Vass Levente: nem lehet elhamarkodottan dönteni kórházügyben

A hétvégén Nagyváradon ült össze az Erdélyi Magyar Kórházügyi Egyeztető Fórumnak elnevezett testület, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Csűry István hívott össze, hogy egyeztessék azokat az erdélyi (nagyváradi és csíkszeredai) elképzeléseket, amelyekhez a kezdeményezők magyar állami segítséget kérnek.

A tanácskozáson részt vett – Tar Gyöngyi, a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője, Cseke Attila korábbi egészségügyi miniszter, Bradács Alíz margittai kórházigazgató mellett – Vass Levente marosvásárhelyi szakpolitikus is.

„Marosvásárhelyen ilyen projekt még nem fogalmazódott meg. Úgy gondolom, hogy erről elsősorban politikai döntéshozó kell határozzon és erőforrásokat adjon, ezért a nagyváradi találkozón elmondtam: egy ilyen döntés meghozatalához számtalan gazdasági, egészségpolitikai szempontot kell figyelembe venni. Nem lehet elhamarkodott döntést kiprovokálni” – mondta elöljáróban a szakpolitikus.

Marosvásárhely költséghatékonyabb

Hozzátette, egy egészségpolitikai projektnél – márpedig a kórházépítés már gondolatban is az – négy kiemelt szempontot kell kötelezően megvizsgálni: egy ilyen intézmény hatásosságát, hatékonyságát, méltányosságát és fenntarthatóságát. „E négy közül a fenntarthatóság a legfontosabb, hiszen ha a politikai döntéshozó elindul egy irányba, akkor már nem tud megállni. A költséghatékonysági feltételnek legjobban ma Marosvásárhely felel meg a 320 aktív magyar orvosával és megközelítőleg 400 magyar rezidensével, egyetemi központként és a MOGYE ügyének zászlósaként legnagyobb valószínűséggel itt tudnánk eleget tenni a kórházlétesítés kihívásának” – szögezte le lapunk megkeresésére.

A szakember szerint egy ilyen kiemelten fontos kérdésben a döntéshozatalkor felmerül a hatásosság is, vagyis hogy melyik ellátási szintet kellene fejleszteni a létező, és a betegeket jól, rosszul, de kiszolgáló romániai egészségügyi rendszer mellett. Vass Levente kifejtette: a háziorvoslás, a gyógyszerellátás, a teljes sürgősségi ellátás átvállalása szinte kizárt, hogy lehetséges lenne. Másfelől a marosvásárhelyi magyar orvosok már létező járóbeteg-rendelői is anyanyelven diagnosztizálnak és kezelnek. Ennek konkurenciát építeni számtalan méltányossági és költséghatékonysági akadályt gördít egy leendő, a magyar kormány által finanszírozott járóbeteg-rendelő létrehozása elé.

Továbbirányítás, utókezelés, kontroll

„A kórházi ellátás nyolcvan százaléka programálható kezeléseket és műtéti eljárásokat tartalmaz. A kórházalapítás politikai döntésénél megvizsgálandó az is, hogy nem lehetne-e mindezeket programált módon évente több száz ilyen műtétet végző magyarországi szakintézetek felé irányítani. Így Marosvásárhelyen egy olyan intézet létrehozásán kellene gondolkodni a közeljövőben, amely a betegeket irányítani képes, és az utókezeléseket, kontrollokat el tudja látni. De mindez nem helyi, hanem a forrásokat biztosítani tudó egészségpolitikai–politikai vezetők döntése kell legyen, és nem nagy dobra verve kell ezt csinálni. Ha ez megszületik, akkor a marosvásárhelyi szakemberek rendelkeznek azzal az egészségmenedzsment-szaktudással, hogy hatékonyan és az adott költségkorlát keretei között, a kitűzött célokat megértve létrehozzunk és működtessünk egy ehhez hasonló intézményt” – mondta Vass Levente.

A tanácskozás záródokumentumában rögzítették: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület álláspontja szerint egy filantropikus, szociális gondokat is felvállaló, magyar nyelven működő nagyváradi kórházra van szükség, illetve Tar Gyöngyi Hargita megyei tisztifőorvos szerint Csíkszeredában egy egész Székelyföldet lefedő egészségcentrum létrehozására lenne szükség. „Céljaink megvalósításában egymást támogatjuk, és erre nézve kérjük a magyar kormány támogatását\" – fogalmaz a dokumentum, melyet a szakértők mellett Csűry István püspök és Forró László főjegyző írt alá.