Simon Krisztián fiatalok tucatjait tanítja vitázni Kolozsváron és Erdély más városaiban is
Fotó: MCC Erdély
Nem mindegy, hogy a kocsmaasztal mellett próbáljuk túlkiabálni egymást, vagy tanult érvekkel, szabályok mentén ütköztetjük a véleményeket. Erdélyben is egyre többen fedezik fel a vitázás módszertanát: középiskolások és egyetemisták gyakorolják a Mathias Corvinus Collegium vitaklubjaiban, hogyan lehet gondolkodva, indulatok nélkül beszélni – és meghallgatni.
2025. szeptember 21., 11:022025. szeptember 21., 11:02
2025. szeptember 22., 12:172025. szeptember 22., 12:17
A mindennapokban a vita szónak keserű mellékíze van. Ha valaki azt mondja, hogy vitázni kezd a barátjával vagy a családtagjával, szinte biztosak lehetünk benne: összevesztek. Az erdélyi magyar közéletben sem sokkal jobb a helyzet – a vitát gyakran azonosítjuk a széthúzással, az indulatokkal, a személyeskedéssel.
Nem az a cél, hogy „ki nyer”, hanem az, hogy minden résztvevő új szempontokkal gazdagodjon.
Simon Krisztián öt éve találkozott először ezzel a világgal. Egy székelyföldi vitaversenyen próbálta ki magát, és bár kezdetben döcögött a dolog, hamar megérezte a varázsát.
– idézte fel, hozzátéve, hogy ez az élmény nemcsak új hobbit adott neki, hanem pályát is módosított: az orvosi helyett végül a jogi egyetem mellett döntött.
Az egyetemi évei alatt a vitázást intenzíven gyakorolta az MCC egyetemi programjának diákjaként, ahol külön vitakurzus működik három nyelven.
Hetedikesekkel kommunikációs kurzust vezet, középiskolásoknak vitakurzusokat tart, az egyetemistáknak pedig már brit parlamenti vitaformátumban adja át a tudást.
„Más minden korosztály. A kicsiknél a spontaneitás, a gyors reakció a fontos. A nagyobbaknál a retorika, a logikai építkezés, a tudatos önfejlesztés kerül előtérbe” – magyarázza.
A vitázás sokkal több, mint ügyes beszédtechnika. Azok a diákok, akik bekapcsolódnak, rövid időn belül magabiztosabbá válnak, bátrabban állnak ki közönség elé, és jobban eligazodnak a világban.
A vitázás erre tanít meg: mindig két oldalról kell körüljárni egy kérdést, mérlegelni az érveket és az ellenérveket. Így válik a diák képessé arra, hogy különbséget tegyen a tény és a manipuláció között.
Magyarországon sok pedagógus is felismerte már a módszer erejét. A vitatréner-képzéseken részt vevő tanárok arról számolnak be, hogy így újra közös hangot találnak a diákokkal. Nem csoda: a vita bevonja a diákot, aktív résztvevővé teszi, miközben segít rendszerezni és elmélyíteni a tudását – mesélte Krisztián.
Közben a román diákok körében több működő vitaklub is van, Nyugat-Európában pedig egyenesen természetes, hogy minden iskolában van helye ennek a gyakorlatnak.
350 diák fejezte be idén a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Középiskolás Programját. A végzősök július 2-án közös évzáró ünnepségen búcsúzhattak a tanévtől és a programtól a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.
A kolozsvári MCC vitaklubjaiban három nyelven – magyarul, románul és angolul – zajlanak a foglalkozások. Ez nemcsak nyelvgyakorlás, hanem mentális rugalmasság is. Sok székelyföldi magyar diáknak például kifejezetten felszabadító, hogy románul, vitajáték formájában kell megszólalnia. Ez oldja a gátlásokat, és segít, hogy a nyelvet ne csak kötelező tantárgyként, hanem kommunikációs eszközként lássák – osztotta meg Krisztián.
Aki bekapcsolódik a vitaklubokba, magabiztosabb lesz
Fotó: MCC Erdély
Simon Krisztián épp beszélgetésünk előtt nem sokkal tért haza egy szlovéniai tapasztalatcseréről, ugyanis az MCC egy szerb és egy szlovén szervezettel közösen vett részt egy ERASMUS+ projektben (Debating for Diversity), melynek a vitakultúra fejlesztése, terjesztése az egyik fő célja.
Elmesélte, hogy Szlovéniában minden hónapban rendeznek régiós vitaversenyeket, amelyek állandó motivációt adnak a diákoknak.
Látott megannyi jó példát és benne is megfogalmazódott, hogy Erdélyben is lehetne rendszeres, többnyelvű vitaverseny, ami összekapcsolja a középiskolákat, egyetemeket, kisebbségi és többségi közösségeket.
Ez nemcsak nyelvi és retorikai, hanem társadalmi hídépítés is lehetne.
Kisebbségi közösségben élni mindig is kihívást jelentett: hogyan hallassuk a hangunkat, hogyan tudjuk érveinket megfogalmazni a többségi társadalommal szemben. Ha fiataljaink megtanulnak vitázni, azzal nemcsak egyéni készségeket szereznek, hanem a közösség egészét erősítik.
Simon Krisztián optimista:
„A diákok nyitottak, motiváltak, tudják, hogy szükség van a vitára. Már csak az kell, hogy a pedagógusok, az iskolák és a döntéshozók is meglássák benne a lehetőséget".
A vita tehát nem veszekedés, hanem gondolkodás. Nem széthúz, hanem közelebb hoz. Nem kocsmaasztal mellett született hangoskodás, hanem egy tanulási, fejlődési folyamat. Erdélyben még csak csírázik, de minden esély megvan rá, hogy virágba boruljon. És talán egyszer eljutunk oda, hogy a gyerekeink nemcsak hallgatják a tananyagot, hanem kérdeznek, érvelnek, vitáznak is – így válnak gondolkodó, felelős polgárokká.
Több mint két éve részletes interjúban mutattuk be az olvasóknak a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), amely azóta jelentősen fejlődött. Talpas Botondot, az intézmény erdélyi tevékenységéért felelős igazgatót kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!