Búzaaratás az Érmelléken. Bihar megyében is jó évet zárnak a gabonatermesztő gazdák
Fotó: Orbán Orsolya
Rekordmennyiségű szalmás gabona termett idén Romániában, amely ezáltal az Európai Unió tagországai közül a legnagyobb gabonaexportőrré lépett elő. A globálisan is jó termés miatt a világpiaci ár nem túl magas, ami azt jelenti, hogy azok a gazdák zárnak sikeres évet, akiknek legalább 7–8 ezer kilós hektárátlaguk van búzából. A Krónika által megkérdezett gabonakereskedő szakember szerint a romániai búzatermesztés jövője is attól függ, hogy Ukrajna esetleges uniós csatlakozása során az EU miként tudja integrálni a rendkívül termékeny termőföldekkel rendelkező kelet-európai ország mezőgazdaságát.
2025. augusztus 26., 08:022025. augusztus 26., 08:02
2025. augusztus 26., 08:082025. augusztus 26., 08:08
Rekordmennyiségű szalmás gabona termett idén Romániában. Habár pontos statisztikai adatok még nem készültek, a Román Gazdák Szövetségének (AFR) elnöke szerint az idei búzatermés akár 13 millió tonna is lehet, ami az elmúlt 28 esztendő legmagasabb hozama. Ezzel szemben
A magas búza- és árpatermés megmutatkozik a meglendült romániai gabonaexportban is: Románia tavaly és idén is az Európai Unió legnagyobb árpaszállítója, a gabonakereskedők 2025. július elejéig mintegy kétmillió tonnát exportáltak.
A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint Romániában idén összesen 2,3 millió hektáron termeltek szalmás gabonát, amelyből az árpa termőterülete 447 ezer hektár volt. A tavaly őszi vetésterület zömét a búza tette ki, kisebb területen rozs, zab és tritikálé termett.
Az ország az Európai Unió egyik legnagyobb gabonaexportőrévé lépett elő – főként búzában, árpában és kukoricában. A konstancai kikötőből induló rakományok fő célországai:
Egyiptom (az egyik legfontosabb vevő), Algéria, Marokkó, Tunézia, Szaúd-Arábia, Jordánia, Törökország, Irán, Katar és az Egyesült Arab Emírségek.
Az Európai Unió tagországai közül a román gabona legnagyobb felvevőpiaca Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Németország, de kisebb mennyiségben Bulgáriába, Görögországba és Magyarországra is exportálnak.
Hárommillió tonnás kivitelével 2024-ben Románia lett az Európai Unió legnagyobb búzaexportőre az EU-n kívüli országokba.
Vincze Tamás, Erdély egyik legjelentősebb gabonafelvásárló és -forgalmazó vállalatának, a kolozsvári székhelyű EastGrain cégnek az ügyvezető igazgatója a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a magas termésátlagok ellenére gazdától függ, mennyire kifizetődő a kalászos gabona termesztése.
Ahogy az időjárás engedte, a kombájnok több héten át egész nap a határban arattak
Fotó: Orbán Orsolya
„A gabonaárakat főként globális tényezők határozzák meg. A világpiaci ár alakulásában fontos szerepet játszik a dél-amerikai, oroszországi, indiai vagy ausztráliai termésmennyiség, illetve a keresleti oldalon az, hogy a világpiacon éppen mekkora az igény szalmás gabonára.
– mutat rá a világpiaci árképzés folyamatára a kolozsvári szakember. Vincze Tamás az idei nyári felvásárlási árakat egyensúlyi árnak tartja, amely 7–8 tonnás termésátlag mellett jövedelmezőséget biztosít a termelőnek. Ott vannak gondok, ahol a termésátlag ennél jóval kisebb, például 5 tonna.
Az európai piacokra jelentős mennyiségű gabonát szállító kolozsvári vállalat szakembere szerint közel két éve az ukránoknak nem éri meg Romániába gabonát exportálni, miután a Fekete-tengeren keresztül közvetlenül tudják árujukat nyugat-európai célországokba szállítani. Ugyanakkor gazdasági értelme sem lenne, mivel Romániában az utóbbi két évben kiemelkedően jó búzatermés volt. Másrészt az érvényes jogszabályok miatt de facto nem is lehet az ország belső piacára ukrán gabonát behozni.
Az ukrán gabonatermelés hosszabb távon számottevő gondot jelenthet az uniós gabonatermesztő tagországok számára. Vincze szerint az ukrán gabona legnagyobb európai felvevőpiaca Németország és Olaszország, tehát lényegében azok a piacok, ahová a romániai és a magyarországi gabona egy része is kerül, így már most szoros versenyhelyzet alakult ki.
„Mivel a háború miatt az ukránok tengeri kikötői le voltak zárva, új útvonalakat kerestek – ezek egy része vasúton Nyugat-Európába vezetett. Miután Ukrajna számára újra megnyíltak a tengeri kikötők, az export mintegy 80 százaléka visszatért a tengeri szállításra, de a kitaposott ösvényt, a nyugat-európai piacot sem hagyták el.
– összegzi a Romániára és Magyarországra egyaránt leselkedő veszélyt Vincze Tamás.
A gazdasági szakember szerint Ukrajnában annyira jók a termőföldek, és olyan hatékonyan lehet gabonát termelni, hogy egy esetleges uniós csatlakozás esetén ezzel már nem tudna versenyezni a többi uniós ország gabonatermesztése. Vincze Tamás hangsúlyozza: ezt az érintett tagországok is látják, ezért még hosszú út áll előttünk, amíg kiderül, hogyan lehet Ukrajnát úgy integrálni az Európai Unióba, hogy a közös agrárpolitika ne omoljon össze. „Szerintem még sok év el fog telni, amíg erre a kérdésre koherens választ kapunk” – nyomatékosítja a vállalkozó.
A július közepén beköszöntő esős idő miatt a Partiumban is kitolódott a kalászosok aratása, ezekben a napokban azonban a legtöbb helyen gabonasilókba kerül a termés. Gazdaszemmel című videós sorozatunk e heti részében Biharfélegyházára látogattunk.
Jelentős kihívások elé állítja a gazdákat a búza, kukorica vagy napraforgó alacsony ára. Vincze Tamás közgazdász, egy kolozsvári székhelyű gabonaforgalmazó vállalat ügyvezető igazgatója a Krónikának rámutatott, hogy sürgős váltásra van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!