Szakemberek figyelmeztetnek, hogy vásárláskor törekedjünk arra, hogy minél kevesebb ultrafeldolgozott élelmiszer kerüljön a kosarunkba
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF-ek) térnyerése az emberi étrendben károsítja a közegészséget, világszerte hozzájárul a krónikus betegségek terjedéséhez, és mélyíti az egészségügyi egyenlőtlenségeket. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyors terjedése olyan kihívást jelent, amelynek kezelése egységes globális fellépést igényel, amely szembeszáll a vállalati hatalommal, és átalakítja az élelmiszerrendszereket az egészségesebb és fenntarthatóbb étrendek előmozdítása érdekében – erről ír a világ egyik legrangosabb orvosi hetilapjának, a brit The Lancet kiadványnak a digitális portálja, a thelancet.com.
2025. december 15., 10:352025. december 15., 10:35
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek a NOVA-osztályozási rendszerben a leginkább feldolgozott élelmiszercsoportot alkotják, amely az élelmiszereket a feldolgozás mértéke és célja szerint kategorizálja. Az UPF-eket olyan, az érzékszervi élményt befolyásoló adalékanyagok jelenléte jellemzi, amelyek javítják az ételek állagát, ízét vagy megjelenését.
Egyes kritikusok szerint nem szerencsés olyan élelmiszereket egy kategóriába sorolni, amelyeknek lehet tápértékük – például dúsított reggeli gabonapelyheket vagy ízesített joghurtokat – olyan termékekkel együtt, mint az újraformált húsok vagy a cukros üdítők. Az UPF-eket azonban ritkán fogyasztják önmagukban. A káros egészségi hatásokat az átfogó, UPF-alapú étrendi minta okozza, amelyben a teljes értékű és minimálisan feldolgozott élelmiszereket feldolgozott alternatívák váltják fel, valamint több káros adalékanyag együttes hatása érvényesül.
Az UPF-ipar középpontjában az olcsó mezőgazdasági alapanyagok – például a kukorica, a búza, a szója és a pálmaolaj – nagy léptékű feldolgozása áll, amelyeket élelmiszer-eredetű anyagok és adalékok széles skálájává alakítanak, mindezt néhány multinacionális vállalat ellenőrzése alatt.
Az UPF-eket agresszíven marketingelik, és úgy tervezik meg őket, hogy rendkívül ízletesek legyenek, ami ismételt fogyasztásra ösztönöz, és gyakran kiszorítja a hagyományos, tápanyagokban gazdag élelmiszereket. Sok magas jövedelmű országban az UPF-ek a háztartások élelmiszer-fogyasztásának mintegy 50%-át teszik ki, és a fogyasztás gyorsan növekszik az alacsony és közepes jövedelmű országokban is.
A károk a bolygó egészségére is kiterjednek: a mezőgazdasági árucikkek ipari termelése, feldolgozása és szállítása fosszilis energiahordozókra épülő rendszerekben zajlik, az UPF-ek esetében pedig az egyszer használatos műanyag csomagolás mindenütt jelen van.
Az UPF-ipar hatalmas bevételeket termel, amelyek a további növekedést finanszírozzák, és fedezik azokat a vállalati politikai tevékenységeket, amelyek célja az UPF-ek szabályozására irányuló törekvések ellensúlyozása. A piacot néhány nagy gyártó uralja, köztük a Nestlé, a PepsiCo, az Unilever és a Coca-Cola.
Az UPF-fogyasztás növekedésének visszafordításához átfogó, kormányzat által vezetett megközelítésre van szükség. A kiemelt intézkedések közé tartozik az ultrafeldolgozottságra utaló jelzők – például színezékek, aromák és nem cukoralapú édesítőszerek – beemelése azokba a tápanyagprofil-modellekbe, amelyek az egészségtelen élelmiszerek azonosítására szolgálnak; kötelező, a csomagolás elülső oldalán elhelyezett figyelmeztető címkék alkalmazása; a gyermekeket célzó marketing tiltása; az ilyen típusú élelmiszerek korlátozása közintézményekben, valamint az UPF-ek magasabb adóztatása.
A civil társadalom is hozzájárulhat a változások felgyorsításához, amint azt a Bloomberg Philanthropies Élelmiszerpolitikai Programja is példázza, amely Latin-Amerikában és a Szaharától délre fekvő Afrikában koalíciók építésével segítette elő az iparági szabályozást támogató szakpolitikai sikereket.
Az egyenlőségnek központi szerepet kell kapnia az UPF-ek jelentette kihívás kezelésében. A fogyasztás általában magasabb azok körében, akik gazdasági nehézségekkel küzdenek. Az UPF-ekben gazdag étrendektől való elmozdulásra irányuló törekvések nem növelhetik az élelmiszer-bizonytalanságot azoknál a csoportoknál, amelyek olcsó UPF-megoldásokra szorulnak. Az EAT–Lancet Bizottság ajánlásait visszhangozva az élelmiszerrendszerek átalakítása megköveteli a mezőgazdasági támogatások átcsoportosítását a nagy multinacionális vállalatoktól a gazdák felé. Ehelyett az élelmiszer-termelők sokszínű körét kell támogatni abban, hogy helyben előállított, megfizethető, minimálisan feldolgozott élelmiszereket és készételeket hozzanak létre, amelyek kényelmesek és vonzóak a fogyasztók számára. Az UPF-ek megadóztatása hozzájárulhat ahhoz is, hogy források álljanak rendelkezésre a teljes értékű és más minimálisan feldolgozott élelmiszerek vásárlását támogató készpénztranszferekhez, ezzel védve az alacsony jövedelmű háztartásokat.
Az UPF-ipar jól példázza azt az élelmiszerrendszert, amely egyre inkább multinacionális vállalatok ellenőrzése alatt áll, és a közegészség elé helyezi a vállalati profitot. Ennek kezeléséhez megfelelően finanszírozott, összehangolt globális fellépésre van szükség, átfogó és egymást erősítő intézkedésekkel, amelyek kezelik a káros vállalati gyakorlatokat, és megtörik az UPF-ipar élelmiszerrendszerek feletti uralmát világszerte.
A NOVA-osztályozási rendszer négy fő csoportot különböztet meg:
Feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek
Ide tartoznak a természetes élelmiszerek, illetve azok, amelyek csak egyszerű, tartósítást vagy előkészítést szolgáló műveleteken estek át (pl. mosás, darabolás, fagyasztás).
Példák: friss gyümölcs és zöldség, gabonaszemek, hüvelyesek, friss hús, tojás, tej.
Feldolgozott konyhai alapanyagok
Ezeket az 1. csoportba tartozó élelmiszerekből nyerik ki, és főként főzéshez, ételkészítéshez használják.
Példák: cukor, só, növényi olajok, vaj.
Feldolgozott élelmiszerek
Olyan termékek, amelyek feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerekhez hozzáadott sóval, cukorral vagy zsiradékkal készülnek, általában kevés összetevőből.
Példák: sajt, konzerv zöldségek, friss kenyér, füstölt húsok.
Ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF-ek)
Iparilag előállított termékek, amelyek számos összetevőt és adalékanyagot tartalmaznak, és céljuk az íz, az állag és az eltarthatóság maximalizálása.
Példák: cukros üdítők, snackek, instant ételek, készételek, ízesített joghurtok, gyorséttermi termékek.
Az idős lakosság aránya a fejlett világban emelkedő tendenciát mutat. A kor előrehaladtával gyakran kialakuló alultápláltság és sok betegség megelőzésében alapvető szerepet tölt be a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjék fogyasztása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Szeptember első hetében jórészt napos, késő nyárias időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet előrejelzése szerint a hét közepén még 26–27 Celsius-fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek, szombattól azonban ismét erőteljes felmelegedés kezdődik.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!