
Az újonnan feltárt lósír
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A 2019–2020-as ásatások során feltárt középső bronzkori lósírokhoz hasonló állattemetkezési helyet találtak a régészek a sepsiszentgyörgyi jégcsarnok építését megelőző leletmentesítés során. A Székely Nemzeti Múzeum munkatársai által végzett munkálatok – a lósír mellett – eddig több cölöpvázas ház maradványát, tárológödröket, ép vagy töredékes edényeket, agyagtárgyak és egy bronztűt hoztak a felszínre.
2025. február 06., 16:162025. február 06., 16:16
Január közepe óta végez megelőző feltárásokat a Székely Nemzeti Múzeum régészcsapata Sepsiszentgyörgy északi határában, a Sepsi Aréna szomszédságában épülő jégcsarnok helyén. A lósírokról és a többi eddigi eredményről az intézmény honlapján olvasható, szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményben számoltak be csütörtökön az archeológusok, akik mintegy húsz éve tudják, hogy a háromszéki megyeszékhely ezen részén, a Hosszú-láb dűlőnéven ismert környéken nagy kiterjedésű régészeti lelőhely van.
2019-ben és 2020-ban, az arénával szemközti területre tervezett Sapientia-campus területén a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma végzett feltárásokat, azoknak az eredményeiről a Krónika is beszámolt: különlegesnek számít az négy sír, amelyekben összesen nyolc, rituálisan elföldelt ló tetemét tárták fel, az állatokat az időszámításunk előtti 19–16. századra jellemző lószerszámokkal együtt temették el egykoron. Az állatok csontvázai mellett ritkaságnak nevezhető szarvasagancsból készült zablapálcákat és fejedelmi szekerek maradványait találták meg.

Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.
A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat is feltártak ugyanott, amik azért különlegesek, mert csontvázas temetkezésre utaló bronzkori régészeti leletek még nem kerültek elő jól dokumentálható kontextusban Délkelet-Erdélyben.
A Székely Nemzeti Múzeum által végzett ásatásokról azt írták: „noha az idei kutatások egyelőre szerényebb eredményekkel szolgáltak, mint kollégáink pár évvel ezelőtt folytatott, eleve nagyobb felületet érintő ásatásai, annyi már most kijelenthető, hogy a lelőhelynek ez a része is számos érdekességet tartogat még a régész számára.”
Az épülő jégcsarnok környéke gazdag régészeti lelőhely
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A pár évvel ezelőtt feltárt, középső bronzkori lósírok most egy újabb, hasonló temetkezéssel bővültek.
A lószerszám további díszei voltak a bekarcolt spirálmotívummal ellátott, szintén agancsból csiszolt korongok is.
Az ásatás során feltárt objektumok és leletanyag többsége a késő bronzkor vagy a korai vaskor idejéből származik. Ennek a korszaknak a jellegzetes régészeti emlékanyaga a Gáva-Holihrady kultúrkör, amelynek népe hatalmas területet hódított meg a Kr. e. 12–9. századok folyamán, a magyar Alföldtől Erdélyen át egészen a Dnyeszter felső folyásáig.
Egy feltárt tárolóverem
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Az ásatás során eddig előkerült:
Különleges leletként megemlíthető egy bronz tokos-füles balta készítésére használt öntőminta, néhány miniatűr agyagtárgy és egy bronztű.

A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat tártak fel a sepsiszentgyörgyi Árkos-Hosszú régészeti lelőhelyen. Csontvázas temetkezésre utaló bronzkori leletek még nem kerültek elő dokumentálhatóan Délkelet-Erdélyben.
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
szóljon hozzá!