
Ilyen volt, ezzé vált. A Declic szerint az állami szervek cselekvésképtelensége a polgárok cserbenhagyásához vezetett Parajdon
Fotó: Declic
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség. A Parajd megsegítését célzó online petíciót csütörtök délutánig mintegy 11 ezren írták alá.
2025. október 16., 16:472025. október 16., 16:47
2025. október 16., 17:032025. október 16., 17:03
A romániai korrupcióellenes harcban nagy szerepet játszó, több mint egymillió tagot számláló civil szervezet a szerkesztőségünkhöz csütörtökön eljuttatott közleményében azt kéri Ilie Bolojan miniszterelnöktől, hogy a kormány vállalja fel Parajd és térsége újjáépítési tervének koordinálását. A Declic emlékeztet: öt hónappal azután, hogy a Korond patak elárasztotta a sóbányát, Parajdon és térségében több mint tízezer család létbiztonsága van veszélyben, és több mint 40 ezer ember vízellátása akadozik.
Emlékeztetnek, hogy a parajdi sóbánya elárasztásával több ezer ember munkahelye és fő jövedelemforrása került veszélybe. Mint az MTI által idézett közlemény fogalmaz, azóta a helyzet csak romlott, és a Nagy-Küküllő folyó mintegy 80 kilométeres szakaszán emberek tízezrei kényszerülnek palackozott vizet inni, miután a sószennyezés nyomán a térségben ihatatlanná vált a vezetékes víz.
A civil szervezet szerint eközben a román állam illetékes szervei és intézményei már ötödik hónapja egymásra hárítják a felelősséget, és megfeledkeznek arról, hogy integrált helyreállítási tervet dolgozzanak ki, mely hosszú távon javítaná a lakosok életkörülményeit.

Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint.
„A Declic ezt nem nézheti tétlenül! A közösség már több mint 10 000 tagja kéri, hogy Románia kormánya vállalja tulajdon állampolgáraival szembeni alkotmányos felelősségét, tegyen eleget kötelességeinek, és vállaljon központi szerepet Parajd térsége újjáépítési tervének kidolgozásában” – fogalmaz közleményében a szervezet.
A koordinátor szerint a bukaresti kormánynak központi szerepet kell vállalnia egy átfogó újjáépítési terv kidolgozásában. Az SOS Praid! SOS Parajd! nevű kampányt eddig mintegy 11 ezren írták alá. A petíció szerzői ebben azt is szóvá teszik, hogy hónapokkal a bányakatasztrófa után még mindig nem zárult le a katasztrófa okait és felelőseit kereső vizsgálat.
Elfogadták azt a kormányhatározatot, melynek révén egyszeri szociális támogatást kaphatnak a Sal Sind egykori dolgozói – jelentette be csütörtökön Bíró Barna Botond. Hargita Megye Tanácsának elnöke közölte, a munkaügyi minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint legkésőbb november közepéig hozzájuthatnak az egyszeri anyagi kártérítéshez az arra jogosultak, de az sem kizárt, hogy már október folyamán megkapják. A Sal Sind az állami bányavállalat, a Salrom egyik alvállalkozója, amelynek dolgozói korábban tüntettek is amiatt, hogy nem részesültek segélyben.
„A helyzet súlyossága ellenére az államnak nincs átfogó helyreállítási terve a parajdi katasztrófahelyzet rendezésére. Egy ilyen terv végrehajtásához nem elég a különböző szervek és intézmények beavatkozásaira hagyatkozni, hanem egységes koncepcióra és központi koordinációra van szükség” – olvasható a petícióban.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Az elmúlt 24 órában 47 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 52 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
szóljon hozzá!