Az újonnan feltárt lósír
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A 2019–2020-as ásatások során feltárt középső bronzkori lósírokhoz hasonló állattemetkezési helyet találtak a régészek a sepsiszentgyörgyi jégcsarnok építését megelőző leletmentesítés során. A Székely Nemzeti Múzeum munkatársai által végzett munkálatok – a lósír mellett – eddig több cölöpvázas ház maradványát, tárológödröket, ép vagy töredékes edényeket, agyagtárgyak és egy bronztűt hoztak a felszínre.
2025. február 06., 16:162025. február 06., 16:16
Január közepe óta végez megelőző feltárásokat a Székely Nemzeti Múzeum régészcsapata Sepsiszentgyörgy északi határában, a Sepsi Aréna szomszédságában épülő jégcsarnok helyén. A lósírokról és a többi eddigi eredményről az intézmény honlapján olvasható, szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményben számoltak be csütörtökön az archeológusok, akik mintegy húsz éve tudják, hogy a háromszéki megyeszékhely ezen részén, a Hosszú-láb dűlőnéven ismert környéken nagy kiterjedésű régészeti lelőhely van.
2019-ben és 2020-ban, az arénával szemközti területre tervezett Sapientia-campus területén a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma végzett feltárásokat, azoknak az eredményeiről a Krónika is beszámolt: különlegesnek számít az négy sír, amelyekben összesen nyolc, rituálisan elföldelt ló tetemét tárták fel, az állatokat az időszámításunk előtti 19–16. századra jellemző lószerszámokkal együtt temették el egykoron. Az állatok csontvázai mellett ritkaságnak nevezhető szarvasagancsból készült zablapálcákat és fejedelmi szekerek maradványait találták meg.
Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.
A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat is feltártak ugyanott, amik azért különlegesek, mert csontvázas temetkezésre utaló bronzkori régészeti leletek még nem kerültek elő jól dokumentálható kontextusban Délkelet-Erdélyben.
A Székely Nemzeti Múzeum által végzett ásatásokról azt írták: „noha az idei kutatások egyelőre szerényebb eredményekkel szolgáltak, mint kollégáink pár évvel ezelőtt folytatott, eleve nagyobb felületet érintő ásatásai, annyi már most kijelenthető, hogy a lelőhelynek ez a része is számos érdekességet tartogat még a régész számára.”
Az épülő jégcsarnok környéke gazdag régészeti lelőhely
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A pár évvel ezelőtt feltárt, középső bronzkori lósírok most egy újabb, hasonló temetkezéssel bővültek.
A lószerszám további díszei voltak a bekarcolt spirálmotívummal ellátott, szintén agancsból csiszolt korongok is.
Az ásatás során feltárt objektumok és leletanyag többsége a késő bronzkor vagy a korai vaskor idejéből származik. Ennek a korszaknak a jellegzetes régészeti emlékanyaga a Gáva-Holihrady kultúrkör, amelynek népe hatalmas területet hódított meg a Kr. e. 12–9. századok folyamán, a magyar Alföldtől Erdélyen át egészen a Dnyeszter felső folyásáig.
Egy feltárt tárolóverem
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Az ásatás során eddig előkerült:
Különleges leletként megemlíthető egy bronz tokos-füles balta készítésére használt öntőminta, néhány miniatűr agyagtárgy és egy bronztű.
A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat tártak fel a sepsiszentgyörgyi Árkos-Hosszú régészeti lelőhelyen. Csontvázas temetkezésre utaló bronzkori leletek még nem kerültek elő dokumentálhatóan Délkelet-Erdélyben.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
szóljon hozzá!