Az Európai Bizottság álláspontja szerint a Beneš-dekrétumokat érintő ügyek Szlovákiára tartoznak
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni az 1946-os szlovák jogszabály alapján 2018 óta zajló földkisajátításokról, arra hivatkozva, hogy az ügy tagállami hatáskörbe tartozik.
2026. július 23., 18:332026. július 23., 18:33
2026. július 23., 18:412026. július 23., 18:41
Az Európai Bizottság július 17-én hozta nyilvánosságra a 2026. évi jogállamisági jelentését. Az Erdélyi Napló munkatársa a szlovákiai földelkobzások ügyében tett fel kérdést. Mivel a szóvivő arra kérte a jelenlévőket, hogy a tolmácsok közreműködésével anyanyelvükön tegyék fel kérdéseiket, magyarul érdeklődtünk. A tolmácsolás azonban technikai nehézségekbe ütközött, ezért végül francia nyelven fogalmaztuk meg az alábbi kérdést:
Ismereteink szerint számos érintett szlovákiai állampolgár fordult az Európai Bizottsághoz ebben az ügyben. A Bizottságnak bizonyára tudomása van ezekről a földelkobzásokról. Szerepel-e ez a tény az Európai Bizottság Szlovákiára vonatkozó jogállamisági jelentésében?”
Az Európai Bizottság szóvivője a kérdés sajátos jellegére hivatkozva azt ígérte, hogy a sajtótájékoztatót követő háttér-tájékoztató (technical briefing) keretében válaszol. A háttérbeszélgetés előtt a rendezvényt vezető szóvivő megkeresett, és arról érdeklődött, hogy a Beneš-dekrétumokat érintő ügyről van-e szó. Tájékoztattam, hogy egy 1946. március 26-án a csehszlovák parlament által elfogadott törvényről beszélünk, amelynek alapján a Szlovák Földalap etnikai alapon sajátít ki magántulajdonban lévő földeket.
Felhívtam a figyelmét arra, hogy a ma is hatályos törvény a szlovák jogrend része, és annak alapján a legtöbb esetben a tulajdonosok – nemcsak magyarok és németek, hanem szlovákok is – tudta nélkül történnek az elkobzások. A háttér-tájékoztató során végül ismét feltehettük kérdésünket.
Tekintettel az Európai Bizottság érezhetően feszélyezett szóvívőjének magatartására, kérdésünket újrafogalmaztuk: „Szlovákiában 2018 óta a hatóságok önkényes módon földingatlanokat sajátítanak ki. A Bizottság álláspontja szerint ez nem sérti a magántulajdonhoz való jogot?”
A válaszoló bizottsági tisztviselő kifejtette:
A kör ezzel ismét bezárult.
Az Európai Bizottság – saját alapelvét idézve, miszerint „a jogállamiság az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapvető uniós értékek egyike, egyúttal előfeltétele az összes többi alapvető uniós érték, többek között az alapvető jogok és a demokrácia védelmének” – immár harmadik évtizede nem foglal érdemben állást a felvidéki magyarokat érintő jogsértések ügyében.
A sokat hangoztatott hat alapelv – a jogszerűség, a jogbiztonság, a végrehajtó hatalom önkényének tilalma, a független és pártatlan bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem, a hatalmi ágak szétválasztása, valamint a törvény előtti egyenlőség – így mindössze írott malasztnak tűnik.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Interjú Krivánszky Miklóssal, a Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége elnökével a Beneš-dekrétumokról, a felvidéki politika felelősségéről, az EU szerepéről, a kényszermunkára hurcoltak kárpótlási esélyeiről. korábban írtuk
„Az áldozatok nem bűnösként akarnak meghalni”. Felvidéki magyar újságíró a Beneš-dekrétumok okozta „hontalanságról”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Katalónia Településeinek Szövetsége Jordi Solé volt európai parlamenti képviselő vezetésével irodát nyitott Brüsszelben. A katalán politikust arról kérdeztük, hogy ez milyen szerepet játszik a katalán érdekérvényesítésben.
Egy konferencia miatt vezetett az utam Skóciába, s ha már így hozta a sors, egy kis vakációzással toldottam meg a rendezvényt. A kirándulás egyik kiemelt célállomása az ország észak-nyugati felének kevesek által ismert gyöngyszeme, a Skye-sziget volt.
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
Donald Trump amerikai elnöknek és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Fehér Ház kabinettermében tartott közös sajtótájékoztatóján az újságírók főként az ukrajnai háborúval, a szankciókkal és az orosz kapcsolatokkal kapcsolatos kérdéseket tettek fel.
Európa egyes országaiban már egy zsidó filmfesztivált sem lehet megtartani, mert a mozik és rendezvénytermek tulajdonosai nem merik felvállalni a biztonsági kockázatokat. Az antiszemitizmus és az Izrael-ellenesség az elmúlt években egyre nőtt.
A világ előtt álló jelenlegi nagy biztonsági kihívások megoldásában nem osztottak lapot az Európai Uniónak, így jár az, aki háborúpárti álláspontot képvisel, aki szítja a feszültséget - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Orbán Viktor sokat vitatott diplomáciája akár a történelemkönyvekbe is bekerülhet a „Budapesti Béke” néven. Ezt állítja Bogdan Chirieac politikai elemző, aki szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök képes lehet arra, amire az elmúlt években senki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!