
Az újonnan feltárt lósír
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A 2019–2020-as ásatások során feltárt középső bronzkori lósírokhoz hasonló állattemetkezési helyet találtak a régészek a sepsiszentgyörgyi jégcsarnok építését megelőző leletmentesítés során. A Székely Nemzeti Múzeum munkatársai által végzett munkálatok – a lósír mellett – eddig több cölöpvázas ház maradványát, tárológödröket, ép vagy töredékes edényeket, agyagtárgyak és egy bronztűt hoztak a felszínre.
2025. február 06., 16:162025. február 06., 16:16
Január közepe óta végez megelőző feltárásokat a Székely Nemzeti Múzeum régészcsapata Sepsiszentgyörgy északi határában, a Sepsi Aréna szomszédságában épülő jégcsarnok helyén. A lósírokról és a többi eddigi eredményről az intézmény honlapján olvasható, szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményben számoltak be csütörtökön az archeológusok, akik mintegy húsz éve tudják, hogy a háromszéki megyeszékhely ezen részén, a Hosszú-láb dűlőnéven ismert környéken nagy kiterjedésű régészeti lelőhely van.
2019-ben és 2020-ban, az arénával szemközti területre tervezett Sapientia-campus területén a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma végzett feltárásokat, azoknak az eredményeiről a Krónika is beszámolt: különlegesnek számít az négy sír, amelyekben összesen nyolc, rituálisan elföldelt ló tetemét tárták fel, az állatokat az időszámításunk előtti 19–16. századra jellemző lószerszámokkal együtt temették el egykoron. Az állatok csontvázai mellett ritkaságnak nevezhető szarvasagancsból készült zablapálcákat és fejedelmi szekerek maradványait találták meg.

Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.
A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat is feltártak ugyanott, amik azért különlegesek, mert csontvázas temetkezésre utaló bronzkori régészeti leletek még nem kerültek elő jól dokumentálható kontextusban Délkelet-Erdélyben.
A Székely Nemzeti Múzeum által végzett ásatásokról azt írták: „noha az idei kutatások egyelőre szerényebb eredményekkel szolgáltak, mint kollégáink pár évvel ezelőtt folytatott, eleve nagyobb felületet érintő ásatásai, annyi már most kijelenthető, hogy a lelőhelynek ez a része is számos érdekességet tartogat még a régész számára.”
Az épülő jégcsarnok környéke gazdag régészeti lelőhely
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A pár évvel ezelőtt feltárt, középső bronzkori lósírok most egy újabb, hasonló temetkezéssel bővültek.
A lószerszám további díszei voltak a bekarcolt spirálmotívummal ellátott, szintén agancsból csiszolt korongok is.
Az ásatás során feltárt objektumok és leletanyag többsége a késő bronzkor vagy a korai vaskor idejéből származik. Ennek a korszaknak a jellegzetes régészeti emlékanyaga a Gáva-Holihrady kultúrkör, amelynek népe hatalmas területet hódított meg a Kr. e. 12–9. századok folyamán, a magyar Alföldtől Erdélyen át egészen a Dnyeszter felső folyásáig.
Egy feltárt tárolóverem
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Az ásatás során eddig előkerült:
Különleges leletként megemlíthető egy bronz tokos-füles balta készítésére használt öntőminta, néhány miniatűr agyagtárgy és egy bronztű.

A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat tártak fel a sepsiszentgyörgyi Árkos-Hosszú régészeti lelőhelyen. Csontvázas temetkezésre utaló bronzkori leletek még nem kerültek elő dokumentálhatóan Délkelet-Erdélyben.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
szóljon hozzá!