Mit eszünk valójában? Az ultrafeldolgozott élelmiszerek térnyerése és következményei

Egyes kritikusok szerint nem szerencsés olyan élelmiszereket egy kategóriába sorolni, amelyeknek lehet tápértékük – például dúsított reggeli gabonapelyheket vagy ízesített joghurtokat – olyan termékekkel együtt, mint az újraformált húsok vagy a cukros üdítők. Az UPF-eket azonban ritkán fogyasztják önmagukban. A káros egészségi hatásokat az átfogó, UPF-alapú étrendi minta okozza, amelyben a teljes értékű és minimálisan feldolgozott élelmiszereket feldolgozott alternatívák váltják fel, valamint több káros adalékanyag együttes hatása érvényesül.

• Az UPF-ipar középpontjában az olcsó mezőgazdasági alapanyagok – például a kukorica, a búza, a szója és a pálmaolaj – nagy léptékű feldolgozása áll, amelyeket élelmiszer-eredetű anyagok és adalékok széles skálájává alakítanak, mindezt néhány multinacionális vállalat ellenőrzése alatt.

• Az UPF-eket agresszíven marketingelik, és úgy tervezik meg őket, hogy rendkívül ízletesek legyenek, ami ismételt fogyasztásra ösztönöz, és gyakran kiszorítja a hagyományos, tápanyagokban gazdag élelmiszereket. Sok magas jövedelmű országban az UPF-ek a háztartások élelmiszer-fogyasztásának mintegy 50%-át teszik ki, és a fogyasztás gyorsan növekszik az alacsony és közepes jövedelmű országokban is.

• A károk a bolygó egészségére is kiterjednek: a mezőgazdasági árucikkek ipari termelése, feldolgozása és szállítása fosszilis energiahordozókra épülő rendszerekben zajlik, az UPF-ek esetében pedig az egyszer használatos műanyag csomagolás mindenütt jelen van.

A Neslé és az Unilever termeli a legtöbb ultrafeldolgozott élelmiszert

Az UPF-ipar hatalmas bevételeket termel, amelyek a további növekedést finanszírozzák, és fedezik azokat a vállalati politikai tevékenységeket, amelyek célja az UPF-ek szabályozására irányuló törekvések ellensúlyozása. A piacot néhány nagy gyártó uralja, köztük a Nestlé, a PepsiCo, az Unilever és a Coca-Cola.

Az UPF-fogyasztás növekedésének visszafordításához átfogó, kormányzat által vezetett megközelítésre van szükség. A kiemelt intézkedések közé tartozik az ultrafeldolgozottságra utaló jelzők – például színezékek, aromák és nem cukoralapú édesítőszerek – beemelése azokba a tápanyagprofil-modellekbe, amelyek az egészségtelen élelmiszerek azonosítására szolgálnak; kötelező, a csomagolás elülső oldalán elhelyezett figyelmeztető címkék alkalmazása; a gyermekeket célzó marketing tiltása; az ilyen típusú élelmiszerek korlátozása közintézményekben, valamint az UPF-ek magasabb adóztatása.

A civil társadalom is hozzájárulhat a változások felgyorsításához, amint azt a Bloomberg Philanthropies Élelmiszerpolitikai Programja is példázza, amely Latin-Amerikában és a Szaharától délre fekvő Afrikában koalíciók építésével segítette elő az iparági szabályozást támogató szakpolitikai sikereket.

A nagyvállalatoktól a gazdák felé kell átcsoportosítani a támogatásokat

Az egyenlőségnek központi szerepet kell kapnia az UPF-ek jelentette kihívás kezelésében. A fogyasztás általában magasabb azok körében, akik gazdasági nehézségekkel küzdenek. Az UPF-ekben gazdag étrendektől való elmozdulásra irányuló törekvések nem növelhetik az élelmiszer-bizonytalanságot azoknál a csoportoknál, amelyek olcsó UPF-megoldásokra szorulnak. Az EAT–Lancet Bizottság ajánlásait visszhangozva az élelmiszerrendszerek átalakítása megköveteli a mezőgazdasági támogatások átcsoportosítását a nagy multinacionális vállalatoktól a gazdák felé. Ehelyett az élelmiszer-termelők sokszínű körét kell támogatni abban, hogy helyben előállított, megfizethető, minimálisan feldolgozott élelmiszereket és készételeket hozzanak létre, amelyek kényelmesek és vonzóak a fogyasztók számára. Az UPF-ek megadóztatása hozzájárulhat ahhoz is, hogy források álljanak rendelkezésre a teljes értékű és más minimálisan feldolgozott élelmiszerek vásárlását támogató készpénztranszferekhez, ezzel védve az alacsony jövedelmű háztartásokat.

Az UPF-ipar jól példázza azt az élelmiszerrendszert, amely egyre inkább multinacionális vállalatok ellenőrzése alatt áll, és a közegészség elé helyezi a vállalati profitot. Ennek kezeléséhez megfelelően finanszírozott, összehangolt globális fellépésre van szükség, átfogó és egymást erősítő intézkedésekkel, amelyek kezelik a káros vállalati gyakorlatokat, és megtörik az UPF-ipar élelmiszerrendszerek feletti uralmát világszerte.