Párosával eltemetett lovak csontvázai
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Régészeti szempontból különleges leletegyüttest tártak fel a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Árkos határában végzett 2019-es és 2020-as ásatások során: a párosával eltemetett lovak sírjaihoz hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő, a szarvasagancsból készült zablapálcák pedig azért számítanak ritkaságnak, mert az állatok csontvázain, funkcionális állapotban találták meg őket.
2024. október 13., 14:512024. október 13., 14:51
2025. február 06., 13:122025. február 06., 13:12
A Sepsiszentgyörgyről Csíkszereda felé vezető országút nyugati oldalán egy kilenc és fél hektáros területen zajlottak a leletmentesítési munkálatok 2019-ben és 2020-ban: az első évben egy, a másodikban két ásatást végeztek a szentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum munkatársai Valerii Kavruk igazgató vezetésével. A közgyűjtemény részéről Puskás József régész naponta nyomon követte a munkálatokat, de a feltárást végző cég részéről is sok régész volt jelen.
Az Árkos-Hosszú nevű lelőhelyen többek között
A környéken feltárt maradványok 90 százaléka az úgynevezett Gáva-kultúrából való, a Krisztus előtti 1200 és 800 közötti időszakból – olvasható a múzeum Facebook-oldalán a minap közzétett összefoglalóban.
Árkos jelenleg a kovásznai megyeszékhelyhez tartozik közigazgatásilag, az a terület pedig, ahol az ásatások folytak, az egykori közbirtokosság tulajdona volt, és a Hosszú dűlőnévről nevezték el a lelőhelyet Árkos-Hosszúnak.
A közösségi oldalon megjelent összegzés nem egy átfogó tanulmány, hanem csak a lovak sírjaira összpontosító írás, a közeljövőben a helyszínen talált emberi maradványokról és temetkezési szokásokról is megjelenik egy értekezés – mondta a Krónika érdeklődésére Puskás József, az ásatásokat vezető archeológus. Magyarázata szerint a késő-bronzkor első időszakára, a Kr. e. 1800–1300 közötti évekre jellemző az a humán és állati temetkezési szokás, amire Árkos-Hosszún fény derült, és a Kárpátoktól nyugatra, illetve a Pannon-síkságon még nem találtak hasonlót.
Szenzációsnak számítanak a lovak pofáján látható szarvasagancsból készült zablapálcák – mondják még zablatagnak is –, mert ezeket olyan helyzetben találták meg, ahogy használták őket.
Ritkaságnak számító zablatagok
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
„Azért különlegesek, mert nem az eke fordított ki egyet valamelyik szántóföldön, vagy egy szemétdobon talált darabról van szó, hanem épségben megmaradt, funkcionális helyzetben lévő zablapálcákról” – mondta a szakember, aki szerint az is arra utal, hogy fogatot húztak a lovak, mert a zablapálcák nem mindkét szájszélükön voltak, hanem a menetirány szerinti külső pofájukon. „Ezek a zablatagok alapból ritkaságnak számítanak, eddig a Kárpátok kanyarulatától keletre, főleg a kazahsztáni sztyeppén kerültek elő, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten” – tette hozzá Puskás József.
A zablapálcák alapján arra következtettek, hogy a lovakat a lószerszámmal együtt temették el, és bizonyára más díszítéseket is a sírokba helyeztek, amelyek azonban az enyészetté váltak. A kutató szerint ez a temetkezési szokás arra utal, hogy tehetős, vezető személyiség lovairól volt szó. Ritkaság az ugyanott talált kör alakú zablatag is, amely a régész szerint az Ural-környéki Alakul-kultúrára jellemző.
Térkép a délkelet-európai és eurázsiai lósírok lelőhelyeiről
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
A szénizotópos vizsgálat alapján megállapították, hogy a lovak temetése elég hosszú ideig volt gyakorlatban, időszámításunk előtt az 1750-es évektől az 1500-as évekig. Házmaradványokat, használati eszközöket és emberi sírokat is találtak a helyszínen, és még ha azok későbbi időszakra is tehetők, gyanítják, hogy ugyanazé a népcsoporté, amelyik a lovakat ily módon hantolta el.
„A környezettől elütő tárgyak alapján úgy gondoljuk, hogy valahonnan a Fekete-tenger északi partvidékéről érkezett népek lehettek, akik a lovaikat az Olt partján temették el. De mivel 3500-4000 évvel ezelőtti népekről beszélünk, írásos feljegyzések nem maradhattak fenne, így további kutatásokra van szükség, hogy megállapítsuk, kik voltak ők” – fejtette ki Puskás József.
Rekonstruált rajz arról, ahogy a sírokba helyezték az igavonó állatokat
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
A Sapientia Alapítvány által támogatott ásatásokról beszámoló régész elmondta: a közeljövőben az út másik oldalán, a Sepsi Aréna szomszédságában épülő jégcsarnok tervezett területén fognak leletmentesítési munkálatokat végezni, ugyanis a törvény szerint a nyilvántartott lelőhelyeken nem szabad építkezési munkálatokat végezni, amíg a régészek fel nem térképezték a terepet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!