Búzaaratás az Érmelléken. Bihar megyében is jó évet zárnak a gabonatermesztő gazdák
Fotó: Orbán Orsolya
Rekordmennyiségű szalmás gabona termett idén Romániában, amely ezáltal az Európai Unió tagországai közül a legnagyobb gabonaexportőrré lépett elő. A globálisan is jó termés miatt a világpiaci ár nem túl magas, ami azt jelenti, hogy azok a gazdák zárnak sikeres évet, akiknek legalább 7–8 ezer kilós hektárátlaguk van búzából. A Krónika által megkérdezett gabonakereskedő szakember szerint a romániai búzatermesztés jövője is attól függ, hogy Ukrajna esetleges uniós csatlakozása során az EU miként tudja integrálni a rendkívül termékeny termőföldekkel rendelkező kelet-európai ország mezőgazdaságát.
2025. augusztus 26., 08:022025. augusztus 26., 08:02
2025. augusztus 26., 08:082025. augusztus 26., 08:08
Rekordmennyiségű szalmás gabona termett idén Romániában. Habár pontos statisztikai adatok még nem készültek, a Román Gazdák Szövetségének (AFR) elnöke szerint az idei búzatermés akár 13 millió tonna is lehet, ami az elmúlt 28 esztendő legmagasabb hozama. Ezzel szemben
A magas búza- és árpatermés megmutatkozik a meglendült romániai gabonaexportban is: Románia tavaly és idén is az Európai Unió legnagyobb árpaszállítója, a gabonakereskedők 2025. július elejéig mintegy kétmillió tonnát exportáltak.
A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint Romániában idén összesen 2,3 millió hektáron termeltek szalmás gabonát, amelyből az árpa termőterülete 447 ezer hektár volt. A tavaly őszi vetésterület zömét a búza tette ki, kisebb területen rozs, zab és tritikálé termett.
Az ország az Európai Unió egyik legnagyobb gabonaexportőrévé lépett elő – főként búzában, árpában és kukoricában. A konstancai kikötőből induló rakományok fő célországai:
Egyiptom (az egyik legfontosabb vevő), Algéria, Marokkó, Tunézia, Szaúd-Arábia, Jordánia, Törökország, Irán, Katar és az Egyesült Arab Emírségek.
Az Európai Unió tagországai közül a román gabona legnagyobb felvevőpiaca Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Németország, de kisebb mennyiségben Bulgáriába, Görögországba és Magyarországra is exportálnak.
Hárommillió tonnás kivitelével 2024-ben Románia lett az Európai Unió legnagyobb búzaexportőre az EU-n kívüli országokba.
Vincze Tamás, Erdély egyik legjelentősebb gabonafelvásárló és -forgalmazó vállalatának, a kolozsvári székhelyű EastGrain cégnek az ügyvezető igazgatója a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a magas termésátlagok ellenére gazdától függ, mennyire kifizetődő a kalászos gabona termesztése.
Ahogy az időjárás engedte, a kombájnok több héten át egész nap a határban arattak
Fotó: Orbán Orsolya
„A gabonaárakat főként globális tényezők határozzák meg. A világpiaci ár alakulásában fontos szerepet játszik a dél-amerikai, oroszországi, indiai vagy ausztráliai termésmennyiség, illetve a keresleti oldalon az, hogy a világpiacon éppen mekkora az igény szalmás gabonára.
– mutat rá a világpiaci árképzés folyamatára a kolozsvári szakember. Vincze Tamás az idei nyári felvásárlási árakat egyensúlyi árnak tartja, amely 7–8 tonnás termésátlag mellett jövedelmezőséget biztosít a termelőnek. Ott vannak gondok, ahol a termésátlag ennél jóval kisebb, például 5 tonna.
Az európai piacokra jelentős mennyiségű gabonát szállító kolozsvári vállalat szakembere szerint közel két éve az ukránoknak nem éri meg Romániába gabonát exportálni, miután a Fekete-tengeren keresztül közvetlenül tudják árujukat nyugat-európai célországokba szállítani. Ugyanakkor gazdasági értelme sem lenne, mivel Romániában az utóbbi két évben kiemelkedően jó búzatermés volt. Másrészt az érvényes jogszabályok miatt de facto nem is lehet az ország belső piacára ukrán gabonát behozni.
Az ukrán gabonatermelés hosszabb távon számottevő gondot jelenthet az uniós gabonatermesztő tagországok számára. Vincze szerint az ukrán gabona legnagyobb európai felvevőpiaca Németország és Olaszország, tehát lényegében azok a piacok, ahová a romániai és a magyarországi gabona egy része is kerül, így már most szoros versenyhelyzet alakult ki.
„Mivel a háború miatt az ukránok tengeri kikötői le voltak zárva, új útvonalakat kerestek – ezek egy része vasúton Nyugat-Európába vezetett. Miután Ukrajna számára újra megnyíltak a tengeri kikötők, az export mintegy 80 százaléka visszatért a tengeri szállításra, de a kitaposott ösvényt, a nyugat-európai piacot sem hagyták el.
– összegzi a Romániára és Magyarországra egyaránt leselkedő veszélyt Vincze Tamás.
A gazdasági szakember szerint Ukrajnában annyira jók a termőföldek, és olyan hatékonyan lehet gabonát termelni, hogy egy esetleges uniós csatlakozás esetén ezzel már nem tudna versenyezni a többi uniós ország gabonatermesztése. Vincze Tamás hangsúlyozza: ezt az érintett tagországok is látják, ezért még hosszú út áll előttünk, amíg kiderül, hogyan lehet Ukrajnát úgy integrálni az Európai Unióba, hogy a közös agrárpolitika ne omoljon össze. „Szerintem még sok év el fog telni, amíg erre a kérdésre koherens választ kapunk” – nyomatékosítja a vállalkozó.
A július közepén beköszöntő esős idő miatt a Partiumban is kitolódott a kalászosok aratása, ezekben a napokban azonban a legtöbb helyen gabonasilókba kerül a termés. Gazdaszemmel című videós sorozatunk e heti részében Biharfélegyházára látogattunk.
Jelentős kihívások elé állítja a gazdákat a búza, kukorica vagy napraforgó alacsony ára. Vincze Tamás közgazdász, egy kolozsvári székhelyű gabonaforgalmazó vállalat ügyvezető igazgatója a Krónikának rámutatott, hogy sürgős váltásra van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!