Születésének 400. évfordulóján kétnapos rendezvénnyel emlékeznek Apáczai Csere Jánosra a róla elnevezett kolozsvári gimnáziumban
Fotó: Apáczai Csere János Elméleti Líceum / Facebook
Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából kétnapos rendezvénnyel tiszteleg a 17. században élt neveléstudós, filozófus, teológus munkássága előtt a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum. Az ünnepi eseményről és az iskola névadójának szellemi örökségéről Vörös Alpár, az oktatási intézmény igazgatója beszélt a Krónikának.
2025. május 21., 19:312025. május 21., 19:31
Kétnapos rendezvénysorozattal tiszteleg névadója szellemi öröksége előtt a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum. A 400 éve a barcasági Apácán született pedagógusra, filozófusra, kálvinista teológusra május 22-én és 23-án emléktábla-avatással, korabeli dokumentumokból válogatott kiállítással, színházi előadással és gálaműsorral is megemlékeznek a róla elnevezett gimnáziumban. Vörös Alpár, az oktatási intézmény vezetője a Krónikának elmondta, a jubileumi évforduló alkalmat ad arra, hogy újraértékeljék a 17. században élt teológus, filozófus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követője életművét.
„Apáczai munkássága a hetvenes-nyolcvanas években még komoly tudományos érdeklődés tárgya volt, de az utóbbi évtizedekben, mintha kikopott volna a köztudatból, így az évforduló jó alkalom arra, hogy újból a szellemi örökségére irányítsuk a figyelmet.
csak a szülőfalujában, Apácán áll egy emléktábla. Kolozsváron, ahol tanult, és életének utolsó három évében tanárként és igazgatóként tevékenykedett, mindeddig nem kapott méltó köztéri emléket ” – mondta az Apáczai-líceum igazgatója. Hozzátette, noha az iskolájuk ápolja Apáczai emlékét, a jubileumi évforduló kapcsán igyekeznek jobban megismertetni életművének jelentőségét a diákokkal.
Képzőművészeti alkotásokból, rajzokból nyílik kiállítás a redezvényen
Fotó: Apáczai Csere János Elméleti Líceum / Facebook
A kétnapos rendezvénysorozat keretében csütörtökön emléktáblát helyeznek el az úgynevezett Apáczai-falon. „A Farkas utcai református templom melletti romkert falán kap helyet az emléktábla, ez az a fal, amely abból a református gimnázium épületéből maradt meg, amelyben tanított Apáczai annak idején, és ahol elmondta székfoglaló beszédét az iskolák fölöttébb szükséges voltáról” – magyarázata az iskolaigazgató.
Kiállítás nyílik továbbá Apáczai-korabeli iratokból, könyvekből is, a tárlat anyagát egyházi és állami gyűjteményekben őrzött dokumentumokból válogatták a szervezők.
Mint az igazgató fogalmazott, a kiállítás arra is rámutat, hogy a 17. században élt Apáczai által vallott eszmék napjainkban sem veszítettek aktualitásukból.
A légköri nyomáson és hőmérsékleten kívül többek között az UV-sugárzást, a levegő minőségét mérik kis műholdjaikkal a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákjai, akik beneveztek az Európai Űrügynökség (ESA) versenyére.
A rendezvény második napján sor kerül a hagyományos Apáczai Gálára, a korábbi évektől eltérően idén a programok erőteljesebben kapcsolódnak az Apáczai-évhez. „Az iskola színjátszó csoportja egy saját rendezésű, a nagy tudósról szóló darabbal készül: nem a jól ismert Páskándi-féle feldolgozások közül választottunk, hanem
– mondta az oktatási intézmény vezetője. Megjegyezte, az előadáson kívül ugyancsak Apáczai életművére fókuszál a képzőművészeti kiállítás és más programok is.
Az Apáczai-líceum színjátszó csapata saját rendezésű előadással készül
Fotó: Apáczai Csere János Elméleti Líceum / Facebook
Arra a kérdésünkre, hogy az iskola miért tartja fontosnak továbbvinni az erdélyi polihisztor szellemi örökségét, Vörös Alpár igazgató elmondta, Apáczai Csere János az anyanyelvi oktatás úttörője volt. „A 17. századi Erdélyben olyan oktatási reformokat fogalmazott meg, amelyeket később évszázadokon át alkalmaztak nemcsak a református egyházi oktatásban, hanem a közoktatásban is.
– jelentette ki az igazgató.
Apáczai fő műve az 1653-ban Utrechtben megjelent Magyar Encyclopaedia, az első magyar nyelvű enciklopédia. A mű az akkori korszerű európai tudást próbálta elérhetővé tenni a magyar olvasók számára, tíz könyvből áll, és a kor tudományos ismereteit rendszerezi a logika, etika, fizika, matematika, filozófia, teológia területén.
Vörös Alpár igazgató rámutatott, az enciklopédiában megfogalmazott, az oktatás megszervezésére irányuló tézisei iránymutatók lehetnek napjainkban is. „Nemrég újra olvastuk Apáczai pedagógiai intelmeit. Megdöbbentő, mennyire aktuálisak: például arra kéri a tanárokat, hogy szülői szeretettel forduljanak a diákjaik felé, és tudásuk legjavát nyújtsák nekik. Ezt az elvet próbáljuk ma is követni” – mondta az igazgató.
Hozzátette, az iskola az Apáczai Csere János által képviselt tudományos szellemiség továbbvitelét is kiemelt feladatának tekinti, fontosnak tartják a tudományos diákköri tevékenységek ösztönzését, a tehetséges diákok támogatását. Ennek jegyében szervezték meg idén áprilisban a több évtizedes hagyományra visszatekintő, az oktatási minisztérium által elismert, a romániai középiskolások tudományos konferenciáját, melyen az apáczais diákok kiemelkedő eredményeket értek el.
Álom és valóság határán játszódó musicaldarabot mutatnak be a hétvégén a kolozsvári operában. Az E. T. A. Hoffmann klasszikus meséje alapján íródott Diótörő és Egérkirály című előadást apáczais diákok szereplésével állították színpadra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!