Több évtizede nem termett ennyi búza az országban, a gabonatermesztés jövője mégis bizonytalan

búza

Búzaaratás az Érmelléken. Bihar megyében is jó évet zárnak a gabonatermesztő gazdák

Fotó: Orbán Orsolya

Rekordmennyiségű szalmás gabona termett idén Romániában, amely ezáltal az Európai Unió tagországai közül a legnagyobb gabonaexportőrré lépett elő. A globálisan is jó termés miatt a világpiaci ár nem túl magas, ami azt jelenti, hogy azok a gazdák zárnak sikeres évet, akiknek legalább 7–8 ezer kilós hektárátlaguk van búzából. A Krónika által megkérdezett gabonakereskedő szakember szerint a romániai búzatermesztés jövője is attól függ, hogy Ukrajna esetleges uniós csatlakozása során az EU miként tudja integrálni a rendkívül termékeny termőföldekkel rendelkező kelet-európai ország mezőgazdaságát.

Makkay József

2025. augusztus 26., 08:022025. augusztus 26., 08:02

2025. augusztus 26., 08:082025. augusztus 26., 08:08

Rekordmennyiségű szalmás gabona termett idén Romániában. Habár pontos statisztikai adatok még nem készültek, a Román Gazdák Szövetségének (AFR) elnöke szerint az idei búzatermés akár 13 millió tonna is lehet, ami az elmúlt 28 esztendő legmagasabb hozama. Ezzel szemben

a bukaresti mezőgazdasági minisztérium és az Európai Bizottság becsült adata 9,3 millió tonna, de van olyan szakmai szervezet is, amely egyenesen 14 millió tonnáról beszél.

A magas búza- és árpatermés megmutatkozik a meglendült romániai gabonaexportban is: Románia tavaly és idén is az Európai Unió legnagyobb árpaszállítója, a gabonakereskedők 2025. július elejéig mintegy kétmillió tonnát exportáltak.

A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint Romániában idén összesen 2,3 millió hektáron termeltek szalmás gabonát, amelyből az árpa termőterülete 447 ezer hektár volt. A tavaly őszi vetésterület zömét a búza tette ki, kisebb területen rozs, zab és tritikálé termett.

2025-re a búza minden termésbecslésben látványos növekedést mutat, akár 40 százalékkal is több lehet a tavalyinál, ami rekordnak számít.

Az ország az Európai Unió egyik legnagyobb gabonaexportőrévé lépett elő – főként búzában, árpában és kukoricában. A konstancai kikötőből induló rakományok fő célországai:

  • Egyiptom (az egyik legfontosabb vevő), Algéria, Marokkó, Tunézia, Szaúd-Arábia, Jordánia, Törökország, Irán, Katar és az Egyesült Arab Emírségek.

  • Az Európai Unió tagországai közül a román gabona legnagyobb felvevőpiaca Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Németország, de kisebb mennyiségben Bulgáriába, Görögországba és Magyarországra is exportálnak.

  • Hárommillió tonnás kivitelével 2024-ben Románia lett az Európai Unió legnagyobb búzaexportőre az EU-n kívüli országokba.

Magas hektárhozamok mellett jövedelmező a búzatermelés

Vincze Tamás, Erdély egyik legjelentősebb gabonafelvásárló és -forgalmazó vállalatának, a kolozsvári székhelyű EastGrain cégnek az ügyvezető igazgatója a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a magas termésátlagok ellenére gazdától függ, mennyire kifizetődő a kalászos gabona termesztése.

búza Galéria

Ahogy az időjárás engedte, a kombájnok több héten át egész nap a határban arattak

Fotó: Orbán Orsolya

„A gabonaárakat főként globális tényezők határozzák meg. A világpiaci ár alakulásában fontos szerepet játszik a dél-amerikai, oroszországi, indiai vagy ausztráliai termésmennyiség, illetve a keresleti oldalon az, hogy a világpiacon éppen mekkora az igény szalmás gabonára.

Idézet
Globális szinten is jó termés volt 2025-ben – búzából tehát nincs hiány –, ehhez viszonyítva a 85–90 banis felvásárlási ár nem számít rossznak a romániai gazdák számára”

– mutat rá a világpiaci árképzés folyamatára a kolozsvári szakember. Vincze Tamás az idei nyári felvásárlási árakat egyensúlyi árnak tartja, amely 7–8 tonnás termésátlag mellett jövedelmezőséget biztosít a termelőnek. Ott vannak gondok, ahol a termésátlag ennél jóval kisebb, például 5 tonna.

Az európai piacokra jelentős mennyiségű gabonát szállító kolozsvári vállalat szakembere szerint közel két éve az ukránoknak nem éri meg Romániába gabonát exportálni, miután a Fekete-tengeren keresztül közvetlenül tudják árujukat nyugat-európai célországokba szállítani. Ugyanakkor gazdasági értelme sem lenne, mivel Romániában az utóbbi két évben kiemelkedően jó búzatermés volt. Másrészt az érvényes jogszabályok miatt de facto nem is lehet az ország belső piacára ukrán gabonát behozni.

Ukrajna uniós csatlakozása teljesen megváltoztatná a játékszabályokat

Az ukrán gabonatermelés hosszabb távon számottevő gondot jelenthet az uniós gabonatermesztő tagországok számára. Vincze szerint az ukrán gabona legnagyobb európai felvevőpiaca Németország és Olaszország, tehát lényegében azok a piacok, ahová a romániai és a magyarországi gabona egy része is kerül, így már most szoros versenyhelyzet alakult ki.

„Mivel a háború miatt az ukránok tengeri kikötői le voltak zárva, új útvonalakat kerestek – ezek egy része vasúton Nyugat-Európába vezetett. Miután Ukrajna számára újra megnyíltak a tengeri kikötők, az export mintegy 80 százaléka visszatért a tengeri szállításra, de a kitaposott ösvényt, a nyugat-európai piacot sem hagyták el.

Idézet
Ez igazán akkor jelenthet komoly gondot a kelet-európai gabonatermesztő országok számára, ha Ukrajna európai uniós taggá válna, mert az bedöntené az uniós országok gabonatermesztését”

– összegzi a Romániára és Magyarországra egyaránt leselkedő veszélyt Vincze Tamás.

A gazdasági szakember szerint Ukrajnában annyira jók a termőföldek, és olyan hatékonyan lehet gabonát termelni, hogy egy esetleges uniós csatlakozás esetén ezzel már nem tudna versenyezni a többi uniós ország gabonatermesztése. Vincze Tamás hangsúlyozza: ezt az érintett tagországok is látják, ezért még hosszú út áll előttünk, amíg kiderül, hogyan lehet Ukrajnát úgy integrálni az Európai Unióba, hogy a közös agrárpolitika ne omoljon össze. „Szerintem még sok év el fog telni, amíg erre a kérdésre koherens választ kapunk” – nyomatékosítja a vállalkozó.

korábban írtuk

Aratás Biharban: jól terem a gabona, mégis bizonytalan a gazdák jövője (VIDEÓ)
Aratás Biharban: jól terem a gabona, mégis bizonytalan a gazdák jövője (VIDEÓ)

A július közepén beköszöntő esős idő miatt a Partiumban is kitolódott a kalászosok aratása, ezekben a napokban azonban a legtöbb helyen gabonasilókba kerül a termés. Gazdaszemmel című videós sorozatunk e heti részében Biharfélegyházára látogattunk.

korábban írtuk

Gabona helyett zöldség, gyümölcs? Az olcsó ukrán gabona átállásra kényszeríti a romániai mezőgazdaságot is
Gabona helyett zöldség, gyümölcs? Az olcsó ukrán gabona átállásra kényszeríti a romániai mezőgazdaságot is

Jelentős kihívások elé állítja a gazdákat a búza, kukorica vagy napraforgó alacsony ára. Vincze Tamás közgazdász, egy kolozsvári székhelyű gabonaforgalmazó vállalat ügyvezető igazgatója a Krónikának rámutatott, hogy sürgős váltásra van szükség.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek
2025. október 16., csütörtök

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban

Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban
2025. október 16., csütörtök

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA

Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA
2025. október 16., csütörtök

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt

Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt