Nem ördögtől való. A kenyér belefértethető az étrendbe, de nem árt beiktatni más gabonaféléket is
Fotó: Kisréti Zsombor
Nem a kenyérevés betegít meg, hanem a rosszul összerakott, egyhangú étrend – vallja Papp Evelin szatmári dietetikus, jógaoktató. A szakembert a statisztikai intézet által közölt fogyasztási mennyiségek kapcsán kérdeztük hiedelmekről és tévhitekről, a helyes táplálkozásról.
2022. augusztus 15., 21:002022. augusztus 15., 21:00
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2021-ben egy romániai lakos átlagosan több mint 88 kilogramm kenyeret és 64 kg húst fogyasztott. A tej, zöldség- és gyümölcsfogyasztás változó volt. A fogyasztói hiedelmekről, egészséges értékrendről Papp Evelin szatmári dietetikussal, jógaoktatóval beszélgettünk.
A magyar, illetve a román nép kultúrájában egyaránt a hús és a kenyér nemcsak eledelként szolgált, ennél fontosabb szerepe volt. A románok mindig kenyérrel és sóval várták a vendégeket, ezzel fejezték ki jóságuk, szeretetük, tiszteletük, békés hozzáállásuk. Aki kenyérrel és sóval ajándékozza meg szerettét, azt a szerencsétlenségektől próbálja megvédeni. A magyar nép szintén nagyra becsülte a búzát és a belőle készült kenyeret, mivel a középkor végétől nagy szerepe volt a népi táplálkozásban. A magyar ember életnek nevezi a búzát, emellett a bőség, jólét és termékenység szimbóluma is.
Eközben manapság sokszor halljuk, hogy a fehér kenyér egészségtelenebb a többinél. Papp Evelin szatmári dietetikus azonban úgy véli, nem létezik egészséges vagy egészségtelen étel, csak tápanyagban gazdag vagy kevésbé gazdag étrend. A teljes kiőrlésű búzalisztből, rozslisztből, Graham-lisztből készült kenyerek rost- és B-vitamin-tartalma magasabb, mivel a feldolgozás során megtartják a magvak minden részét. Ezeknek az ételeknek a szénhidráttartalmuk lassabban szívódik fel, emiatt inzulinrezisztenseknek és cukorbetegeknek jobb választás.
– hangsúlyozta a jógaoktatóként is tevékenykedő szakember.
Fotó: Makkay József
Jelezte ugyanakkor: manapság az élelmiszerek összetétele sem az, mint régen. A kenyér lisztből, sóból és vízből készült, viszont most emulgeálószereket, savanyúságot szabályozó anyagokat, lisztkezelő szereket, valamint a búza természetes gluténtartalmán kívül hozzáadott glutént tartalmazhat, mely elősegíti a kelesztést. Nem minden adalékanyag káros, de nem árt, ha a vásárló tudatosan dönt, és a kevesebb összetevőjű terméket veszi meg. Figyelni kell az ételek forrására, minőségére, tápanyagtartalmára. A szakember szerint nem a kenyérevés betegít meg, hanem a rosszul összerakott, egyhangú étrend. A diétakultúra nevelte az emberekbe azt a tévhitet, mely szerint bizonyos élelmiszerek hizlalnak, félni kell tőlük és teljesen kerülni.
energiával lát el, fontos szerepe van az izomműködésben, kognitív funkciókban, hormonális működésben. A hiedelemmel ellentétben ugyanakkor nem a gyümölcs növeli az esélyt a különböző szénhidrátanyagcsere-betegségek kialakulásához.
Fotó: Fülöp Attila
A már említett felmérés szerint jelentős különbségek tapasztalhatók az eltérő létszámú háztartások között. Az egyszemélyes háztartásokban a leggazdagabb a húsfogyasztás. „Úgy gondolom, egyszemélyes háztartásban az ember még nem tudja jól beosztani a havi élelmiszer-kiadásait, míg egy többszemélyes családban jobban működik a szervezés. A fiatal generáció már elkezdett apró lépéseket tenni az ételpazarlás csökkenése érdekében. Ez észrevehető a megyékben kijelölt ételbankokban, és a kolozsvári »Food Waste Combat« akcióban. Bízom benne, hogy a jövőben tudatosabban döntünk” – fogalmazott Papp Evelin.
A húsfogyasztás a 19. század második felében lett népszerű, elérhetőbb volt az alsó társadalmi rétegek számára is, melyek egyre nőttek az iparosodás hatására. Becses tápláléknak tartották, leginkább ünnepi alkalmakkor fogyasztották. A kommunizmus alatti megszorítások után hirtelen megnőtt a kereslet, alapélelmiszerré nőtte ki magát.
Megfelelő mennyiségben, minőségben és gyakoriságban az egészséget szolgálja. Inkább hazai termelőktől, gazdáktól érdemes vásárolni a hústermékeket. A ló túloldalára sem szabad átesni: a magas húsfogyasztás hozzájárul a köszvény kialakulásához. A vörös húsok, feldolgozott húsfélék szintén a krónikus betegségek melegágyai. Az ideálisnak mondható kenyér- és húsfogyasztás sok mindentől függ. Az egyén fiziológiai állapota, fizikai aktivitása, kora, preferenciái, életmódja határozza meg. Az „ideális” mindenkinek más, nem létezik két egyforma igényű ember.
Ez köszönhető annak is, hogy a tejtermékek fontos kalciumforrásnak számítanak. Nagy szükség van időskorban erre, így elkerülhetők a csípőtájéki törések és az oszteoporózis (csontritkulás). A kalcium hozzájárul a csontsűrűség megtartásához. A tejtermékek tartalmazzák az összes B-vitamint és probiotikumot.
Fotó: Rab Zoltán
A zöldség- és gyümölcsfogyasztás tendenciája hónaponként változik. A lakosság nagy része kevesebb gyümölcsöt fogyaszt a hidegebb hónapokban. „Ilyenkor is szükség van gyümölcsökre, próbáljuk meg pótolni szezongyümölcsökkel. Lefagyasztott gyümölcsöket is lehet fogyasztani. Nem sok tápanyagot veszítenek fagyasztás során, csupán egy kevés C-vitamint” – állapította meg a szatmári dietetikus.
Vannak alapelvek, melyeket figyelembe kell venni, gyakorlatba ültetni. A szezonalitás szerint minél több olyan ételt kell választani, mely a saját idejében terem meg. Ezek tápanyagokban gazdagabbak és még az ízük is finomabb. A pénztárcabarát alapelvet követve olyan élelmiszerek választhatók, melyek nem kerülnek egy kisebb vagyonba. Egy következő szempont, hogy az egyszerű receptek is lehetnek tápanyagokban gazdagok, nem kell órákig szobrászkodni a konyhában. Egy zöldséges-fetás makaróni vagy brokkolikrémleves, de akár egy sima omlett zöldségekkel is jó választás.
A funkcionális alapelv egyéni igényekhez szabva fókuszál adott tápanyagokra, itt nagyrészt szükséges egy dietetikus szakvéleménye. A sokszínűség rengeteg színt és textúrát tartalmaz. Minden héten kipróbálható egy ritkábban fogyasztott zöldség, hüvelyes, gyümölcs vagy más élelmiszer. Az eddigiek is használhatók, másféleképpen – tanácsolta Papp Evelin.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!