Nem ördögtől való. A kenyér belefértethető az étrendbe, de nem árt beiktatni más gabonaféléket is
Fotó: Kisréti Zsombor
Nem a kenyérevés betegít meg, hanem a rosszul összerakott, egyhangú étrend – vallja Papp Evelin szatmári dietetikus, jógaoktató. A szakembert a statisztikai intézet által közölt fogyasztási mennyiségek kapcsán kérdeztük hiedelmekről és tévhitekről, a helyes táplálkozásról.
2022. augusztus 15., 21:002022. augusztus 15., 21:00
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2021-ben egy romániai lakos átlagosan több mint 88 kilogramm kenyeret és 64 kg húst fogyasztott. A tej, zöldség- és gyümölcsfogyasztás változó volt. A fogyasztói hiedelmekről, egészséges értékrendről Papp Evelin szatmári dietetikussal, jógaoktatóval beszélgettünk.
A magyar, illetve a román nép kultúrájában egyaránt a hús és a kenyér nemcsak eledelként szolgált, ennél fontosabb szerepe volt. A románok mindig kenyérrel és sóval várták a vendégeket, ezzel fejezték ki jóságuk, szeretetük, tiszteletük, békés hozzáállásuk. Aki kenyérrel és sóval ajándékozza meg szerettét, azt a szerencsétlenségektől próbálja megvédeni. A magyar nép szintén nagyra becsülte a búzát és a belőle készült kenyeret, mivel a középkor végétől nagy szerepe volt a népi táplálkozásban. A magyar ember életnek nevezi a búzát, emellett a bőség, jólét és termékenység szimbóluma is.
Eközben manapság sokszor halljuk, hogy a fehér kenyér egészségtelenebb a többinél. Papp Evelin szatmári dietetikus azonban úgy véli, nem létezik egészséges vagy egészségtelen étel, csak tápanyagban gazdag vagy kevésbé gazdag étrend. A teljes kiőrlésű búzalisztből, rozslisztből, Graham-lisztből készült kenyerek rost- és B-vitamin-tartalma magasabb, mivel a feldolgozás során megtartják a magvak minden részét. Ezeknek az ételeknek a szénhidráttartalmuk lassabban szívódik fel, emiatt inzulinrezisztenseknek és cukorbetegeknek jobb választás.
– hangsúlyozta a jógaoktatóként is tevékenykedő szakember.
Fotó: Makkay József
Jelezte ugyanakkor: manapság az élelmiszerek összetétele sem az, mint régen. A kenyér lisztből, sóból és vízből készült, viszont most emulgeálószereket, savanyúságot szabályozó anyagokat, lisztkezelő szereket, valamint a búza természetes gluténtartalmán kívül hozzáadott glutént tartalmazhat, mely elősegíti a kelesztést. Nem minden adalékanyag káros, de nem árt, ha a vásárló tudatosan dönt, és a kevesebb összetevőjű terméket veszi meg. Figyelni kell az ételek forrására, minőségére, tápanyagtartalmára. A szakember szerint nem a kenyérevés betegít meg, hanem a rosszul összerakott, egyhangú étrend. A diétakultúra nevelte az emberekbe azt a tévhitet, mely szerint bizonyos élelmiszerek hizlalnak, félni kell tőlük és teljesen kerülni.
energiával lát el, fontos szerepe van az izomműködésben, kognitív funkciókban, hormonális működésben. A hiedelemmel ellentétben ugyanakkor nem a gyümölcs növeli az esélyt a különböző szénhidrátanyagcsere-betegségek kialakulásához.
Fotó: Fülöp Attila
A már említett felmérés szerint jelentős különbségek tapasztalhatók az eltérő létszámú háztartások között. Az egyszemélyes háztartásokban a leggazdagabb a húsfogyasztás. „Úgy gondolom, egyszemélyes háztartásban az ember még nem tudja jól beosztani a havi élelmiszer-kiadásait, míg egy többszemélyes családban jobban működik a szervezés. A fiatal generáció már elkezdett apró lépéseket tenni az ételpazarlás csökkenése érdekében. Ez észrevehető a megyékben kijelölt ételbankokban, és a kolozsvári »Food Waste Combat« akcióban. Bízom benne, hogy a jövőben tudatosabban döntünk” – fogalmazott Papp Evelin.
A húsfogyasztás a 19. század második felében lett népszerű, elérhetőbb volt az alsó társadalmi rétegek számára is, melyek egyre nőttek az iparosodás hatására. Becses tápláléknak tartották, leginkább ünnepi alkalmakkor fogyasztották. A kommunizmus alatti megszorítások után hirtelen megnőtt a kereslet, alapélelmiszerré nőtte ki magát.
Megfelelő mennyiségben, minőségben és gyakoriságban az egészséget szolgálja. Inkább hazai termelőktől, gazdáktól érdemes vásárolni a hústermékeket. A ló túloldalára sem szabad átesni: a magas húsfogyasztás hozzájárul a köszvény kialakulásához. A vörös húsok, feldolgozott húsfélék szintén a krónikus betegségek melegágyai. Az ideálisnak mondható kenyér- és húsfogyasztás sok mindentől függ. Az egyén fiziológiai állapota, fizikai aktivitása, kora, preferenciái, életmódja határozza meg. Az „ideális” mindenkinek más, nem létezik két egyforma igényű ember.
Ez köszönhető annak is, hogy a tejtermékek fontos kalciumforrásnak számítanak. Nagy szükség van időskorban erre, így elkerülhetők a csípőtájéki törések és az oszteoporózis (csontritkulás). A kalcium hozzájárul a csontsűrűség megtartásához. A tejtermékek tartalmazzák az összes B-vitamint és probiotikumot.
Fotó: Rab Zoltán
A zöldség- és gyümölcsfogyasztás tendenciája hónaponként változik. A lakosság nagy része kevesebb gyümölcsöt fogyaszt a hidegebb hónapokban. „Ilyenkor is szükség van gyümölcsökre, próbáljuk meg pótolni szezongyümölcsökkel. Lefagyasztott gyümölcsöket is lehet fogyasztani. Nem sok tápanyagot veszítenek fagyasztás során, csupán egy kevés C-vitamint” – állapította meg a szatmári dietetikus.
Vannak alapelvek, melyeket figyelembe kell venni, gyakorlatba ültetni. A szezonalitás szerint minél több olyan ételt kell választani, mely a saját idejében terem meg. Ezek tápanyagokban gazdagabbak és még az ízük is finomabb. A pénztárcabarát alapelvet követve olyan élelmiszerek választhatók, melyek nem kerülnek egy kisebb vagyonba. Egy következő szempont, hogy az egyszerű receptek is lehetnek tápanyagokban gazdagok, nem kell órákig szobrászkodni a konyhában. Egy zöldséges-fetás makaróni vagy brokkolikrémleves, de akár egy sima omlett zöldségekkel is jó választás.
A funkcionális alapelv egyéni igényekhez szabva fókuszál adott tápanyagokra, itt nagyrészt szükséges egy dietetikus szakvéleménye. A sokszínűség rengeteg színt és textúrát tartalmaz. Minden héten kipróbálható egy ritkábban fogyasztott zöldség, hüvelyes, gyümölcs vagy más élelmiszer. Az eddigiek is használhatók, másféleképpen – tanácsolta Papp Evelin.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marosvásárhely lakosságának egyharmada buszokkal közlekedik – számolt be a Marosvásárhelyi Rádió.
Elhunyt Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közösségi oldalán.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
Egy rendőr megsérült csütörtökön, amikor egy verekedéshez riasztották a Maros megyei Felsőrépa községben; az incidens során a rendőr kénytelen volt használni a fegyverét, és az agresszort lábon lőtte.
Az úgynevezett székely AI-stratégia kidolgozásában, megvalósításában is segédkezik prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Egy modern villamos motorvonat mindössze 81 perc alatt tette meg az Ópiski és Segesvár közötti 169 kilométeres vasúti távot – három megállással együtt.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!