
A Kádár-rendszer rendőrei háromszor verték meg Nagy Ferót
Fotó: MTVA
A magyar rockzene meghatározó alakja, Nagy Feró őszintén mesélt pályája kezdetéről, világsztársága meghiúsulásáról és a politikai üldöztetés éveiről az M5-ön látható, Húrokon írt történelem című műsorban. A Kossuth-díjas előadó felidézte, olykor súlyos árat fizetett a véleményéért.
2025. augusztus 01., 22:222025. augusztus 01., 22:22
2025. augusztus 01., 22:242025. augusztus 01., 22:24
Nagy Feró első gázsija zenészként 35 forint volt, de a zenélés üzleti része sokáig nem foglalkoztatta, mert nem hitte, hogy valaha is megélhet majd belőle. A közönség szeretete és a rockzene nyújtotta szabadság vonzotta. Mint mondta az M5-ön látható, Húrokon írt történelem című műsorban
„Eleinte eszünkbe nem jutott, hogy híres zenekar lehet belőlünk. Az első koncerten alig voltak százan, majd a következőn 500-an, a harmadikon 1500-an. Szájról szájra terjedt a hírünk” – kezdett bele sikertörténetébe a Kossuth-díjas előadó. Felidézte, a 80-as években már úgy érezte, hogy nincs esélyük komolyabb karrierre Magyarországon, ezért beíratta az egész zenekart egy angol nyelvtanfolyamra.
„Biztos voltam benne, hogy amit csinálunk, az akár Londonban is megállná a helyét, lenne rá igény, értékelnék. Elkezdtünk angolórákra járni, készültünk arra, hogy valahogy meglógunk.
– osztotta meg Nagy Feró, hogyan esett el az áhított világhírnévtől. Hozzátette, olvasta a róla szóló jelentéseket: folyamatosan megfigyelték őt, volt, hogy egyszerre tizenketten. Viselkedése és véleménye miatt pedig gyakran kellett szembenéznie a hatóságokkal.
(…) Fájt, de nem ijesztett meg, mert meggyőződésem volt, hogy igazam van. Nem én voltam a rendszer ellen, hanem ők ellenem” – hangsúlyozta a zenész, aki azt is megosztotta: saját maga választotta a „nemzet csótánya” művésznevet, ha már a „csalogánya” nem lehetett. A teljes beszélgetés újranézhető az adásba kerülés után hét napig a Médiaklikken.

A magyar történelem dicsőséges eseményét, a nándorfehérvári diadal nemzeti hőseit ünnepli július 22-én a közmédia. A középkori magyar királyság egyik legfényesebb győzelmének évfordulójára a közmédia több csatornája készül tematikus műsorokkal.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
szóljon hozzá!