Fotó: Facebook/HunConsulate.Kolozsvar
A béke nem csupán a háborúk elkerüléséről szól, hanem arról is, hogy a nemzeti közösségek a saját nyelvükön, saját kultúrájukban élhessenek szülőföldjükön – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napok kerekasztal-beszélgetésén, ahol az európai kisebbségvédelem hiányosságai és a kárpátaljai magyarok sorsa állt a középpontban.
2025. augusztus 22., 12:552025. augusztus 22., 12:55
A Kolozsvári Magyar Napok keretében, a kolozsvári főkonzulátus szervezésében tartották a Béke, ami összeköt – nemzetek, nemzetiségek Európában című kerekasztal-beszélgetést, amely a nemzeti kisebbségek európai helyzetét, a közösségi jogérvényesítés lehetőségeit és a kárpátaljai magyar közösség kilátásait vizsgálta. A fórum meghívott vendége Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Európai Szabad Szövetség alelnöke, valamint Szalipszki Endre, Magyarország egykori beregszászi főkonzulja, diplomata volt, a beszélgetést Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul vezette.
Grezsa Csaba felvezetőjében hangsúlyozta: a téma megkerülhetetlen, hiszen az őshonos kisebbségek helyzete nemcsak európai összefüggésben, hanem a Kárpát-medencében és Kárpátalján is kulcskérdés.
Szilágyi Zsolt már az elején rögzítette: bár az ENSZ már az 1970-es években tisztázta az őshonos kisebbségek fogalmát, az európai intézmények mindmáig nem alakítottak ki olyan számonkérhető rendszert, amely valóban biztosítaná a kisebbségi közösségek jogait. Emlékeztetett, hogy Románia euroatlanti integrációja idején sokan remélték, hogy az Európa Tanács és később az Európai Unió tagsága garanciát jelent majd.
– mutatott rá.
Külön kitért az európai polgári kezdeményezések kudarcára. Mint mondta, a Minority Safepack és a Székely Nemzeti Tanács által indított aláírásgyűjtés is példátlan nemzeti összefogással zajlott, mégis „az Európai Bizottság cinikus, arrogáns, nem törődő módon söpörte le” mindkét ügyet. Hozzátette: a kulturális sokszínűség, amely Európát naggyá tette, „most tűnik el a szemünk előtt”, miközben közel ötven veszélyeztetett nyelv létezik az unió tagállamaiban.
Szalipszki Endre saját diplomáciai tapasztalatairól számolt be, felidézte, hogy a Szovjetunió szétesése után a kisebbségi kérdés sokáig háttérbe szorult, ám Kárpátalján mindig is jelen volt.
Így csupán három közösség – a krími tatárok, a karaimok és a kipcsákok – került a törvény védelme alá. „Ez nagyon nagy fájdalom a magyar közösségnek, hiszen az őshonosság elismerése oktatási és kulturális jogokat biztosítana, amelyekből a magyarok kimaradtak” – tette hozzá.
A továbbiakban Szilágyi Zsolt részletesen bemutatta az Európai Szabad Szövetség (EFA) működését is, amelynek az erdélyi magyar szervezetek nyolc éve tagjai. Mint mondta, az EFA az egyetlen európai párt, amely programatikusan képviseli az önrendelkezés ügyét, és hangsúlyozza: „Jog a döntéshez, hogy ezt minden nemzetrésznek, minden nemzeti közösségnek biztosítania kell.”
„A katalánok nagyon el voltak keseredve, amikor Brüsszel csendben maradt, és végignézte a spanyol kormány fellépését. Mi azt mondjuk, hogy béke, stabilitás csak akkor lehet, ha őszinte párbeszéd folyik a központ és a közösség között” – hangsúlyozta Szilágyi.
A későbbiekben Szalipszki az ukrán belső politikai viszonyokat ismertette, rámutatva, hogy a titkosszolgálatok befolyása minden területre kiterjed, és gyakran biztonsági kockázatként kezelik a kisebbségeket is. Példaként említette a kárpátaljai magyar közösség ellen irányuló kampányokat és provokációkat, amelyek szerinte központi szervezés nélkül nem történhettek volna meg. Ugyanakkor hozzátette:
– szögezte el.
Szilágyi Zsolt ugyanebből a kérdésből kiindulva emlékeztetett: az autonómia nem veszélyt, hanem rendezett viszonyokat és hosszú távú stabilitást teremthet. Felidézte Andreas Gross svájci képviselő Európa Tanácsi jelentését, amely bizonyította: „az autonómia békét, biztonságot, gazdasági felemelkedést és bizalmat képes teremteni a közösség és a központ között.” Úgy vélte, Romániában első lépésként már az is előrelépés lenne, ha a magyarországi nemzetiségi törvényhez hasonló kereteket meghonosítanának.
Szilágyi szerint Brüsszelnek össze kellene gyűjtenie és kódexbe foglalnia a tagállami jó gyakorlatokat, például a dél-tiroli vagy a finnországi svéd autonómia mintájára. Szalipszki pedig hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok ragaszkodnak szülőföldjükhöz, és sokan szeretnének visszatérni. „Kárpátalja érték az egész egyetemes magyarság szempontjából, és nem szabad megszerezni az ukránoknak azt az örömet, hogy elérjék, amit szeretnének” – fogalmazott.
A fórum résztvevői abban is egyetértettek, hogy az európai intézményeknek sokkal aktívabban kellene fellépniük, amikor a tagállamokon belül a nemzeti közösségek és a központi kormányzat között feszültség alakul ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!