
Erdély turizmusának egyik alappillérét jelentik a gyógyfürdők
Fotó: Makkay József
Az emelkedő hőmérséklet, az aszályok és az árvizek egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európa híres gyógyfürdőire, és ez alól Erdély sem kivétel. Egy olyan, gyógyfürdőkben gazdag térségre, mint például Székelyföld vagy a Partium hosszú távon igencsak negatív hatással lehet, ha csökken a források hozama, vagy ha az áradások tönkre teszik a fürdőhelyek meglévő infrastruktúráját.
2025. május 24., 09:542025. május 24., 09:54
Európa történelmi gyógyfürdői – mind Baden Baden, Vichy, Bath vagy Karlovy Vary – évszázadok óta vonzzák a pihenésre vágyókat, de a klímaváltozás hatásai – mint az emelkedő hőmérséklet, az árvizek és az aszályok – veszélyeztetik a természeti erőforrásokat.
A melegedő bolygó kihívásaira reagálva Európa nagy gyógyfürdői csatlakoznak a National Geographic Társaság „Preserving Legacies” programjához, hogy megvédjék örökségüket a klímaváltozás okozta kockázatoktól. Ezáltal ezek a fürdők hozzáférhetnek innovatív eszközökhöz, technikai képzéshez és olyan partnerhálózathoz, amely segíti őket a klímaváltozással szembeni ellenálló képesség növelésében.
– idézi a Digi24 cikke Naomi O’Toole-t, az Európa Nagy Gyógyfürdői szervezet kommunikációs koordinátorát.

Nem kedvezett az időjárás azoknak, akik az iskolai sívakáció idején az ausztriai Salzburg tartományban keresték a kikapcsolódást, a téli sportolás lehetőségeit.
A klímaváltozás hatásai már most is láthatóak, és a gyógyfürdők egyre gyakrabban esnek áradások áldozataivá: például
Azt is fontos megemlíteni, hogy ezek a helyszínek nem csak a kulturális örökség, illetve gyógyászati szerepük miatt fontosak, hanem jellemzően a helyi gazdaságok alapját képezik, turisztikai központok szerveződnek köréjük, többségüket elsősorban kulturális turisztikai szándékkal keresik fel, nem hosszabb időtartamú gyógykezelések miatt.
Fotó: Borszék Polgármesteri Hivatala
Épp ezért Európa legjelentősebb gyógyfürdői csatlakoznak egy programhoz, amely célja az örökségi helyszínek klímaváltozással szembeni védelme. A „Preserving Legacies” program célja annak vizualizálása, hogyan hathat a klímaváltozás a természeti és kulturális örökségi helyszínekre világszerte.
A program a helyi közösségekre összpontosít, arra, hogy készségeket, eszközöket és megoldásokat fejlesszenek ki, amelyek védik örökségüket.
A program hosszú távú célja egy olyan modell létrehozása, amely más európai desztinációk számára is példát nyújt a hasonló klímaváltozási hatások kezelésére.
Fotó: Bartos Lóránt
Az emelkedő hőmérséklet és az egyre gyakoribbá váló extrém időjárási jelenségek nemcsak Nyugat-Európában, hanem Kelet-Közép-Európában is érzékelhetők. Románia és Erdély sem marad ki a klímaváltozás hatásaiból, amelyek az itteni gyógyfürdők természetes vízforrásait és infrastruktúráját is érintik.
A hőhullámok és az aszályok különösen veszélyeztetik a gyógyfürdők vízellátását. Például a 2024-es hőhullám időtartamát és intenzitását tekintve is példátlan volt az elmúlt 140 évben, ami súlyos hatással volt a mezőgazdaságra és az infrastruktúrára, de nem csak.

Japán egyik ikonikus jelképének a csúcsa még mindig hómentes, amire 130 éve nem volt példa.

A Föld klímája vészes tempóban változik, és a legfrissebb adatok szerint már 1,48 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. Románia is keményen szembesül a következményekkel.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
szóljon hozzá!