Az Apáczai Csere János szellemi öröksége előtt tisztelgő kiállítás szervezői és a kiállítók egy csoportja
Fotó: Somogyi Botond
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kortárs alkotók munkáin keresztül. A bemutatott művek nemcsak életútjára és gondolkodására reflektálnak, hanem arra a különös hiányra is, hogy Apáczairól nem maradt fenn hiteles portré. A kiállítás így vizuális és gondolati párbeszédet kezdeményez a 17. századi tudós örökségével.
2026. január 30., 20:292026. január 30., 20:29
Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója, Vörös Alpár üdvözlő beszédében elmondta, hogy a tárlatot tavaly, a tudós születésének 400. évfordulóján kellett volna megszervezni, ám a 2025-ös esztendőben a Jókai 200 fényében erre nem kerülhetett sor. Az igazgató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kerek évfordulóra az iskola által megálmodott programok mintegy 95 százalékát sikerült kivitelezni, megszervezni. Külön említette azt a domborművet, emléktáblát, amelyet az iskola és a Farkas utcai templom közötti várfalra terveztek, s amelyet a tavaly lepleztek le.
A tárlat nem csupán az életútjára és gondolkodására reflektál, hanem arra a különös hiányra is, amely Apáczai fizikai megjelenését övezi: portré nem maradt fenn róla. Ez a hiány az évszázadok során újra és újra megmozgatta az alkotók fantáziáját, akik különféle módokon próbálták elképzelni alakját, küzdelmeit és szellemi jelenlétét.
A válogatás földrajzilag is széles spektrumot ölel fel: nemcsak Erdély különböző régióiból, hanem Magyarországról – többek között Debrecenből, Budapestről és Miskolcról – is érkeztek alkotások. Összesen 43 művész munkája került a falakra Szatmárnémetitől egészen Székelyföldig, ez pedig önmagában is jelzi a téma iránti élénk érdeklődést – magyarázta Székely Géza képzőművész, a tárlat egyik szervezője.
A bemutatott művek technikailag és szemléletükben is rendkívül változatosak. Az absztrakt megközelítésektől a figuratív ábrázolásokig széles skálán mozognak, miközben mindegyik valamilyen módon Apáczai szellemiségéhez kapcsolódik. Ez a sokféleség lehetőséget ad a látogatónak arra, hogy elmélyüljön, elgondolkodjon, sőt meditáljon Apáczai életútján és örökségén. A kiállítás így nem csupán vizuális élmény, hanem gondolati utazás is, amely méltó módon idézi meg az erdélyi művelődéstörténet egyik meghatározó alakját.
A tárlat keretében átadásra került a Székely Bertalan-díj is, amelyet hagyományosan az adott tematikához leginkább illeszkedő alkotás kap. Bár minden kiállított mű önmagában is értéket képvisel – hiszen csak olyan munkák kerültek be, amelyek szakmailag és tartalmilag is megfeleltek –, a díj mégis egyfajta kiemelésként működik e gazdag összképben. A zsűri a díjat ünnepélyes keretek között Zilahi Nonó grafikusművésznek adta át a Magyar Kultúra Napja jegyében fogant Apáczai Csere Jánosra emlékező, az EMME és a csernátoni IKA által szervezett tárlaton bemutatott In memoriam Apáczai (vegye eljárás, digitális nyomat), valamint az Apáczai (linómetszet) című színvonalas alkotásaiért.
A kiállítás rendezése nem követ szigorú, előre meghatározott útvonalat.
Külön érdekességet jelentenek azok a fotók, amelyek Apácán, Apáczai szülőhelyén készültek: több alkotó személyesen is ellátogatott a helyszínre, hogy ott merítsen inspirációt – hangzott el az ünnepségen.
Ha van közös pont ezekben az alkotásokban, az elsősorban nem formai, hanem gondolati természetű. Az a törekvés, hogy Apáczai Csere János emléke ne pusztán történelmi adatként jelenjen meg, hanem élő, újraértelmezhető szellemi örökségként. Ez a közös gondolatiság az, amely összetartja a kiállítást – fogalmazott Székely Géza.
A tárlatot Kis Pállukács Hajnalka nyitotta meg, aki szerint a kiállítás nem illusztrálni kívánja Apáczait, hanem párbeszédbe lép vele:
Kis Pállukács Hajnalka elmondta: a sokféle technika és vizuális nyelv nem széttartást, hanem egy nyitott gondolkodási teret hoz létre, ahol különböző válaszok születnek ugyanarra az alapvető kérdésre: hogyan érthető meg és adható tovább a világ. A tárlatmegnyitó szerint a középiskolai térben megvalósuló tárlat különösen hangsúlyozza Apáczai tanulásról vallott szemléletét, amely szerint a tudás nem elit kiváltság, hanem közösségi gyakorlat, és amely a nézőt is aktív részvételre hívja.
Az eseményen közreműködött Kicsid Gizella színművésznő, aki Páskándi Géza író Tornyot választok című Apáczairól szóló drámájából olvasott fel részleteket. Somogyi Hunor, a János Zsigmond Unitárius Kollégium 11. osztályos diákja Chopin-műveket szólaltatott meg zongorán. Apa Szilárd apáczais diák pedig Horváth István Tornyot raktam című, valamint Kányádi Sándor anyanyelvről szóló versét szavalta, amely szerint „egyetlen batyunk, botunk, fegyverünk az anyanyelv”. Apáczai Csere Jánosról pedig Kiss Farkas Gábor, az ELTE tanára tartott rövid előadást.
A tematikus tárlatok különösen fontos szerepet töltenek be a galéria életében: korábban Jókai Mórra és Petőfi Sándorra emlékeztek hasonló módon. Apáczai Csere János ebbe a sorba illeszkedik. Olyan mérföldkő, aki az erdélyi és a magyar kultúra egészének meghatározó alakja” – fogalmazott Székely Géza a csernátoni IKA szervezője és a tárlat kurátora.
A tárlat munkanapokon 15 és 20 óra között, szombaton pedig 10 és 20 óra között látogatható.
Délelőttönként az intézményben oktatás zajlik, ezért a kiállítás délután nyitja meg kapuit a közönség előtt.
Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából rendezvénnyel tiszteleg névadója munkássága előtt a kolozsvári Apáczai-gimnázium. Az ünnepi eseményről, a nagy tudós szellemi örökségéről Vörös Alpár igazgató beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!