Szakemberek figyelmeztetnek, hogy vásárláskor törekedjünk arra, hogy minél kevesebb ultrafeldolgozott élelmiszer kerüljön a kosarunkba
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF-ek) térnyerése az emberi étrendben károsítja a közegészséget, világszerte hozzájárul a krónikus betegségek terjedéséhez, és mélyíti az egészségügyi egyenlőtlenségeket. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyors terjedése olyan kihívást jelent, amelynek kezelése egységes globális fellépést igényel, amely szembeszáll a vállalati hatalommal, és átalakítja az élelmiszerrendszereket az egészségesebb és fenntarthatóbb étrendek előmozdítása érdekében – erről ír a világ egyik legrangosabb orvosi hetilapjának, a brit The Lancet kiadványnak a digitális portálja, a thelancet.com.
2025. december 15., 10:352025. december 15., 10:35
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek a NOVA-osztályozási rendszerben a leginkább feldolgozott élelmiszercsoportot alkotják, amely az élelmiszereket a feldolgozás mértéke és célja szerint kategorizálja. Az UPF-eket olyan, az érzékszervi élményt befolyásoló adalékanyagok jelenléte jellemzi, amelyek javítják az ételek állagát, ízét vagy megjelenését.
Egyes kritikusok szerint nem szerencsés olyan élelmiszereket egy kategóriába sorolni, amelyeknek lehet tápértékük – például dúsított reggeli gabonapelyheket vagy ízesített joghurtokat – olyan termékekkel együtt, mint az újraformált húsok vagy a cukros üdítők. Az UPF-eket azonban ritkán fogyasztják önmagukban. A káros egészségi hatásokat az átfogó, UPF-alapú étrendi minta okozza, amelyben a teljes értékű és minimálisan feldolgozott élelmiszereket feldolgozott alternatívák váltják fel, valamint több káros adalékanyag együttes hatása érvényesül.
Az UPF-ipar középpontjában az olcsó mezőgazdasági alapanyagok – például a kukorica, a búza, a szója és a pálmaolaj – nagy léptékű feldolgozása áll, amelyeket élelmiszer-eredetű anyagok és adalékok széles skálájává alakítanak, mindezt néhány multinacionális vállalat ellenőrzése alatt.
Az UPF-eket agresszíven marketingelik, és úgy tervezik meg őket, hogy rendkívül ízletesek legyenek, ami ismételt fogyasztásra ösztönöz, és gyakran kiszorítja a hagyományos, tápanyagokban gazdag élelmiszereket. Sok magas jövedelmű országban az UPF-ek a háztartások élelmiszer-fogyasztásának mintegy 50%-át teszik ki, és a fogyasztás gyorsan növekszik az alacsony és közepes jövedelmű országokban is.
A károk a bolygó egészségére is kiterjednek: a mezőgazdasági árucikkek ipari termelése, feldolgozása és szállítása fosszilis energiahordozókra épülő rendszerekben zajlik, az UPF-ek esetében pedig az egyszer használatos műanyag csomagolás mindenütt jelen van.
Az UPF-ipar hatalmas bevételeket termel, amelyek a további növekedést finanszírozzák, és fedezik azokat a vállalati politikai tevékenységeket, amelyek célja az UPF-ek szabályozására irányuló törekvések ellensúlyozása. A piacot néhány nagy gyártó uralja, köztük a Nestlé, a PepsiCo, az Unilever és a Coca-Cola.
Az UPF-fogyasztás növekedésének visszafordításához átfogó, kormányzat által vezetett megközelítésre van szükség. A kiemelt intézkedések közé tartozik az ultrafeldolgozottságra utaló jelzők – például színezékek, aromák és nem cukoralapú édesítőszerek – beemelése azokba a tápanyagprofil-modellekbe, amelyek az egészségtelen élelmiszerek azonosítására szolgálnak; kötelező, a csomagolás elülső oldalán elhelyezett figyelmeztető címkék alkalmazása; a gyermekeket célzó marketing tiltása; az ilyen típusú élelmiszerek korlátozása közintézményekben, valamint az UPF-ek magasabb adóztatása.
A civil társadalom is hozzájárulhat a változások felgyorsításához, amint azt a Bloomberg Philanthropies Élelmiszerpolitikai Programja is példázza, amely Latin-Amerikában és a Szaharától délre fekvő Afrikában koalíciók építésével segítette elő az iparági szabályozást támogató szakpolitikai sikereket.
Az egyenlőségnek központi szerepet kell kapnia az UPF-ek jelentette kihívás kezelésében. A fogyasztás általában magasabb azok körében, akik gazdasági nehézségekkel küzdenek. Az UPF-ekben gazdag étrendektől való elmozdulásra irányuló törekvések nem növelhetik az élelmiszer-bizonytalanságot azoknál a csoportoknál, amelyek olcsó UPF-megoldásokra szorulnak. Az EAT–Lancet Bizottság ajánlásait visszhangozva az élelmiszerrendszerek átalakítása megköveteli a mezőgazdasági támogatások átcsoportosítását a nagy multinacionális vállalatoktól a gazdák felé. Ehelyett az élelmiszer-termelők sokszínű körét kell támogatni abban, hogy helyben előállított, megfizethető, minimálisan feldolgozott élelmiszereket és készételeket hozzanak létre, amelyek kényelmesek és vonzóak a fogyasztók számára. Az UPF-ek megadóztatása hozzájárulhat ahhoz is, hogy források álljanak rendelkezésre a teljes értékű és más minimálisan feldolgozott élelmiszerek vásárlását támogató készpénztranszferekhez, ezzel védve az alacsony jövedelmű háztartásokat.
Az UPF-ipar jól példázza azt az élelmiszerrendszert, amely egyre inkább multinacionális vállalatok ellenőrzése alatt áll, és a közegészség elé helyezi a vállalati profitot. Ennek kezeléséhez megfelelően finanszírozott, összehangolt globális fellépésre van szükség, átfogó és egymást erősítő intézkedésekkel, amelyek kezelik a káros vállalati gyakorlatokat, és megtörik az UPF-ipar élelmiszerrendszerek feletti uralmát világszerte.
A NOVA-osztályozási rendszer négy fő csoportot különböztet meg:
Feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek
Ide tartoznak a természetes élelmiszerek, illetve azok, amelyek csak egyszerű, tartósítást vagy előkészítést szolgáló műveleteken estek át (pl. mosás, darabolás, fagyasztás).
Példák: friss gyümölcs és zöldség, gabonaszemek, hüvelyesek, friss hús, tojás, tej.
Feldolgozott konyhai alapanyagok
Ezeket az 1. csoportba tartozó élelmiszerekből nyerik ki, és főként főzéshez, ételkészítéshez használják.
Példák: cukor, só, növényi olajok, vaj.
Feldolgozott élelmiszerek
Olyan termékek, amelyek feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerekhez hozzáadott sóval, cukorral vagy zsiradékkal készülnek, általában kevés összetevőből.
Példák: sajt, konzerv zöldségek, friss kenyér, füstölt húsok.
Ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF-ek)
Iparilag előállított termékek, amelyek számos összetevőt és adalékanyagot tartalmaznak, és céljuk az íz, az állag és az eltarthatóság maximalizálása.
Példák: cukros üdítők, snackek, instant ételek, készételek, ízesített joghurtok, gyorséttermi termékek.
Az idős lakosság aránya a fejlett világban emelkedő tendenciát mutat. A kor előrehaladtával gyakran kialakuló alultápláltság és sok betegség megelőzésében alapvető szerepet tölt be a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjék fogyasztása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!