
Ilyen volt, ezzé vált. A Declic szerint az állami szervek cselekvésképtelensége a polgárok cserbenhagyásához vezetett Parajdon
Fotó: Declic
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség. A Parajd megsegítését célzó online petíciót csütörtök délutánig mintegy 11 ezren írták alá.
2025. október 16., 16:472025. október 16., 16:47
2025. október 16., 17:032025. október 16., 17:03
A romániai korrupcióellenes harcban nagy szerepet játszó, több mint egymillió tagot számláló civil szervezet a szerkesztőségünkhöz csütörtökön eljuttatott közleményében azt kéri Ilie Bolojan miniszterelnöktől, hogy a kormány vállalja fel Parajd és térsége újjáépítési tervének koordinálását. A Declic emlékeztet: öt hónappal azután, hogy a Korond patak elárasztotta a sóbányát, Parajdon és térségében több mint tízezer család létbiztonsága van veszélyben, és több mint 40 ezer ember vízellátása akadozik.
Emlékeztetnek, hogy a parajdi sóbánya elárasztásával több ezer ember munkahelye és fő jövedelemforrása került veszélybe. Mint az MTI által idézett közlemény fogalmaz, azóta a helyzet csak romlott, és a Nagy-Küküllő folyó mintegy 80 kilométeres szakaszán emberek tízezrei kényszerülnek palackozott vizet inni, miután a sószennyezés nyomán a térségben ihatatlanná vált a vezetékes víz.
A civil szervezet szerint eközben a román állam illetékes szervei és intézményei már ötödik hónapja egymásra hárítják a felelősséget, és megfeledkeznek arról, hogy integrált helyreállítási tervet dolgozzanak ki, mely hosszú távon javítaná a lakosok életkörülményeit.

Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint.
„A Declic ezt nem nézheti tétlenül! A közösség már több mint 10 000 tagja kéri, hogy Románia kormánya vállalja tulajdon állampolgáraival szembeni alkotmányos felelősségét, tegyen eleget kötelességeinek, és vállaljon központi szerepet Parajd térsége újjáépítési tervének kidolgozásában” – fogalmaz közleményében a szervezet.
A koordinátor szerint a bukaresti kormánynak központi szerepet kell vállalnia egy átfogó újjáépítési terv kidolgozásában. Az SOS Praid! SOS Parajd! nevű kampányt eddig mintegy 11 ezren írták alá. A petíció szerzői ebben azt is szóvá teszik, hogy hónapokkal a bányakatasztrófa után még mindig nem zárult le a katasztrófa okait és felelőseit kereső vizsgálat.
Elfogadták azt a kormányhatározatot, melynek révén egyszeri szociális támogatást kaphatnak a Sal Sind egykori dolgozói – jelentette be csütörtökön Bíró Barna Botond. Hargita Megye Tanácsának elnöke közölte, a munkaügyi minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint legkésőbb november közepéig hozzájuthatnak az egyszeri anyagi kártérítéshez az arra jogosultak, de az sem kizárt, hogy már október folyamán megkapják. A Sal Sind az állami bányavállalat, a Salrom egyik alvállalkozója, amelynek dolgozói korábban tüntettek is amiatt, hogy nem részesültek segélyben.
„A helyzet súlyossága ellenére az államnak nincs átfogó helyreállítási terve a parajdi katasztrófahelyzet rendezésére. Egy ilyen terv végrehajtásához nem elég a különböző szervek és intézmények beavatkozásaira hagyatkozni, hanem egységes koncepcióra és központi koordinációra van szükség” – olvasható a petícióban.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
szóljon hozzá!