Erdély turizmusának egyik alappillérét jelentik a gyógyfürdők
Fotó: Makkay József
Az emelkedő hőmérséklet, az aszályok és az árvizek egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európa híres gyógyfürdőire, és ez alól Erdély sem kivétel. Egy olyan, gyógyfürdőkben gazdag térségre, mint például Székelyföld vagy a Partium hosszú távon igencsak negatív hatással lehet, ha csökken a források hozama, vagy ha az áradások tönkre teszik a fürdőhelyek meglévő infrastruktúráját.
2025. május 24., 09:542025. május 24., 09:54
Európa történelmi gyógyfürdői – mind Baden Baden, Vichy, Bath vagy Karlovy Vary – évszázadok óta vonzzák a pihenésre vágyókat, de a klímaváltozás hatásai – mint az emelkedő hőmérséklet, az árvizek és az aszályok – veszélyeztetik a természeti erőforrásokat.
A melegedő bolygó kihívásaira reagálva Európa nagy gyógyfürdői csatlakoznak a National Geographic Társaság „Preserving Legacies” programjához, hogy megvédjék örökségüket a klímaváltozás okozta kockázatoktól. Ezáltal ezek a fürdők hozzáférhetnek innovatív eszközökhöz, technikai képzéshez és olyan partnerhálózathoz, amely segíti őket a klímaváltozással szembeni ellenálló képesség növelésében.
– idézi a Digi24 cikke Naomi O’Toole-t, az Európa Nagy Gyógyfürdői szervezet kommunikációs koordinátorát.
Nem kedvezett az időjárás azoknak, akik az iskolai sívakáció idején az ausztriai Salzburg tartományban keresték a kikapcsolódást, a téli sportolás lehetőségeit.
A klímaváltozás hatásai már most is láthatóak, és a gyógyfürdők egyre gyakrabban esnek áradások áldozataivá: például
Azt is fontos megemlíteni, hogy ezek a helyszínek nem csak a kulturális örökség, illetve gyógyászati szerepük miatt fontosak, hanem jellemzően a helyi gazdaságok alapját képezik, turisztikai központok szerveződnek köréjük, többségüket elsősorban kulturális turisztikai szándékkal keresik fel, nem hosszabb időtartamú gyógykezelések miatt.
Fotó: Borszék Polgármesteri Hivatala
Épp ezért Európa legjelentősebb gyógyfürdői csatlakoznak egy programhoz, amely célja az örökségi helyszínek klímaváltozással szembeni védelme. A „Preserving Legacies” program célja annak vizualizálása, hogyan hathat a klímaváltozás a természeti és kulturális örökségi helyszínekre világszerte.
A program a helyi közösségekre összpontosít, arra, hogy készségeket, eszközöket és megoldásokat fejlesszenek ki, amelyek védik örökségüket.
A program hosszú távú célja egy olyan modell létrehozása, amely más európai desztinációk számára is példát nyújt a hasonló klímaváltozási hatások kezelésére.
Fotó: Bartos Lóránt
Az emelkedő hőmérséklet és az egyre gyakoribbá váló extrém időjárási jelenségek nemcsak Nyugat-Európában, hanem Kelet-Közép-Európában is érzékelhetők. Románia és Erdély sem marad ki a klímaváltozás hatásaiból, amelyek az itteni gyógyfürdők természetes vízforrásait és infrastruktúráját is érintik.
A hőhullámok és az aszályok különösen veszélyeztetik a gyógyfürdők vízellátását. Például a 2024-es hőhullám időtartamát és intenzitását tekintve is példátlan volt az elmúlt 140 évben, ami súlyos hatással volt a mezőgazdaságra és az infrastruktúrára, de nem csak.
Japán egyik ikonikus jelképének a csúcsa még mindig hómentes, amire 130 éve nem volt példa.
A Föld klímája vészes tempóban változik, és a legfrissebb adatok szerint már 1,48 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. Románia is keményen szembesül a következményekkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!