Fábián Salamon Ildikó és a gyermekek háza két kis zenésze mutatkozik be citerán a közönségnek
Fotó: Haáz Vince
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: kiemelt nemzeti érték lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
2026. február 14., 14:092026. február 14., 14:09
2026. február 18., 13:472026. február 18., 13:47
Marosvásárhelyen – és nemcsak ott – egyre többször hallhatunk citeramuzsikát. Játszik a Fagyöngy együttes, de több gyermekcsoport is műveli ezt a hagyományt. Nemrég gyermek- és ifjúsági citeratalálkozót szerveztek, amely nemcsak fellépési lehetőséget kínált, hanem mentorokat is meghívtak, akik szakmai tanácsokkal segítették az oktatók munkáját.
Bár sokan ősi magyar népi hangszernek tartják, a szakértők szerint ez a kérdés vitatott. Bartók Béla az 1911-ben, a népi hangszerekről írt első tanulmányában nem említi, Kodály Zoltán viszont már készített citerás felvételeket, és a szegények hangszerének nevezte. A magyar Alföldön a tekenőhöz hasonlító, ügyes kezű gazdák által kifaragott, hasas citerák voltak népszerűek. Orbán Balázs így ír róla:
A mezőpaniti zenészek és énekesek
Fotó: Haáz Vince
Ma már nem tamburának nevezik, és nem tollal pengetik, hanem citerának hívják, műanyag pengetővel szólaltatják meg, ráadásul több változata is elterjedt. 2021-től kiemelt nemzeti érték lett, és újra reneszánszát éli.
A találkozó főszervezője, a marosvásárhelyi Fagyöngy citerazenekar vezetője, Fazakas Ildikó elmondta: tizenöt évvel ezelőtt az első citeratalálkozón még csupán heten gyűltek össze, ma már az éves citeratáborban, a Hargita megyei Nyikómalomfalván, százan tanulnak és zenélnek együtt. Nemcsak gyerekek ismerkednek a hangszerrel, hanem felnőttek is. Ennek egyik legjobb példája maga a Fagyöngy zenekar, amelynek tagjai között hatvan éven felüliek is vannak.
Fellépésre készülődő citerazenészek
Fotó: Haáz Vince
Az Erdélyi Hagyományok Háza pedagógusoknak is szervez képzéseket.
A marosvásárhelyi találkozó részben képzés is volt, hiszen neves szakemberek hallgatták meg a fellépő gyermekeket és fiatalokat, majd az oktatóknak megosztották észrevételeiket, tanácsaikat. Az alkalmon marosvásárhelyi, mezőpaniti, csíkszeredai, szovátai, bukaresti, nagyszebeni, sepsibükszádi, nyárádszentimrei, nagyváradi és csíkszentdomokosi citerás gyermekek és fiatalok zenéltek, énekeltek.
Mikor következünk mi?
Fotó: Haáz Vince
Az egyik mentor a mezőtúri Bíró László volt, aki már sok fellépőt ismert a székelyföldi táborból. Elmondta, hogy óvodában találkozott először a citerával, ahol a muzsika a mindennapi foglalkozások része volt. „Már akkor elhatároztam, hogy ezt én is meg szeretném tanulni, és második osztályban elsajátítottam az alapokat. Magyarországon lehetőség nyílik felsőfokú végzettséget szerezni népzenéből, a nyíregyházi egyetemen én is éltem ezzel a lehetőséggel. Hivatásomként a citeraoktatást választottam” – fogalmazott az Erdélyi Naplónak Bíró László.
Fazakas Ildikó főszervező
Fotó: Haáz Vince
Jelenleg két tanintézetben tanít: a békési Szokolay Sándor Alapfokú Művészeti Iskolában és a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskolában. Naponta több mint negyven gyermekkel foglalkozik, és mindenekelőtt a hangszer szeretetét próbálja kialakítani bennük.
– fogalmazott. Több mint tizenhárom éve visszajár a székelyföldi citeraoktató-táborba, és mentorként elsősorban a játéktechnikára, az alapok pontosságára és a hangzás tisztaságára figyel. Irányt próbál mutatni.
A találkozó zsűrije
Fotó: Haáz Vince
A találkozón mentorként vett részt Tar Csilla Eszter, a hagyományos hangszeres kultúra elismert szakembere. Családjában hagyománya volt a citeramuzsikának: már 4–5 évesen megtanult játszani nagyapjától Balmazújvároson. A helyi zeneiskolában, majd a nyíregyházi egyetemen is ezt tanulta.
Jelenleg a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnáziumban és Zeneiskolában oktat, és tíz éve jár a székelyföldi táborba. Úgy értékelte, hogy a marosvásárhelyi gyermek- és ifjúsági citeratalálkozó ennek a tábornak a „gyümölcse”: a kezdeményezés mozgalommá nőtte ki magát, közössége folyamatosan fejlődik.
A lelkes közönség
Fotó: Haáz Vince
Hangsúlyozta: a citera viszonylag könnyen tanulható hangszer, ezért is kedvelik a gyerekek és a felnőttek egyaránt. Mentorként a helyes tartásra és a pontos technikára összpontosít, hiszen a játék tisztasága ezen múlik.
A román fővárosból is jöttek citerások
Fotó: Haáz Vince
Fábián Salamon Ildikó három gyermek-citerazenekart hozott a találkozóra: a csíkszentdomokosi Zúzmara Citerazenekart, a sepsibükszádi Harmat Citerazenekart és a csíkszeredai Gyermekek Háza citeracsoportját.
Magyarországról ment férjhez Székelyföldre, Tusnádfürdőre, és gyermekkora óta citerázik. Bár nincs zenetanári végzettsége, fontosnak tartotta, hogy az érdeklődő gyermekeket megtanítsa a hangszerre, közösségeket építsen, és erősítse a népzene iránti érdeklődést.
Losonci Noémi, aki Bukarestben tanít
Fotó: Haáz Vince
2021-ben a gyergyóremetei néptánccsoport próbáit színesítette citeramuzsikával, majd Sepsibükszádon kezdett tanítani, ahol létrehozta a Harmat együttest, 2024-ben pedig Harmatcsepp néven utánpótláscsoport is alakult. Oktat Csíkszentdomokoson és Csíkszeredában is.
Tanítónők is tanulnak tőle citerázni, hogy később a mindennapi foglalkozásokon használják a hangszert, színesebbé téve a munkát. Ha a népdalokat és körjátékokat élő zenével adják elő, a gyermekek sokkal nyitottabban fogadják.
– mondta. Február közepén újabb citeratalálkozót szerveznek, ahová tizennégy csoportot várnak.
Fotó: Haáz Vince
A találkozó egyik meglepetésvendége a Bukarestből érkező Adys Citera Cimborák volt. A csoportot Losonci Noémi óvónő vezeti, aki 2022-ben került a román fővárosba. A Maros megyei Nyárádszentimréről származik, ahol korábban Liliomok néven működtetett citeracsoportot, és Bukarestben is megpróbálta meghonosítani a hangszert. Az Ady Endre Líceumban hirdette meg a lehetőséget, és néhány diák az általa kölcsönadott hangszereken kezdett ismerkedni a citerázással. Mivel egy jobb hangszer ezer lejnél kezdődik, azt tanácsolja a szülőknek: előbb győződjenek meg arról, hogy a gyermek kitart a zenélés mellett, és csak azután vásároljanak.
Fotó: Haáz Vince
– mesélte. A találkozón farsangi dalokat adtak elő, öt gyermek részvételével.
Losonci Noémi a nyárádszentimrei Liliomok csoportját továbbra is oktatja, ők is részt vettek a marosvásárhelyi eseményen.
Aki citerázni szeretne tanulni, kövesse az Erdélyi Hagyományok Háza honlapját, és keresse meg a hozzá legközelebb működő csoportot – kölcsönhangszer szinte mindenhol akad.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
A gyermekek Isten ajándékai, fontosak nemcsak a családnak, hanem az egyháznak is. Ők jelentik az egyház jelenét és jövőjét is – hangzott el Marosvásárhelyen, az Erdélyi Református Egyházkerület által szervezett Gyermekek éve megnyitóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
A nyárias meleg még kitart szerdán Erdélyben, ám a hét második felétől fokozatos lehűlés kezdődik. A hét közepéig tartó kánikulai meleget hétvégére záporok, zivatarok válthatják fel, vasárnap pedig kiadósabb csapadék is érkezhet.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!