
Csángóföldi sikertörténetek. Összesen 2100 gyermek és fiatal kapcsolódik be a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCsMSz) által működtetett programokba
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Több mint kétezer gyereket, fiatalt érnek el a Bákó megyei településeken a magyar oktatási programok, amelyeket a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCsMSz) működtet. A Csángóföldön működő szervezet oktatási koordinátora, Hegyeli Attila megkeresésünkre arról beszélt: valódi, „alulról jövő” sikertörténetek mutathatóak fel e téren, például egy teljesen elrománosodott, asszimilálódott csángó település, a Bákó megyei Sóspatak képviselői keresték meg őket és immár 40 gyerek kapcsolódott be a magyar oktatási programokba, holott a községben több mint száz éve senki nem beszél már magyarul.
2025. november 06., 14:002025. november 06., 14:00
2025. november 07., 13:052025. november 07., 13:05
Abból is határozottan érezhető, mennyire eredményes a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCsMSz) munkája, hogy egyre több gyerek csatlakozik a Csángóföldön működő magyar oktatási programokhoz, sőt, olyan település is van már, ahonnan – bár több mint száz éve senki nem beszél magyarul – elkezdtek csatlakozni a Szövetség programjaihoz.
A római katolikus felekezethez tartozás erős tartópillére a csángók identitásának
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási koordinátora megkeresésünkre arról beszélt, hogy
hogy segítsék a szövetség munkáját. A szervezet célja a moldvai csángómagyar közösség képviselete és érdekeinek védelme. A Kárpátoktól keletre fekvő terület magyar oktatási szempontból nehezített terepnek számít amiatt, hogy a gyerekek román tannyelvű iskolába járnak. A szövetség által működtetett Magyar Házakban tanítanak a szövetség pedagógusai, nem állami iskolai keretek között.
Arról, hogy miként alakul a Csángóföldön magyarul tanuló, az MCsMSz által szervezett foglalkozásokba bekapcsolódó gyerekek száma, Hegyeli Attila elmondta: folyamatosan növekszik ezeknek a gyerekeknek, fiataloknak a száma, a programok óvodás kortól egyetemi hallgatókig mindenkit megszólítanak. „Határozottan érzékelhető a pozitív irány, hogy 2019 óta folyamatosan növekszik az általunk elért diákok száma.
Most körülbelül 2100 gyermek kapcsolódik be a foglalkozásainkba” – mondta el Hegyeli Attila. Kifejtette, a szövetség által szervezett programok a bölcsődésektől kezdve minden gyereket, fiatalt megszólítanak egészen az egyetem befejezéséig, tehát minden korosztállyal foglalkoznak. Az egyetemisták ösztöndíjban részesülnek, amennyiben magyar tannyelvű egyetemen folytatják tanulmányaikat. A középiskolások esetében két kategória van: azok, akik magyar középiskolában tanulnak – zömében Csíkszeredában, vagy más székelyföldi városokban is vannak a szövetség által támogatott diákok.
Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási koordinátora
Fotó: Hegyeli Attila/Facebook
Hegyeli Attila azt is elmondta, hogy kisdiákjaik esetében módfelett népszerű a napközi óvoda: ezt nagy mértékben igénylik a szülők, ugyanis a gyerekek késő délutánig ott maradhatnak: ott is alszanak délután, ott étkeznek.

Anyaországi fiatalok látogattak el és tartózkodnak a moldvai és gyimesi csángóknál a szegedi Népzenei Kamaraműhely újabb kulturális missziós körútja keretében.
„Ezt a lehetőséget igyekszünk minden községben, minden településen megoldani, a szülőknek is hatalmas segítség. Hiszen így dolgozni tudnak menni, jobban ki tudják az időt használni, és a gyerekek is biztonságos helyen vannak.
– emelte ki az oktatási koordinátor. Hozzátette, a napközis forma drága, nehezen szervezhető, sok engedélyeztetést igénylő lehetőség, de megéri.
Sportolást is támogat a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
„A napközis lehetőséget igyekszünk minél szélesebb körben elterjeszteni egész Csángóföldön” – emelte ki a koordinátor. Kérdésünkre a magyar programokban tevékenykedő pedagógusokról is beszélt: összesen 140 pedagógus dolgozik a szövetségnél, tanárok, óvónők, de ide tartoznak a hagyományőrzők, népzeneoktatók, a csíkszeredai kollégiumban dolgozó nevelők, a dadák és a konyhai alkalmazottak is, ezen kívül több mint tíz fős az adminisztrációs személyzet. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége viszonylag nagy civil szervezet, összesen 165 alkalmazottal. Hegyeli Attila rámutatott, a Szövetség magyar programjaiban dolgozók egyharmada csángóföldi, kétharmada pedig székelyföldi és néhányan Magyarországról érkeztek.
Hegyeli Attila úgy fogalmazott, azt, hogy egyre sikeresebbek a szövetség programjai, egy konkrét példával szeretné illusztrálni, ami megmutatja, miként kaptak visszaigazolást arra vonatkozóan, hogy jó a stratégiájuk, attitűdjük, nevezetesen hogy megpróbálnak a kis lépésekkel és a »lassú vízpartot mos« elvével dolgozni, ugyanakkor amennyiben lehet, kerülni a konfliktusokat, igyekszenek mindig a kooperációra, együttműködésre törekedni.
Tehát az egyik legrégebben asszimilálódott csángó falu, ahol eltűnt a nyelv – a legöregebbek sem tudnak már magyarul egy szót se. Nincs konkrét információnk arról, hogy utoljára mikor beszélték, az öregek sem tudnak róla, és néprajzi leírásokban sem találkoztam erre vonatkozó konkrét adattal, hogy mikor történt a nyelvváltás” – mondta el Hegyeli Attila. Mint magyarázta, nagy dolog, hogy egy ilyen település, ahol csak az emléke él már annak, hogy a lakosságnak, az ottani katolikus közösségnek valamikor köze volt a magyarokhoz és a magyar nyelvhez, jelentkezik, hogy be akar kapcsolódni a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége programjaiba.
Népzenét és néptáncot is oktatnak a gyerekeknek, fiataloknak a Csángóföldön
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
„Megkerestek Sóspatakról, hogy ők is szeretnék, hogy falujukban működjenek a Szövetség magyar programjai. Egy hete kezdtük el a programot, és több mint 40 gyermek jár rendszeresen a foglalkozásokra az új helyszínünkön. A szülői értekezleten részt vettem én is, a szülőkkel átbeszéltük a dolgokat, és nagyon pozitív fejleménynek értékelhető, hogy a teljesen román Sóspatakról érkező megkeresés végre egy úgymond »alulról« jövő kérés. Figyelemre méltó, hogy megjelenik a közösségi igény olyan helyen is, ahol már csak az emléke maradt annak, hogy az emberek valaha magyarul beszéltek” – mondta el Hegyeli Attila. Úgy fogalmazott, bámulatos, hogy a szövetség programjai így népszerűvé válnak.
ahol csak az emléke maradt meg annak, hogy valamikor magyar eredetű közösség élt itt. És lám, van értelme, itt a visszaigazolás: egy immár száz éve nem magyar közösség azt mondja, hogy elkezdik érdekelni a magyar programok, szeretnék, hogy a gyermekeik valamennyire visszatérjenek a gyökerekhez” – tette hozzá Hegyeli Attila. Mint mondta, ha a Szövetség nem működtetné a programokat, nagy valószínűséggel feledésbe merülne a sóspataki közösségben a régi identitástudat. „E tekintetben fontos közösségimédia-kampányunk is: a sóspatakiak is a közösségi oldalról vettek tudomást arról, hogy más csángóföldi településeken miként működik a magyar oktatás. A gyerekek szülei, nagyszülei pozitívan, nyitottsággal, kíváncsisággal, jó szándékkal állnak hozzá” – mondta az oktatási koordinátor.
A színpompás csángó népviseletet gyakorta öltik magukra a csángók
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
A MCsMSz Facebook-oldalán felhívás olvasható arról, mennyire fontos, hogy minél többen kövessék oldalaikat.
Arra kérünk, segítsétek munkánkat azzal is, hogy feliratkoztok a MCsMSz YouTube-csatornájára! Így munkánkat nemcsak figyelemmel kísérhetitek, hanem aktívan hozzájárulhattok ahhoz, hogy a csángómagyar kultúra értékei minél több emberhez eljussanak határon innen és túl. Nálunk megtaláljátok a közösség mindennapjait: dalokat, táncokat, iskolai tevékenységeinket, eseményeket, történeteket és mindazt, ami élővé teszi a csángómagyar hagyományainkat” – áll a felhívásban. A gazdag kínálatot felmutató csatorna itt érhető el.
Hegyeli Attila csángó sikertörténetként beszélt annak a két lánynak az esetéről, akik magyarul végezték el az egyetemet – a kolozsvári BBTE-n az újságírói szakot –, most pedig segítik a szövetség munkáját. Senteș Stefania és a pusztinai Catană Alina a szövetség segítségével, ösztöndíjával végzett középiskolát Csíkszeredában, majd ugyanígy végezték az egyetemet Kolozsváron magyar nyelven.
hogyan élnek, éppen hol tartunk most a magyar kultúra, nyelv népszerűsítésében” – mondta Hegyeli Attila. Szintén sikertörténetként említette, hogy a fiatal Gál Alina nyert 2024-ben az önkormányzati választáson: a Bákó megyei Gajcsána első magyar, RMDSZ-színekben megválasztott polgármestere lett. Gál Alina Bukarestben és Londonban tanult, de hazament szülőföldjére, amelyért tenni akar. Gál Alinával készített interjúnk itt olvasható.
Szabadtéri tánc a Csángóföldön
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Hegyeli Attila azt mondta, fontosnak tartja, hogy olyan pozitív példák mutathatóak fel a Csángóföldön, amik arról tanúskodnak: igenis vannak fiatalok, akik magyar neveltetést is kaptak, felsőfokú tanulmányokat végeztek Romániában vagy külföldön, és hazatértek, hogy otthon munkálkodjanak, segítsék a csángó közösség identitásának megerősítését.

Régi kereszteket újítanak fel a Csángóföldön, a Bákó megyei Külsőrekecsinben.
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!