Simon Krisztián fiatalok tucatjait tanítja vitázni Kolozsváron és Erdély más városaiban is
Fotó: MCC Erdély
Nem mindegy, hogy a kocsmaasztal mellett próbáljuk túlkiabálni egymást, vagy tanult érvekkel, szabályok mentén ütköztetjük a véleményeket. Erdélyben is egyre többen fedezik fel a vitázás módszertanát: középiskolások és egyetemisták gyakorolják a Mathias Corvinus Collegium vitaklubjaiban, hogyan lehet gondolkodva, indulatok nélkül beszélni – és meghallgatni.
2025. szeptember 21., 11:022025. szeptember 21., 11:02
2025. szeptember 22., 12:172025. szeptember 22., 12:17
A mindennapokban a vita szónak keserű mellékíze van. Ha valaki azt mondja, hogy vitázni kezd a barátjával vagy a családtagjával, szinte biztosak lehetünk benne: összevesztek. Az erdélyi magyar közéletben sem sokkal jobb a helyzet – a vitát gyakran azonosítjuk a széthúzással, az indulatokkal, a személyeskedéssel.
Nem az a cél, hogy „ki nyer”, hanem az, hogy minden résztvevő új szempontokkal gazdagodjon.
Simon Krisztián öt éve találkozott először ezzel a világgal. Egy székelyföldi vitaversenyen próbálta ki magát, és bár kezdetben döcögött a dolog, hamar megérezte a varázsát.
– idézte fel, hozzátéve, hogy ez az élmény nemcsak új hobbit adott neki, hanem pályát is módosított: az orvosi helyett végül a jogi egyetem mellett döntött.
Az egyetemi évei alatt a vitázást intenzíven gyakorolta az MCC egyetemi programjának diákjaként, ahol külön vitakurzus működik három nyelven.
Hetedikesekkel kommunikációs kurzust vezet, középiskolásoknak vitakurzusokat tart, az egyetemistáknak pedig már brit parlamenti vitaformátumban adja át a tudást.
„Más minden korosztály. A kicsiknél a spontaneitás, a gyors reakció a fontos. A nagyobbaknál a retorika, a logikai építkezés, a tudatos önfejlesztés kerül előtérbe” – magyarázza.
A vitázás sokkal több, mint ügyes beszédtechnika. Azok a diákok, akik bekapcsolódnak, rövid időn belül magabiztosabbá válnak, bátrabban állnak ki közönség elé, és jobban eligazodnak a világban.
A vitázás erre tanít meg: mindig két oldalról kell körüljárni egy kérdést, mérlegelni az érveket és az ellenérveket. Így válik a diák képessé arra, hogy különbséget tegyen a tény és a manipuláció között.
Magyarországon sok pedagógus is felismerte már a módszer erejét. A vitatréner-képzéseken részt vevő tanárok arról számolnak be, hogy így újra közös hangot találnak a diákokkal. Nem csoda: a vita bevonja a diákot, aktív résztvevővé teszi, miközben segít rendszerezni és elmélyíteni a tudását – mesélte Krisztián.
Közben a román diákok körében több működő vitaklub is van, Nyugat-Európában pedig egyenesen természetes, hogy minden iskolában van helye ennek a gyakorlatnak.
350 diák fejezte be idén a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Középiskolás Programját. A végzősök július 2-án közös évzáró ünnepségen búcsúzhattak a tanévtől és a programtól a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.
A kolozsvári MCC vitaklubjaiban három nyelven – magyarul, románul és angolul – zajlanak a foglalkozások. Ez nemcsak nyelvgyakorlás, hanem mentális rugalmasság is. Sok székelyföldi magyar diáknak például kifejezetten felszabadító, hogy románul, vitajáték formájában kell megszólalnia. Ez oldja a gátlásokat, és segít, hogy a nyelvet ne csak kötelező tantárgyként, hanem kommunikációs eszközként lássák – osztotta meg Krisztián.
Aki bekapcsolódik a vitaklubokba, magabiztosabb lesz
Fotó: MCC Erdély
Simon Krisztián épp beszélgetésünk előtt nem sokkal tért haza egy szlovéniai tapasztalatcseréről, ugyanis az MCC egy szerb és egy szlovén szervezettel közösen vett részt egy ERASMUS+ projektben (Debating for Diversity), melynek a vitakultúra fejlesztése, terjesztése az egyik fő célja.
Elmesélte, hogy Szlovéniában minden hónapban rendeznek régiós vitaversenyeket, amelyek állandó motivációt adnak a diákoknak.
Látott megannyi jó példát és benne is megfogalmazódott, hogy Erdélyben is lehetne rendszeres, többnyelvű vitaverseny, ami összekapcsolja a középiskolákat, egyetemeket, kisebbségi és többségi közösségeket.
Ez nemcsak nyelvi és retorikai, hanem társadalmi hídépítés is lehetne.
Kisebbségi közösségben élni mindig is kihívást jelentett: hogyan hallassuk a hangunkat, hogyan tudjuk érveinket megfogalmazni a többségi társadalommal szemben. Ha fiataljaink megtanulnak vitázni, azzal nemcsak egyéni készségeket szereznek, hanem a közösség egészét erősítik.
Simon Krisztián optimista:
„A diákok nyitottak, motiváltak, tudják, hogy szükség van a vitára. Már csak az kell, hogy a pedagógusok, az iskolák és a döntéshozók is meglássák benne a lehetőséget".
A vita tehát nem veszekedés, hanem gondolkodás. Nem széthúz, hanem közelebb hoz. Nem kocsmaasztal mellett született hangoskodás, hanem egy tanulási, fejlődési folyamat. Erdélyben még csak csírázik, de minden esély megvan rá, hogy virágba boruljon. És talán egyszer eljutunk oda, hogy a gyerekeink nemcsak hallgatják a tananyagot, hanem kérdeznek, érvelnek, vitáznak is – így válnak gondolkodó, felelős polgárokká.
Több mint két éve részletes interjúban mutattuk be az olvasóknak a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), amely azóta jelentősen fejlődött. Talpas Botondot, az intézmény erdélyi tevékenységéért felelős igazgatót kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!