A régészeti munkálatok során feltárt egyik sír
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat tártak fel a sepsiszentgyörgyi Árkos-Hosszú régészeti lelőhelyen. A Sapientia-campus építése során végzett leletmentesítési munkálatok közben a felszínre került nyughelyek azért különlegesek, mert csontvázas temetkezésre utaló bronzkori régészeti leletek még nem kerültek elő jól dokumentálható kontextusban Délkelet-Erdélyben.
2025. január 23., 13:572025. január 23., 13:57
Tíz, viszonylag jó állapotban megmaradt emberi sírhelyre bukkantak az archeológusok, a legrégebbi nyughely akár 3500 éves is lehet, és a szakemberek szerint vezetők, az akkori társadalom elit osztályához tartozó személyek maradványait találták meg a régészeti munkálatok során, legalábbis erre utalnak az emberi a csontok mellett látható használati eszközök, aranydíszek.
A Sepsiszentgyörgyről Csíkszereda felé vezető országút nyugati oldalán egy kilenc és fél hektáros területen zajlottak a leletmentesítési munkálatok 2019-ben és 2020-ban: az első évben egy, a másodikban két ásatást végeztek a szentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum munkatársai Valerii Kavruk igazgató vezetésével.
A leletmentesítés helyszíne
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Többek között négy sírban összesen nyolc, rituálisan elföldelt ló tetemét is megtalálták.
A párosával eltemetett lovak sírjaihoz hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő, a szarvasagancsból készült zablapálcák pedig azért számítanak ritkaságnak, mert az állatok csontvázain, funkcionális állapotban találták meg őket.
Árkos jelenleg a kovásznai megyeszékhelyhez tartozik közigazgatásilag, az a terület pedig, ahol az ásatások folytak, az egykori közbirtokosság tulajdona volt, és a Hosszú dűlőnévről nevezték el a lelőhelyet Árkos-Hosszúnak.
Az őskori lósírokat tavaly októberben mutatta be a múzeum Facebook-oldalán megjelent értekezésében Puskás József régész, a minap pedig a korai bronzkorból, illetve a kései bronzkor kezdetéről fennmaradt emberi sírokról írt tanulmánya is megjelent. A legkülönlegesebbeknek a Kr. e. 1750–1300 közötti időszakra tehető nyughelyeket nevezte, mert a bronzkor középső időszakában (Wietenberg-kultúra, i. e. 2100–1600) Erdélyben a hamvasztás volt elterjedve mint temetkezési szokás, a hamvakat pedig urnában ásták el egy arra kialakított helyen ásott gödörben. Erre utaló maradványokat találtak többek között Torján, Besztercén, vagy Marosludason – írta a szakember.
A holttestek eltemetése a Kárpátokon-kívüli népek megjelenéshez köthető a kései bronzkorban (1600–1200 között, i. e.), de a mai Moldva területén már a középső bronzkorban is temettek (Monteoru-kultúra), és ez, valamint a sírokban talált tárgyak a Kárpátokon kívüli népeknek a Kárpát-kanyaron belülre való vándorlására utal – tette hozzá.
Különlegességnek számítanak a csontvázak mellett találtak edények – a régész szerint áldozati edények, amelyekbe ételt vagy italt helyeztek – brosstűk, őskori arany ékszerek, amelyek a nők hajfonatait díszíthették. „Olyan kontextusban találtuk ezeket, ahogy használták őket” – emelte ki a leletek jelentőségét a múzeum munkatársa.
Ilyen és ehhez hasonló edények voltak a sírokban
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Puskás József elmondta, hogy radiokarbonos kormeghatározást is végeztek, ami alapján van egy „100-150 éves átfedés” az emberi nyughelyek és az ugyanott talált lósírok között. Mint arról korábban beszámoltunk, az állatokat az időszámításunk előtti 19–16. századra jellemző lószerszámokkal együtt temették el egykoron. Puskás József szerint a Kárpátoktól nyugatra, illetve a Pannon-síkságon még nem találtak hasonló maradványokat.
A sírokban talált arany dísztárgyak darabja
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Szenzációsnak számítanak a lovak pofáján látható szaravasagancsból készült zablapálcák – mondják még zablatagnak is –, mert ezeket olyan helyzetben találták meg, ahogy használták őket. „Épségben megmaradt, funkcionális helyzetben lévő zablapálcákról van szó” – mondta akkor a szakember, aki szerint az is arra utal, hogy fogatot húztak a lovak, mert a zablapálcák nem mindkét szájszélükön voltak, hanem a menetirány szerinti külső pofájukon. A kutató szerint ez a temetkezési szokás arra utal, hogy tehetős, vezető személyiségek lovairól volt szó.
Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.
A Sapientia Alapítvány által támogatott ásatásokról a régész elmondta: a közeljövőben az út másik oldalán, a Sepsi Aréna szomszédságában épülő jégcsarnok tervezett területén fognak leletmentesítési munkálatokat végezni, ugyanis a törvény szerint a nyilvántartott lelőhelyeken nem szabad építkezni, amíg a régészek fel nem térképezték a terepet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Uzsorakamatra nyújtott törvénytelen hitelek, valamint zsarolás és rongálás bűncselekményének gyanúsítottjainál tartottak pénteken négy házkutatást Kolozsváron és a kincses város szomszédságában fekvő Szászfenesen.
Újabb férfi holttestét emelték ki pénteken a Tiszából a folyó romániai partján, az ukrajnai Aknaszlatinával szemközt található Szarvaszó és Hosszúmező közötti térségben.
Az állatvédelemről sokáig legfeljebb akkor esett szó, amikor egy-egy megrázó eset felkavarta a közvéleményt. Az elmúlt évtizedekben azonban csendes, mégis mélyreható változás zajlott le Erdélyben. Riportunkban ennek az átalakulásnak jártunk utána.
Nagyszabású bővítés vár a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskolára, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén elfogadta a tanintézet új melléképületének részletes kivitelezési terveit.
Fűtőközpontok szerelőjének adta ki magát, és fél év alatt kilenc embert vert át egy 40 éves páncélcsehi férfi. A Kolozs megyei illető 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a kolozsvári bíróság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!