmaztak meg a katonai vezetéssel szemben, és a kormány nagyobb elszámoltathatóságát és átláthatóságát szorgalmazták.

Zelenszkij szerint a tüntetések önmagukban normálisak voltak, de bírálta azokat a tüntetőket, akik sértő jelszavakat használtak az ukrán parancsnokok ellen, azzal érvelve, hogy az ilyen retorika tiszteletlenséget tanúsít az országot védő katonai személyzet iránt.

„Az emberek kimentek az utcára, és ez normális” – mondta Zelenszkij. „De az nem normális, amikor az »ördög« szót aktív szolgálatot teljesítő katonákra használják.”